SZÁMVITEL TÉTELSOR 2004

1. Mi a számvitel feladata, és milyen eszközöket rendel ennek megoldásához?

A számviteli információs rendszer jellemzői:- a múltbeli, megtörtént gazdasági eseményeket, folyamatokat figyeli, méri meg és jegyzi fel.- a tájékoztatás, informálás eszköze- a vagyonváltozásokat (mozgásokat) tudatos módon figyeli meg és a sajátos eszközrendszerével dolgozza fel.

Eszközrendszer:- a könyvvezetés- a leltár- a beszámoló- a könyvvizsgálat- letétbe helyezés…stb

Összefoglalva, a számvitel feladata:- a külső és belső tájékoztatás (a külsők tájékoztatása tv által

deklarált feladata)- az ellenőrzéshez, elemzéshez adatbázis megteremtése- a vagyonvédelem (mára kikerült a szv törvényből a nevesítése)

2. Mutassa be a piaci szereplőket, a hatóságot és azok információigényét!

Ide tartoznak: a tulajdonosok, a hitelezők, a jövőbeni potenciális befektetők és az üzleti partnerek

A, a tulajdonosok és információs igényük:Tulajdonosnak minősülnek azok a természetes és jogi személyek, akik vagyonukat vitték be a vállalkozásba azzal a céllal, hogy az ott kigazdálkodott jövedelemből részesedés formájában részesedjenek. Ők a vagyonukat kockáztatják.Inf. Igényük:-mekkora hozadék jut a befektetésükre-kik és milyen arányban osztoznak a megtermelt jövedelmen-befektetésük mértéke milyen irányban és mértékben változott

B, a hitelezők és információigényükHitelezők azok a személyek és szervezetek, akik pénzeszközöket kölcsönöznek a vállalkozásnak, ebből kamatjövedelmet realizálnak.Inf. Igényük:-milyen a vállalkozás fizetőképessége-milyen a vállalkozás jövedelemtermelő képessége-hogyan alakul a tulajdonosok által bevitt tőke összege

C, a jövőbeni potenciális befektetők és információs igényükAzok a piaci szereplők, akik meglévő szabad pénzeszközeiknek keresnek legnagyobb hozadékkal kecsegtető befektetést. Szabad tőkéjüket saját elhatározásuk alapján „véglegesen” (tulajdonos), vagy ideiglenesen (hitelező) vihetik be egy vállalkozásba.Inf. Igényük:-megegyezik a tulajdonoséval és a hitelezőkével.

D, az üzleti partnerek és információs igényükÜzleti partnerek, akikkel a vállalkozás napi üzleti kapcsolatban áll (vevő, szállító)Inf. Igényük:-vállalkozás pénzügyi helyzete (tőkeerősség, stabilitás, megbízhatóság)-vállalkozás várható fejlődése

Hatóságok és információs igényükIde tartozik:- a központi ktgvetés (adókat, illetékeket és járulékokat kell fizetni – APEH ,VPOP)-a helyi önkormányzatok (helyi adók)-a nyugdíj- és egészségbiztosítás (TB járulék – OEP, Nyugdíjbizt. Pénztár)

Ezeknek a szervezeteknek a vállalkozás köteles adatot szolgáltatni és az esetek többségében bevallást, elszámolást készíteni.

A vállalkozás vezetőinek információs igénye Ellenőrzéshez, elemzéshez (a gazdálkodás eredményességének méréséhez, értékeléséhez a szv rendszer biztosítja az alapadatokat)Döntés kialakításhoz (korábbi gazd-i folyamatok szisztematikus elemzése megfelelő adatok nélkül elképzelhetetlen, míg jó döntések megfelelő elemzések nélkül nem hozhatók)

3. Mutassa be a számvitel hierarchiáját! Jellemezze az egyes szinteket!

Beszámoló

Főkönyv

Analitikus nyilvántartás

Alapbizonylatok

Alapbizonylatok: egy-egy gazdasági esemény dokumentumon, bizonylaton történő rögzítése pl. pénztárkiadási bizonylat, raktár-kivételezési jegy

Analitikus nyilvántartás: rögzíti az anyag- ill. pénzmozgásokat az alapbizonylatok alapján pl. pénztárkönyvRészletes, de nem teljes körűen terjed ki minden vagyoni részreÁltalában mennyiségi és értékbeni nyilvántartás.Egy-egy főkönyvi számlához számos analitikus számla tartozhat.

Főkönyv: Az analitikus nyilvántartások alapján kerülhet sor a gazdasági eseményeket időrendben rögzítő napló megfelelő sorainak kitöltésére, az érintett főkönyvi számlák kijelölésére (a kontírozásra), majd a főkönyvben (számlasoros nyilvántartásunkban) a tételek elkönyvelésére.Adatai alapján összeállítható a beszámoló, valamint a menedzsment döntéseinek előkészítését szolgáló adatcsoportosítás, elemzés.

Beszámoló: a vállalkozás éves működéséről, vagyoni, pénzügyi helyzetéről készített írásos jelentés. Valódiságát, megbízhatóságát 2 hitelesítő okmánnyal kell alátámasztani:

- a leltárral és- a könyvvezetéssel.

A beszámoló részei: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet.(2001.01.01 óta az üzleti jelentést el kell készíteni, de nem része a beszámolónak)

4. Milyen főbb könyvvezetési technikákat ismer? Hasonlítsa is össze ezeket!

A könyvvezetés az a tevékenység, amely során a vállalkozó a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét alakító gazdasági eseményekről folyamatos nyilvántartást vezet és azt a naptári év végével lezárja.

Könyvvezetés formái:- kettős könyvvitel- egyszeres könyvvitel- bevételi nyilvántartás

Kettős könyvvitel: a vállalkozó vagyonáról, a vagyonának összetételét alakító gazdasági műveletekről készített olyan nyilvántartás, amely a vagyonban beállt változásokat a főkönyvi számlákon a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően, felidézhetően, zárt rendszerben tükrözi.A vagyont kettős vetületben veszi számba.Nélkülözhetetlen eszköztára a főkönyvi számla.

Egyszeres könyvvitel: a vállalkozás pénzeszközeiről, a pénzeszközök állományát alakító gazdasági műveletekről vezetett olyan nyilvántartás, amely a pénzeszközökben beállt változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően, felidézhetően, zárt rendszerben mutatja.Megjelenési formája: pénztárkönyv, naplófőkönyvLényeges jellemzői:

- pénzforgalmi szemléletű- nem használ főkönyvi számlát- a beszámoló alátámasztásában betöltött szerepe jóval kisebb, mint

a kettős könyvvitelé.

Bevételi nyilvántartás: Magánszemély vállalkozása esetén megengedett könyvvezetési forma. A vállalkozó csak a bevételeiről vezet nyilvántartást. Pl. átalányadózó magánszemélyA gazdasági eseményeket bizonylattal kell alátámasztani.

Összehasonlítás:- kettős könyvvitel teljes körű, minden gazdasági műveletet regisztrál,

az egyszeres csak a pénzmozgásokat jegyzi, a bevételi nyilvántartás csak a bevételekről vezet nyilvántartást

- kettős könyvvitel fontos eszköztára a főkönyvi számla, az egyszeres és a bevételi nyilvántartás nem használ főkönyvi számlát

- a kettős könyvvitel a gazdaságilag realizált eredményből indul ki, míg az egyszeres a pénzügyileg realizált eredményből

5. Mutassa be a kettős könyvvitel rendszerét!

A kettős könyvvitel az eszközökről és forrásokról, valamint az ezekben bekövetkezett változásokról vezetett folyamatos, hézagmentes nyilvántartás. A kettős könyvvitel értelmében minden gazdasági eseményt egyidejűleg könyvelni kell legalább egy számla tartozik és legalább egy számla követel oldalára.

Könyvviteli számlák (főkönyvi számlák)

Mérlegszámlák Eredményszámlák

Eszközszámlák Forrásszámlák Költség, ráf. Szlák Árbevétel, bev. Szla

Az eszközszámlákon az eszközértékek, a forrásszámlákon a forrásértékek, továbbá a kimutatott értékkel kapcsolatos változások kerülnek könyvelésre.

A mérlegszámlákat a vállalkozói igényeknek megfelelően, de legalább a mérleg és a kiegészítő melléklet összeállításához szükséges bontásban kell vezetni.

A ktg, a ráfordítás számlákon a felmerült ktg-ek, ráfordítások ill. ktg és ráfordítás csökkenések, helyesbítések kerülnek könyvelésre.

Az árbevétel, bevétel számlákon az elismert teljesítmények, bevételek, ill. bevétel csökkenések, helyesbítések kerülnek könyvelésre.

Az eredményszámlákat a vállalkozó igényeinek megfelelően, de legalább az eredménykimutatás és a kiegészítő melléklet összeállításához szükséges bontásban kell vezetni.

Tartozik Követel

„kapott valamit” „adott valamit”

6. Mi a vállalkozás beszámolója (fajtái, mellékletei, szabályai)?

A beszámoló a vállalkozás éves működéséről, annak vagyoni, pénzügyi és jövedelmi viszonyairól készített írásos jelentés.A vállalkozások beszámolóira a Számviteli törvény ír elő szabályokat.

A beszámolóra vonatkozó általános szabályok:Hatálya: a beszámolási kötelezettség a hazánkban működő gazdálkodók többségére kiterjed.

A beszámolóval kapcsolatos fontosabb időpontok:- Fordulónap: december 31- e- letétbehelyezés napja: tárgyévet követő év május 31-e- beszámoló készítés napja: az a nap, amikor a tulajdonosok a beszámolót elfogadják (a fordulónap és a letétbehelyezés napja között lehet)

A beszámolási időszak hossza: egy naptári év (hazánkban jan.1-dec.31), akkor lehet rövidebb, ha gazdálkodó év közben kezdi meg működését, vagy szünteti be a működését

A beszámoló alátámasztása: leltárral és könyvvezetésselA beszámoló valódiságát, megbízhatóságát elsősorban a leltár, szabályosságát, folytonosságát pedig a könyvvezetés biztosítja.

A beszámoló mérésmódja: értékbeni mérésmódnak van prioritása

A beszámolóra vonatkozó részletes szabályok:1. a beszámoló formájára és mellékleteire,2. a beszámoló formájának megváltoztatására vonatkozó előírások.

Forma:1. EGYSZERŰSÍTETT BESZÁMOLÓEz a beszámoló leltárra, egyszeres könyvvezetésre és analitikus nyilvántartásokra épül. Egyetlen kimutatása a mérleg.Meghatározott vállalkozási formához tartozó beszámolási forma: egyéni vállalkozók, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoKét egymást követő évben a vállalkozás éves nettó árbevétele nem haladja meg az 50 millió Ft-ot.Akkor alkalmazhatta 2003. december 31-ig, ha 2001. január 1. előtt így kezdte a működését.Lényegében e beszámolási forma 2004. január 1-től már megszűnt, át kellett térni kettős könyvviteli rendszerre a vállalkozásoknak.

2. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓMellékletei: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő mellékletKészítése kettős könyvvezetéshez kapcsolódik

Kik készíthetik:

Az alábbi három mutató közül legalább kettőnek az adott érték alatt kell lennie két egymást követő évben:- értékesítés nettó árbevétele 300 millió Ft- mérlegfőösszeg 150 millió Ft- átlagos foglalkoztatott létszám 50 fő

3. ÉVES BESZÁMOLÓMellékletei: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet, (üzleti jelentés)

Kik készíthetik:Azok a vállalkozások amelyek az alacsonyabb szintű beszámolási formákból kiszorulnak ill. a részvénytársaságok.

4. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓMellékletei: összevont mérleg, összevont eredménykimutatás, összevont kiegészítő mellékletKik készítik:Saját beszámolójuk mellett azok a vállalkozások készítenek konszolidált éves beszámolót, melyek más vállalkozásnál többségi részesedéssel rendelkeznek (meghatározó befolyásuk van).A meghatározó befolyást gyakorló vállalkozásokat anyavállalatoknak nevezzük. (2 beszámolót készít)

Áttérés szabályai:-magasabb fokozatra bármelyik év január 1-én-illetve kötelezően ha egymást követő 2 évben a szükséges feltételek nem állnak fent-visszalépésre a feltételek fennállását követő második év január 1-én van lehetőség, de nem kötelező.

7. Mi a mérleg, mi a célja, milyen a formája, mik a jellemzői?

Fogalma: a vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány, egyfajta vagyonkimutatás

Célja: tájékoztatás egy adott időpontbeli vagyoni helyzetről

Jellemzői:- a vagyoni helyzetet egy adott időpontban mutatja- a vállalkozás vagyonát kettős vetületben fejezi ki (eszközök-

források)- az eszközök és források forint összegének egyezni kell

(mérlegfőösszeg: az eszközök ill. a források összege)- teljes körűnek kell lennie, minden vagyontárgyra kiterjed- a mérleg összevontan, kötött sorrendben mutatja be az eszközöket

és forrásokat- mérésmódja: érték (eFt)- hitelesítő okmányai: leltár és könyvvezetés- hitelességét a vállalkozás vezetőjének és a könyvvizsgálónak is

igazolnia kell- formái: lépcsős, kétoldalas- tárgyévi és tárgyévet megelőző év adatait tartalmazza

Fajtái:- célja szerint: statikus, dinamikus, organikus mérlegek- gyakoriság szerint: folyó mérleg, eseti mérlegek (alapító,

felszámolási, átalakulási mérleg)- kiterjedés szerint: egyedi, konszern, nemzetgazdasági mérleg- információk címzettjei szerint: belső használatra szolgáló, külső

használatra szolgáló mérlegek- beszámolási időszakhoz kapcsolódóan: nyitó, zárómérleg

Formái:- kétoldalas (egyik oldalon az eszközöket, a másik oldalon a forrásokat

vesszük számba)- lépcsős (első blokk az eszközöket, a második a forrásokat

tartalmazza)

Tagolása:- mérlegfőcsoport (nagybetűs) 3 eszköz, 4 forrás- mérlegcsoport (római számmal)- mérlegsorok (arab számmal) mérlegtételek

10. Mi az eredménykimutatás, mi a célja, milyen fajtái vannak, mik a jellemzői?

Fogalma: a vállalkozó mérleg szerinti eredményének levezetését tartalmazó, bemutató okmány

Célja: hogy megbízható, valós képet adjon a vállalkozás jövedelemtermelő képességéről, a MSZE alakulásának körülményeiről. A piac szereplő innen megismerik a tárgyévi és a tárgyévet megelőző év mérleg szerinti eredményét, annak alakulására ható tényezőket, továbbá azt, hogy a kigazdálkodott eredmény hogyan oszlik meg a vállalkozás, a tulajdonos és az állam között.

Egységes szerkezetben, kötött kategóriák használatával kötelesek a vállalkozók az eredménykimutatásukat elkészíteni.

Formái: - kétoldalas felépítésnél a bevételeket és a ráfordításokat egymás

mellé állítják az eredménykimutatásban- lépcsős felépítésnél az egyes eredménykategóriákat alakító

bevételeket és ráfordításokat egymás alatt helyezik el az eredménykimutatásban

Eredménykategóriák:A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredményeB. Pénzügyi műveletek eredményeC. Szokásos vállalkozási eredményD. Rendkívüli eredményE. Adózás előtti eredményF. Adózott eredményG. Mérleg szerinti eredmény

Fajtái:A vállalkozás az üzemi (üzleti) eredmény tevékenység eredményét kiszámíthatja

- összköltség eljárásra épülő változatban és- forgalmi költség eljárásra épülő változatban.

12. Mi a különbség az összköltség eljárású és a forgalmi költség eljárású eredménykimutatás között?

A két eljárás közötti különbség az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye számításának módjában van.A két változat a hozamok esetében az aktivált teljesítmények értékében tér el egymástól. A ráfordítások esetében pedig a két költségkategória tartalmi eltérése jelenik meg különbözetként.Összktg eljárás (üzleti tevékenység eredménye bruttó szemléletben):

- a beszámolási időszakban felmerült ktgnemekre helyezi a hangsúlyt - nem biztosítja a termékenkénti, szolgáltatásonkénti fedezeti

ktgszámítás feltételeit- tárgyévi teljesítményt adja a hozam oldalról- nem szükséges a ktghelyi, ktgviselői ktgfigyelés- bruttó szemléletű- időszakban felmerült összes ktg-et állítja szembe az összes

teljesítménnyel, hozammal- inkább termelő cégeknek ajánlott

Forgalmi ktg eljárás (üzleti tevékenység nettó szemléletben)- az értékesítéshez kapcsolódó ktg-ek megfigyelését helyezi előtérbe- megteremti a fedezeti ktgszámítás feltételeit- hozam oldalról éves kibocsájtást mutat- feltételezi a ktghelyi, ktgviselői ktgfigyelést- nettó szemléletű- inkább kereskedelmi cégeknek ajánlott

Összköltség Forgalmi költség+ értékesítés nettó árbevétele +értékesítés nettó árbevétele+ egyéb bevételek + egyéb bevételek+- aktivált saját teljesítmények értéke= üzleti tevékenység hozamai = üzleti tevékenység hozamai- éves összes felmerült ktg (ktgnemek szerint)

- értékesítés összes ktg (közvetlen, közvetett)

- egyéb ráfordítások - egyéb ráfordítások= üzleti tevékenység ráfordításai = üzleti tevékenység ráfordításai= üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

= üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

13. Mi a különbség a költség, a ráfordítás és a kiadás fogalmak között?

Költség: az üzletmenetben 1 év alatt felmerült élő- és holtmunka pénzben kifejezett értéke. A költség főleg a termelés érdekében felmerülő felhasználásokat tartalmazza.

Ráfordítás: a költségnél tágabb fogalom, a költség része a ráfordításnak. A ráfordítások a költségeken túl egyéb tételeket is magában foglal és az anyagi javak kibocsátásainak a bekerülési értékét öleli fel. A ráfordítás a vállalkozás működésének egészét szolgálja, annak érdekében merül fel.

A költség előbb-utóbb ráfordítás lesz, ez akkor következik be, amikor a terméket, szolgáltatást eladják.

Kiadás: a pénztári és banki pénzmozgást, illetve raktárból történő kivételezést jelent.

A pénzkiadások időben gyakran egybeesnek a költségfelmerüléssel. Ilyen egybeesés áll fenn pl. ha egy külső szolgáltatást a pénztárból kifizetnek. Minden költség előbb vagy utóbb kiadás lesz. Fordítva azonban nem áll fent ez a szabály.Vannak ugyanis olyan kiadások, amelyek nem jelentkeznek egyben költségként is. Ilyen például a hitel visszafizetése, vagy a dolgozónak kifizetett előleg.

14. Mi a különbség az árbevétel, a bevétel és a pénzbevétel fogalmak között?

Árbevétel: a beszámolási időszakban eladott készletek és idegeneknek végzett szolgáltatások kiszámlázott, az üzleti partner által elismert értéke (ÁFA-t nem tartalmazza) A költség ellenpárja, a költség az árbevétel elérésére hozott áldozat, eszközfelhasználás.

Bevétel: Az értékesítéshez kapcsolódó fogalom. Nem azonos a pénztári banki bevétellel vagy a raktári készletbevétellel. A bevétel előírása és a pénzbevétel időben elkülönülhet. Gyűjtőfogalom, ide tartoznak az eredményt növelő tételek. Pontosabb megnevezése: értékesítés bevétele.

Pénzbevétel: a pénztárban vagy a bankban történő pénzeszköz állományának a bővülését jelenti. Készpénzes értékesítésnél a bevétel és pénzbevétel egybeesik, gyakran azonban a pénzbevétel időben később történik meg, mint a bevétel előírása.A pénzbevétel tágabb fogalom, mint az értékesítés bevétele.

15. Ismertesse és jellemezze a költségnemeket!

Költségnemek: anyagi jellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás

Anyagi jellegű ráfordítások1. anyagktg (anyagfelhasználás, anyaghiány, anyagok értékvesztése)

pl. alapanyagktg, rezsiktg, szerszámok, alkatrészek, egyéb anyagktg….

2. igénybevett szolgáltatások értéke pl. szállítási, rakodási ktg; csomagolási ktg; utazási ktg; bérmunkadíj; postaktg; telefon, internetktg; bérleti díjak; hírdetési díjak; szakértői, pályázati díjak; oktatási, tanfolyami díjak…

3. egyéb szolgáltatások értéke pl. bankköltségek (bankgarancia díj; faktoringdíj…); hatósági díjak (engedélyezési díjak, illetékek); biztosítási díjak…

4. eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) értékesített kereskedelmi készletek könyv szerinti értéke, áruval együtt küldött és vissza nem érkezett betétdíjas göngyölegek könyv szerinti értéke, valamint a göngyölegselejtezés értéke

5. eladott (közvetített) szolgáltatásokért értéke

Személyi jellegű ráfordítások1. bérköltség pl. munkabér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium,

jutalom, természetbeni juttatások…2. személyi jellegű egyéb kifizetések pl. találmányi, újítási díjak,

szerzői díjak; választott tisztségviselői díjak; költségtérítések, repiktg; végkielégítésre fizetett összeg

3. bérjárulékok nyugdíjbiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, munkaadói járulék, szakképzési hozzájárulás…stb

Értékcsökkenési leírás (amortizációs költség) Az immateriális javak és tárgyi eszközök után ilyen címen elszámolt összeg. Csak a terv szerinti écs leírás található meg itt.

17. Mi a különbség a visszaírás és az értékhelyesbítés között?

Értékhelyesbítés: értékhelyesbítésnek a felértékelés összegét nevezzük. Felértékelés esetén a mérlegben a tartósan használt eszközök összességükben piaci értékükön jelennek meg, de úgy, hogy a felsorolt eszközök továbbra is bekerülési értéken szerepelnek a mérlegsorokon, a felértékelés összegét pedig eszközcsoportonként kell az értékhelyesbítés elnevezésű mérlegsorokon szerepeltetni. Az értékhelyesbítés összege eszközcsoportonként mutatja a jelenérték és a múltbeli érték különbözetét és ilyen értelemben a vállalkozásban rejlő tartalékot.

Visszaírás: a szv törvény a felértékelést két formában tette lehetővé. Egyrészt értékhelyesbítés formájában, másrészt visszaírás formájában. A visszaírás lehetőségét a készletek területén is engedélyezi, mi több kötelezővé teszi. Ha a vállalkozás eszközállományának értékét értékvesztés miatt csökkentette, de az elszámolt értékvesztés később túlzottnak bizonyult, ebben az esetben maximum az értékvesztésként leírt összeg erejéig visszaírás formájában értékeli fel eszközeinek könyv szerinti értékét, a további felértékelésre a befektetett eszközök körében van csak lehetőség értékhelyesbítésként.

Különbség a kettő között, hogy amíg a visszaírás az adott eszköz könyv szerinti értékét és az egyéb bevételeket érinti, addig az értékhelyesbítés továbbra is a mérlegcsoportok külön mérlegsorain jelenik meg valamint értékelési tartalékként a saját tőke sorai közt.

18. Mi az értékcsökkenési leírás lényege?

Fogalma: az értékcsökkenés az immateriális javak és a tárgyi eszközök fizikai kopásának, erkölcsi avulásának pénzben kifejezett értéke.Kiváltó tényezők: kitettség, igénybevétel, műszaki fejlődés.

A kopás, avulás körülményeit a vállalkozó ismeri a legjobban, neki kell döntenie a várható élettartamban és a leírás módszerében. Az üzembehelyezéskor , a használatba vétel időpontjában kell dönteni a leírás módjáról és a leírási időtartamról. A vállalkozó így kiszámíthatja a futamidő minden egyes évére jutó értékcsökkenési leírás összegét. Ezt az összeget nevezzük terv szerinti értékcsökkenési leírásnak.

Értékcsökkenési leírási módszerek:A, lineáris leírás lényege, hogy az eszköz értékét egyenletesen minden évben, azonos összegben számolják el költségként. A leírási kulcsot általában %-ban ajduk meg itt, de abszolút értékben is kifejezhető. A leírási kulcs %-át úgy kapjuk meg, hogy ha 100%-ot elosztjuk a futamidővel.

B, degresszív leírás lényege, hogy az eszköz értékét csökkenő ütemben számolják el költségként. Több alváltozata is van: évek száma összege módszer (a leírási kulcsok csökkennek), fix kulccsal történő leírás (csökkenő nettó érték után)

C, teljesítményarányos leírás lényege, hogy az eszköz értékét az igénybevétel arányában terhelik a költségekre. A várható életteljesítmény megadható a munkában eltöltött idővel vagy az eszközzel legyártott, előállított termék, szolgáltatás tömegével

Az értékcsökkenési leírást a vállalkozásnak akkor is el kell számolni, ha várhatóan veszteséges lesz. A leírást az üzembehelyezéskor kell megkezdeni és addig folytatni, amíg az eszköz nettó értéke 0 lesz.Az értékcsökkenési leírás változtatására van lehetőség.

Nem kell értékcsökkenést számolni a következő eszközök után:- értéküket megtartó eszközök (termőföld, ingatlan, képzőművészeti

alkotás…)- már teljesen leíródott eszközök után- üzembe nem helyezett tárgyi eszközök után

Korlátozott értékcsökkenési leírási lehetőségek:- vagyoni értékű jogokat 6 év vagy ennél hosszabb időszak alatt lehet

leírni- cégérték 5-15 év közötti időszakban számolható el

- kísérleti fejlesztés és alapítás-átszervezés aktivált értékét 5 éven belül kell amortizálni.

Beszélhetünk a számviteli törvény által meghatározott értékcsökkenési leírásról (növeli az adózás előtti eredményt), illetve a társasági adótörvény által meghatározott értékcsökkenési leírásról (csökkenti az adózás előtti eredményt).

19. Milyen lehetőségeket ismer a készletek értékelésére? Hasonlítsa össze ezeket!

Más szabályok érvényesek a vásárolt és a saját termelésű készletek értékelésére. A vásárolt készleteket beszerzési áron, a saját termelésű készleteket előállítási közvetlen önköltségen kell értékelni.A készletekre az értékvesztést évről évre el kell számolni.

Vásárolt készletek értékelése

Az évközi értékelésre nincs kötelező szabály. A vállalkozó eldöntheti, hogy a beszerzett készleteket készletre veszi-e vagy egyből elszámolja költségként. Az utóbbi esetben nincs évközi nyilvántartás. Készletre vétel esetén szóba jöhető értékelési változatok:

- tényleges beszerzési ár- tervezett beszerzési ár (elszámoló ár)

Tényleges beszerzési árnak több megjelenési formája lehet. Ezek:- FIFO- LIFO- HIFO- Csúsztatott átlagár

FIFO (first in first out): a készletet a számla szerinti áron készletre veszik, és készletcsökkenés esetén a legrégebbi beszerzési árral csökkentik a készletet. A zárókészlet a legutolsó beszerzési árakon kerül kimutatásra.

LIFO (last in first out): a készleteket a számla szerinti áron veszik nyilvántartásba és készletcsökkenésnél a legutolsó beszerzési áron értékelnek. A zárókészletet a legrégebbi beszerzési áron fogja mutatni.

HIFO (highest in first out): a készleteket a számla szerinti áron veszik nyilvántartásba és készletcsökkennésnél a legmagasabb beszerzési árat alkalmazzák. Zárókészlet a legalacsonyabb beszerzési árakon lesz értékelve.

Csúsztatott átlagár: a vállalkozó a beszámolási időszakon belül több alkalommal beszerzési átlagárat számít és a korábbi felhasználásokat azon értékeli.

Tervezett beszerzési ár alkalmazása esetén a vállalkozók évközi változásokat elszámolóáron értékelik. Az elszámoló ár egy diktált ár, amelyet év elején rögzítenek. Alkalmazása esetén év végén ki kell számítani az éves átlagárat. Ezt össze kell hasonlítani az elszámolóárral és az árkülönbözettel az évközi változásokat utólag helyesbíteni kell.

20. Mi a kiegészítő melléklet szerepe, hol helyezkedik el a számviteli információs rendszer egészében?

A szv törvény a kiegészítő melléklet tartalmát általánosan fogalmazza meg, s inkább a követelményeket rögzíti. A kieg. Mellékletbe azokat az adatokat, információkat kell felvinni, amelyeket a szv tv tételesen előír, valamint azokat, amik a megbízható, valós kép bemutatásához szükségesek.

A kieg melléklet tartalmát 3 részre oszthatjuk:- általános rész- specifikus rész- tájékoztató rész

Általános részTartalma:

- a vállalkozás rövid, lényegretörő bemutatása- a vállalkozás piaci pozíciójának bemutatása- a vállalkozás befektetési terveinek, a tevékenységi kör változásának

ismertetése- a vállalkozás szv-i politikájának rövid, tömör ismertetése- a szv-i alapelvektől való eltérések és azok hatásainak bemutatása- a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének

bemutatása, elemzése

Specifikus részA kieg melléklet specifikus részei a mérleghez és az eredménykimutatáshoz kapcsolódnak.

Mérleghez kapcsolódó kiegészítések:- immateriális javak és tárgyi eszközök állományváltozásának

bemutatása (bruttó érték, écs, nettó érték változás, terven felüli écs leírás)

- üzleti vagy cégérték bemutatása, ha a váll. 5 évnél hosszabb idő alatt írja le

- kötelezettség visszafizethető összege, ha az nagyobb a kapott összegnél

- az értékhelyesbítések állományának változása eszközcsoportonként- 5 évnél hosszabb futamidejű kötelezettségek- zálogjoggal terhelt kötelezettségek, biztosítékok

- olyan kötelezettségek teljes összege, amelyek nem szerepelnek a mérlegben, de a pénzügyi helyzetre hatással vannak

- várható veszteségre képzett céltartalékok- a céltartalékképzés és a garanciakötelezettség kapcsolata- lekötött erdeménytartalék összege- stb…

Eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések:- ktgnemenként elszámolt egyéb ktg-ek közül ki kell emelni és a kieg

mellékletben be kell mutatni a nem anyagjellegű szolgáltatások értékét

- kutatás, fejlesztés tárgyévi ktg-ei- ha az eredménykimutatást forgalmi ktg eljárással állítja össze a

vállalkozó, akkor a kieg mellékletnek tartalmaznia kell a ktg-ek ktgnemenkénti alakulását és az aktivált saját teljesítmények részletezését

- az értékesítés közvetlen ktg-einek megoszlása- stb…

Tájékoztató rész tartalmaOlyan adatokat tartalmaz, amelyek a megbízható, valós kép kialakításához szükségesek. Pl

- tárgyévi foglalkoztatottak átlagos statisztikai létszáma, bérktg, személyi jellegű egyéb kifizetések állománycsoportonként

- export értékesítés árbevételét piacok szerinti bontásban- az igazgatóság, üzletvezetés és a felügyelőbizottság tagjainak

tevékenységükért az üzleti év után járó járandóságot- Részvénytársaságnál a részvények számát, névértékét

részvénytípusonkéntKonszolidáció esetén:

- olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét aki a kieg mellékletet készítő vállalkozásnak leányvállalata, társult vállalkozása, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozása, közös vezetésű vállalkozás

- stb…

21. Mi a cash-flow kimutatás, mi a célja, milyen fajtái vannak, mik a jellemzői? Mutassa be a számviteli cash-flowt, és cash-flow kategóriákat!

A cash-flow kimutatás a vállalkozás éves pénzeszközállományának változását és annak körülményeit mutatja be. Pénzforgalmi szemléletmódot tükröz. A vállalkozás fizetőképességéről ad tájékoztatást.

Két különböző eljárással állíthatjuk össze: direkt és indirekt módon.

Direkt cash-flow: alapbizonylatokból kiindulva meg kell keresni azokat a gazdasági eseményeket, melyek pénzmozgással is járnak, ezeket összesítve megkapjuk az éves pénzeszköz állomány változását.

Indirekt cash-flow: az adózás előtti eredményből kiindulva levonjuk azokat a bevételeket ill hozzáadjuk azokat a ráfordításokat, melyeket az adózás előtti eredményben elszámoltunk, de nem jártak pénzmozgással. Második lépésként hozzáadjuk azokat a bevételeket, amelyek befolytak és levonjuk azokat a kiadásokat, amelyeket kifizettünk, de az adózás előtti eredményt nem érintették.

A magyar szv tv a kieg mellékletben szereplő cash-flownál egy furcsa összetett szerkezetet mutat be. 3 cash-flow kategóriát alkalmaz:I. Szokásos vállalkozási tevékenységből származó pénzeszközváltozás (Működési cash-flow)II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszközváltozás (Befektetési cash-flow)III. Pénzügyi tevékenységből származó pénzeszközváltozás (Finanszírozási cash-flow)

I. Szokásos vállalkozási tevékenységből származó pénzeszközváltozás (Működési cash-flow) – indirekt módszer1. Adózás előtti eredmény ±2. Elszámolt amortizáció +3. Elszámolt értékvesztés (+) és visszaírás (-) ±4. Céltartalékképzés (+) és felhasználás (-) különbözete ±5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye ±

6. Szállítói kötelezettség változása ±7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása ±8. Passzív időbeli elhatárolás változása ±9. Vevőkövetelés változása ±10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása

±11. Aktív időbeli elhatárolás változása ±12. Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) –13. Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés -

II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszközváltozás (Befektetési cash-flow) – direkt módszer

14. Befektetett eszközök beszerzése –15. Befektetett eszközök eladása +16. Kapott osztalék, részesedés +

III. Pénzügyi tevékenységből származó pénzeszközváltozás (Finanszíro- zási cash-flow) – direkt módszer

17. Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele +18. Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátás

bevétele +19. Hitel és kölcsön felvétel +20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek

törlesztése, megszűntetése, beváltása +21. Véglegesen kapott pénzeszközök +22. Részvénykibocsátás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) –23. Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése –24. Hitel és kölcsön törlesztése –25. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek

–26. Véglegesen átadott pénzeszközök –27. Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú

kötelezettségek változása ±

IV. Pénzeszközök változása (±I.±II.±III.)

22. Mi az üzleti jelentés?

Az üzleti jelentés az éves beszámolónak nem része, de elkészítése kötelező. Az üzleti jelentés szorosan kapcsolódik a kieg melléklet szöveges értékeléséhez. A vállalkozás üzletmenetéről, üzleti helyzetéről nyújt valós és megbízható képet.

A szöveges jelentés kötelező elemei:- az üzleti év zárása után bekövetkezett lényeges eseményekre- a társaság várható fejlődésére- a kutatás és a kísérleti fejlesztés területére- a saját részvények megszerzésére vonatkozó adatokra.

A szöveges jelentés ajánlott elemei (a kötelezőkön felül):- a vállalkozás tevékenységének bemutatása, értékelése- piaci pozíciók, vevőkapcsolatok alakulása- minőség alakulása- gépi kapacitások, kihasználtság alakulása- információs és érdekeltségi rendszer- vagyoni helyzet, tulajdonosi szerkezet- pénzügyi-finanszírozási helyzetkép- hatékonyság, jövedelmezőség alakulása- tulajdonosi kör változása- jelentős kötelezettségek és kockázatok….stb

Az üzleti jelentés csak korlátozottan nyilvános, csak a vállalkozás székhelyén tekinthető meg. Nem kell letétbe helyezni sem.

16. Mi az értékelés számviteli feladata? Hogyan változott az értékelés szabályozása a 90-es évek óta, milyen anomáliákat tartalmaz ma is?

Értékelés: az a folyamat, melynek során a vagyontárgyak értékét kiszámítjuk. Egy vagyontárgy értékét úgy kapjuk, ha a mennyiségét beszorozzuk az egységárával.

1995-ig a vagyontárgyakat a beszámolóban az értékvesztéssel korrigált történelmi értéken kellett szerepeltetni. Ez azt jelentette, hogy a mérlegben a vagyontárgyakat korrigált múltbeli értéken kellett kimutatni.„felértékelni tilos, leértékelni kötelező”

1996-től „leértékelni kötelező, felértékelni bizonyos vagyonkörben megengedett”Ebbe a vagyonkörbe tartozott például: vagyoni értékű jogok; szellemi termékek; ingatlanok; műszaki berendezések, gépek, járművek; egyéb berendezések, felszerelések, járművek; részesedések; devizában adott kölcsönök; devizában elhelyezett hosszú lejáratú bankbetétekA felértékelés összegét nevezzük értékhelyesbítésnek. Az értékhelyesbítés összege eszközcsoportonként mutatja a jelenérték és a múltbeli érték különbözetét. A forrásoldalon értékelési tartalék formájában jelenik meg a mérlegben.

2001-től érvényben marad a főszabály, vagyis „leértékelés kötelező, felértékelni megengedett”. A felértékelés újabb formája is megjelenik az értékhelyesbítés mellett, ez pedig a visszaírás. Amelyet a készletek területén is engedélyez, sőt kötelezővé tesz.

Az értékelés fontos kérdés az eredménykimutatás szempontjából is. Az eredménykimutatásban a bevételeket napi aktuális árakon kell értékelni, ugyanakkor a velük szemben álló ráfordításokat múltbeli értéken kell szerepeltetni az eredménykimutatásban. Ennek az a következménye, hogy

inflációs viszonyok között a vállalkozás eredménye inflációs nyereséget is tartalmz, ami után meg kell fizetni a társasági adót.

9. Mi az értékhelyesbítés, hogyan kapcsolódik az értékeléshez?

Az értékelés azon tevékenység, amely során a vagyontárgyak értéke kiszámításra kerül. A mérlegben a vagyontárgyakat korrigált értéken kell kimutatni. Értékhelyesbítés az értékelés során a felértékelést takarja.Felértékelés esetén mérlegben a tartósan használt eszközök összességükben piaci értékükön jelennek meg, de úgy, hogy a felsorolt eszközök továbbra is bekerülési értéken szerepelnek a saját mérlegsorukon, a felértékelés összegét pedig eszközcsoportonként kell az értékhelyesbítés elnevezésű mérlegsorokon szerepeltetni. Az értékhelyesbítés összege eszközcsoportonként mutatja a jelenérték és a múltbeli érték különbözetét. Forrás oldalon a saját tőkén belül értékelési tartalék elnevezéssel jelenik meg.

8. Jellemezze a ………………..mérleg főcsoportot!

8.1. Befektetett eszközökAzok a vagyontárgyak, amelyek a vállalkozás tevékenységét várhatóan 1 évnél hosszabb ideig szolgálják.I. Immateriális javak (azok a forgalomképes, nem anyagi jellegű eszközök, amelyek közvetlenül vagy közvetve, tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet)Ide tartozik:- alapítás-átszervezés aktivált értéke (a vállalkozás beindításával vagy

átalakításával kapcsolatos költségek, kiadások)- kísérleti fejlesztés aktivált értéke (a vállalkozás kutatási, kísérleti

fejlesztési tevékenységének aktivált ktg-ei)- vagyoni értékű jogok (bérleti jog, koncessziós jog, szolgalmi jog,

földhasználati jog, haszonélvezeti jog, védjegy…)- szellemi termékek (olyan szellemi alkotások, amelyeknek

anyagtartalma egyáltalán nincs vagy nagyon kevés pl. ipari jogvédelem, szoftver, találmány, licenc, know-how…)

- üzleti vagy cégérték (az az értékkülönbözet, amely egy megvásárolt cégért fizetett ellenérték és annak saját tőke értéke közötti különbözetből adódik)

- immateriális javakra adott előlegek- immateriális javak értékhelyesbítése (imm.javak aktuális piaci

értékének és könyv szerinti értékének pozitív különbözete)

II. Tárgyi eszközök (olyan anyagi javak, amelyek közvetlenül vagy közvetve, de tartósan szolgálják a vállalkozás tevékenységét és ez idő alatt vesztenek értékükből)Ide tartoznak:- ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok (föld és minden olyan

anyagi eszköz, amely a földdel tartós kapcsolatban van pl. földterület, erdő, telkesítés, ültetvény, egyéb építmény…)

- műszaki berendezések, gépek, járművek ( olyan tárgyi eszközök, amelyek a vállalkozás tevékenységéhez közvetlenül kötődnek pl. termelőgépek, szerszámok, műszerek, számítástechnikai eszközök…)

- egyéb berendezések, felszerelések, járművek ( azon tárgyi eszközök – az ingatlanokon kívül – melyek a vállalkozói tevékenységhez közvetve kapcsolódnak pl. irodai berendezés, járművek, polgári védelem eszközei…)

- tenyészállatok- beruházások, felújítások (az üzembe nem helyezett,

rendeltetésszerű használatba nem vett tárgyi eszközök beszerzésének, létesítésének költségei tartoznak ide)

- beruházásra adott előlegek (beruházási szállítónak ilyen címen átengedett összeg)

- tárgyi eszközök értékhelyesbítése (az ingatlanok; a műszaki berendezések, gépek, járművek; egyéb berendezések, felszerelések, járművek aktuális piaci értékének és könyv szerinti értékének pozitív különbözetét mutatja)

III. Befektetett pénzügyi eszközök (más vállalkozásba történő tartós befektetés)- tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban - tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásnak- egyéb tartós részesedés- tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló

vállalkozásban- egyéb tartósan adott kölcsön- tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (vagyonnal kapcsolatos

jogokat megtestesítő, forgalomképes okiratok pl. kötvény)- befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése (részesedések,

devizában adott kölcsönök, devizában elhelyezett hosszú lejáratú bankbetétek aktuális piaci értékének és a könyv szerinti értékének pozitív különbözete)

részesedés: a jegyzett és vásárolt részvények, törzsbetétek, üzletrészek, vagyoni betétek vételi értéke, továbbá a gazdasági társaságba, leányvállalatba bevitt vagyontárgyak társasági szerződésben rögzített értéke.

Adott kölcsönök: a pénzügyi befektetések körébe tartozó azon kölcsönök, amelyeket a vállalkozás más vállalkozásnak, tagjainak, munkavállalóinak vagy egyéb más jogi személyeknek 1 évnél hosszabb futamidőre nyújt.

8.2. ForgóeszközökForgóeszközök azok az eszközök, amelyek rendeltetésszerű használat mellett a vállalkozói tevékenységet várhatóan maximum 1 évig, illetve 1 évnél rövidebb ideig szolgálják.

I. Készletek (azok a vagyontárgyak, amelyek raktározhatók, mennyiségi mérőszámmal mérhetők, naturálisak)Ide tartoznak:- anyagok (olyan készletek, amelyek egy termelési folyamatban

elvesztik tárgyi jellegüket és értékük egyetlen termelési ciklusban átmegy az előállított új termék vagy szolgáltatás értékébe; anyagi javak is anyagnak minősülnek, ezek több termelési folyamatban is részt vesznek, e kivétel erősíti a szabályt - Pl. alapanyag, nyersanyag, segédanyag, üzem- és fütőanyag, egyéb anyag, anyagi eszközök, elfekvő anyagok)

- áruk (olyan készlet, amelyet a vállalkozás eladási, értékesítési szándékkal szerez be + kereskedelmi bolti árukészlet – pl. kereskedelmi áruk (raktári árukészlet, bolti árukészlet, vendéglátóipari árukészlet), betétdíjas göngyölegek, alvállalkozói teljesítmények)

- készletre adott előlegek (olyan követelés, amely abból ered, hogy a vállalkozó még az áru, anyag tényleges beszerzése előtt enged át pénzeszközt a szállító cégnek)

- növendék-, hízó-, és egyéb állatok (sajátos mezőgazdasági készletek)

- befejezetlen termelés, félkész termék (bef. Termelés – olyan termék, amely a mérleg fordulónapján vagy más számbavételi időpontban még megmunkálás alatt áll; félkésztermék – olyan termék, amely a vállalkozáson belül már legalább egy teljes megmunkálási fázison átesett, és így vették raktárra, de a vállalkozáson belül még további megmunkálásra kerül)

- késztermékek ( olyan termék, amely a vállalkozáson belül valamennyi termelési és feldolgozási folyamaton átment, és minőségi megfelel a szabványi előírásoknak, műszaki feltételeknek)

II. Követelések (különféle szerződésekből vagy jogszabályi előírásokból eredő, a másik fél által elismert, pénzformában fennálló fizetési igények)- követelések áruszállításból és szolgáltatásból – vevők

(vevőkövetelések közé az áruszállításból, idegennek végzett szolgáltatásból származó követelések tartoznak)

- követelések kapcsolt vállalkozással szemben- követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással

szemben- váltókövetelések (a vevőkövetelés kiegyenlítése ellenében kapott

váltó alapján fennálló követelés; a váltó egy fizetési igérvény, ill. fizetési felszólítás, amely egy későbbi időpontban esedékes fizetést testesít meg)

- egyéb követelés (mindazok a követelések, amelyek az előzőekben nevesített négy követelés egyikébe sem sorolhatók be pl. dolgozókkal szembeni követelés; állami ktgvetéssel szembeni kiutalási igények…)

III. Értékpapírok (vagyonnal kapcsolatos jogokat megtestesítő, forgalomképes okiratok, amelyek 1 évnél rövidebb ideig szolgálják a vállalkozás tevékenységét)- részesedés kapcsolt vállalkozásban- egyéb részesedés- saját részvények, üzletrészek- forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (pl. eladásra

vásárolt kötvények)

IV. Pénzeszközök ( azok a vagyontárgyak, amelyek készpénzben, csekkben vagy bankbetétben állnak a vállalkozás rendelkezésére)- pénztár, csekkek (pénztár – a házipénztárban lévő készpénz összege

pl. forintpénztár, valutapénztár; csekkek – írásbeli fizetési meghagyás pl. csekk-kártya, hitelkártya, hitellevél, utazási csekk…)

- bankbetétek (pénzintézetnél elhelyezett pénzeszközök pl. elszámolási betétszámla, elkülönített betétszámlák, deviza betétszámla…)

8.3. Aktív időbeli elhatárolásokAz időbeli elhatárolás a beszámolási időszak valós eredményének megállapítása érdekében végzett korrekciós elszámolás. Alkalmazásával biztosítható, hogy egy adott elszámolási időszakot megillető bevételekkel ugyanazon időszakot terhelő ráfordítások álljanak szemben, függetlenül attól, hogy a bevételek és a ráfordítások melyik évben merültek fel. Több évet érintő bevételeknél és ráfordításoknál alkalmazandó.Az aktív időbeli elhatárolás azt jelenti, hogy a tárgyév eredményét növeljük az olyan bevételekkel, amelyek ténylegesen csak a következő évben vagy években jelentkeznek, de a tárgyévet illetik, ill. csökkenteni kell az olyan ráfordításokkal, amelyek ugyan a tárgyévben merültek fel, de a következő évek hozamai érdekében.

Ide tartoznak:- bevételek aktív időbeli elhatárolása (pl. utólag kapott, de tárgyévre

járó bérleti díj)- költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása (pl. a tárgyévben

fizetett, de a következő évre járó bérleti díj, biztosítási díj, szakmai újság előfizetés…)

- halasztott ráfordítások

8.4. Saját tőkeOlyan tőkerész, amelyet a tulajdonos bocsát a vállalkozás rendelkezésére vagy az adózott eredményből a vállalkozásban hagy; a saját tőke véglegesen áll a vállalkozás rendelkezésére; szabadon korlátozás nélkül felhasználható; a vállalkozás saját forrását testesíti meg

I. Jegyzett tőke (a saját tőkének a cégbíróságon bejegyzett része; összege az alapítok szándékai szerint változhat; pl. részvénytőke, törzstőke, alapítói vagyon, szövetkezeti üzletrész)II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke (a vállalkozás alapításakor az induló vagyon részleges rendelkezésre bocsátásából eredő, a tulajdonosokkal szemben fennálló követelések)III. Tőketartalékok (a saját tőkének az a része, amelyet a tulajdonos úgy bocsát tartósan a vállalkozás rendelkezésére, hogy azt a cégbíróságon nem jegyezteti be vagy amelyet a vállalkozás külső forrásból (ktgvetéstől) véglegesen kapott pl: ázsió, vagyonjegyek értéke, részjegyek értéke…)IV. Eredménytartalék (a saját tőkének az az eleme, amelyben a gazdálkodás eredménye, mint a saját tőke változása testesül meg – előző évek nyereségei, veszteségei)V. Lekötött tartalék (olyan tőke melyet a gazdálkodó saját elhatározásból szabadon nem használhat fel, kizárólag a törvényben nevesített esetekben; olyan összegeket tartalmaz, amelyek osztalékfizetési korlátként jelentkeznek pl. visszavásárolt saját részvény névértéke; alapítás-átszervezés aktivált értékének még le nem írt része; kutatás-fejlesztér aktivált értékének még le nem írt része…)VI. Értékelési tartalék (amennyiben a vállalkozás él a felértékelés lehetőségével, úgy ezen mérlegsoron lévő összeg megegyezik az immateriális javak értékhelyesbítése és a tárgyi eszközök értékhelyesbítése soron lévő összegek összegével)VII. Mérleg szerinti eredmény (az MSZE az osztalékra igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal csökkentett adózott eredmény)

8.5. CéltartalékokA szv törvény értelmében a vállalkozás nem mutathat ki olyan eredményt, amelynek realizálása bizonytalan. A céltartalék az adózás előtti eredmény terhére képzett olyan forrás, amely átmenetet képez a saját tőke és a kötelezettségek között. Képzése az egyéb ráfordítás terhére, míg feloldása az egyéb bevételek javára kerül elszámolásra.

Ide tartoznak:- Céltartalék a várható kötelezettségekre (pl. garanciális

kötelezettségekre, biztos jövőbeni kötelezettségekre, végkielégítés miatt, környezetvédelmi kötelezettségekre, függő kötelezettségekre képzett céltartalékok – képzésük kötelező)

- Céltartalék jövőbeni költségekre (pl. átszervezéssel kapcsolatos várható költségekre képzett céltartalék – képzésük nem kötelező, csak lehetőség)

- Egyéb céltartalékok

8.6. Kötelezettségek

Különféle szerződésekből eredő, pénzformában teljesítendő, elismert tartozások. Lejáratuk alapján lehetnek hosszú lejáratúak, rövid lejáratúak és hátrasorolt kötelezettségek.

I. Hátrasorolt kötelezettségekOlyan kapott kölcsönök, amelyek nyújtója már ténylegesen a vállalkozás rendelkezésére is bocsátott, engedélyezi, hogy a nyújtott kölcsönt a vállalkozás egyéb tartozásainak rendezésére is felhasználhatja és a kölcsönt nyújtó vállalja, hogy a szenioritási sorrendben csak a tulajdonosokat előzi meg, futamidő az 5 évet meghaladja.Ide tartoznak:- Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben- Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő

vállalkozással szemben- Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben

II. Hosszú lejáratú kötelezettségekAzok a tartozások, amelyeknek futamideje 1 évnél hosszabb. A mérlegbe helyezésnél a fordulónapot követő 1 éven belül esedékes törlesztőrészleteket át kell helyezni a rövid lejáratú kötelezettségek közé.Ide tartoznak:- Hosszú lejáratra kapott kölcsönök (a vállalkozás más vállalkozástól

vagy magánszemélytől ilyen címen kapott összege)- Átváltoztatható kötvények- Tartozások kötvénykibocsátásból- Beruházási és fejlesztési hitelek- Egyéb hosszú lejáratú hitelek- Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben- Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő

vállalkozással szemben- Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

III. Rövid lejáratú kötelezettségekAzok a tartozások, amelyeknek futamideje egy évnél rövidebb.Ide tartoznak:- Rövid lejáratú kölcsönök (más vállalkozótól vagy magánszemélyektől

ilyen címen felvett összegek utáni tartozás)- Rövid lejáratú hitelek (az üzletmenet során jelentkező pénzhiány

áthidalására pénzintézettől kapott pénzösszeg utáni tartozás)- Vevőktől kapott előlegek (a vevőktől, áruszállítást,

szolgáltatásvégzést megelőzően kapott előlegek összege)- Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból – szállítók (az

áruszállításból, szolgáltatás igénybevételéből eredő tartozások)

- Váltótartozás (szállítói kötelezettség vagy a kölcsönben kapott összeg ellenében kibocsátott váltó alapján fennálló tartozás)

- Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben- Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek (az előzőekben nem nevesített

rövid lejáratú kötelezettségek pl. munkavállalókkal szembeni kötelezettségek; adóhatóságokkal szembeni kötelezettségek; társadalombiztosítási önkormányzatokkal szembeni kötelezettségek, különféle egyéb kötelezettségek…)

8.7. Passzív időbeli elhatárolásAz időbeli elhatárolás a beszámolási időszak valós eredményének megállapítása érdekében végzett korrekciós elszámolás. Alkalmazásával biztosítható, hogy egy adott elszámolási időszakot megillető bevételekkel ugyanazon időszakot terhelő ráfordítások álljanak szemben, függetlenül attól, hogy a bevételek és a ráfordítások melyik évben merültek fel. Több évet érintő bevételeknél és ráfordításoknál alkalmazandó.A bevételek és ráfordítások elhatárolásán túl még az alábbi esetekben kötelező passzív időbeli elhatárolást végezni:- A mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között a

vállalkozóval szemben érvényesített a mérleggel lezárt évhez kapcsolódó kártérítési igényt, késedelmi kamatot, az ebben az időszakban ismertté vált kártérítést és bírósági költséget.

- A mérleggel lezárt évhez kapcsolódó, a mérlegkészítés napjáig kifizetésre került, illetve már megállapított, de még ki nem fizetett prémiumot, jutalmat és azok járulékait.

Ide tartoznak:- Bevételek passzív időbeli elhatárolása (a vállalkozó a tárgyévben

olyan bevételre tesz szert, amelynek egy része vagy teljes összege a következő év(ek)et illeti pl. előre kapott bérleti díj)

- Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása (a vállalkozónál olyan ktg, ráfordítás merül fel, amelynek az árbevételek alakulására gyakorolt hatása csak a következő év(ek)ben merül fel)

- Halasztott bevételek

10. Jellemezze a ……………………….. eredménykategóriát!

10.1. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I.±II.+III.-IV.-V.-VI.-VII.) – összktg eljárásra épülő eredménykimutatás esetén

I. Értékesítés nettó árbevétele (a beszámolási időszakban eladott készletek és idegeneknek végzett szolgáltatások kiszámlázott, az üzleti partner által elismert értéke)Csökkentő tételek:- utólag adott engedmény (számlahelyesbítéssel)- fogyasztási adó- visszaküldés (számlahelyesbítéssel vagy új számlával)

Növelő tételek:- fogyasztói árkiegészítés- felár (számlán feltűntetve)

Két kategória:- belföldi értékesítés árbevétele- exportértékesítés árbevétele

II. Aktivált saját teljesítmények értéke Ide tartoznak:- saját előállítású eszközök aktivált értéke- saját termelésű készletek állományváltozásaCsak összktgeljárásnál szerepel.

III. Egyéb bevételek (olyan bevételek, amelyek az üzletmenetből következnek, de a szv tv szabályozása értelmében nem lehetnek részei az árbevételnek)Ide tartoznak:- immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítésének ÁFA nélküli

értéke- káreseménnyel kapcsolatos bevételek- kapott bírság, késedelmi kamat, kötbér, kártérítés- külföldi pénzértékre szóló követelésekkel, kötelezettségekkel

kapcsolatos árfolyamnyereség- korábban behajthatatlannak minősített követelés címén befolyt

összegek- céltartalék feloldása- értékvesztések ill terven felüli écs leírások visszaírása- negatív üzleti vagy cégértékből felszabadított összeg

IV. Anyagjellegű ráfordításokIde tartoznak:- anyagktg (anyagfelhasználás, anyagok értékvesztése)- igénybevett szolgáltatások értéke - egyéb szolgáltatások értéke- eladott áruk beszerzési értéke- eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

V. Személyi jellegű ráfordításokIde tartoznak:- bérktg- személyi jellegű egyéb kifizetések- bérjárulékok

VI. Értékcsökkenési leírás (imm. Javak és tárgyi eszközök után ilyen címen elszámolt összeg; itt csak a terv szerinti écs leírás jelenik meg)

VII. Egyéb ráfordítások (ezek olyan ráfordítások, amelyek ugyan az üzletmenethez kapcsolódnak, de a szv tv előírásai alapján nem tekinthetők ktg-nek)Ide tartoznak:- az értékesített immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti

értéke- behajthatatlanként leírt követelések összege- képzett céltartalék összege- eredményt terhelő adók, illetékek összege- terven felüli écs, értékvesztés összege

Üzemi (üzleti) eredmény eredmény (I.-II.-IV.+V.-VI.)I. Értékesítés nettó árbevételeII. Értékesítés közvetlen költségeiIde tartoznak:- értékesített termékek, anyagok, áruk közvetlen elszámolt ktg-ei- idegennek végzett szolgáltatások közvetlenül elszámolt ktg-ei- eladott áruk beszerzési értéke- továbbszámlázott alvállalkozói teljesítmények értéke- kereskedelmi tevékenység közvetlen ktg-eiIII. Értékesítés bruttó eredménye (I.+II.)IV. Az értékesítés közvetett költségeiIde tartoznak:- értékesítési, forgalmazási ktg-ek- igazgatási ktg-ek- egyéb általános ktg-ekV. Egyéb bevételekVI. Egyéb ráfordítások

11.2. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII.-IX.)A pénzügyi műveletek eredményre gyakorolt hatását mutatja.

VIII. Pénzügyi műveletek bevételeiIde tartoznak:- Kapott (járó) osztalék részesedés- Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége- Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége- Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek- Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

IX. Pénzügyi műveletek ráfordításaiIde tartoznak:- Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamnyeresége- Fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések- Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése- Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

11.3. Szokásos vállalkozási eredmény (±A.±B.)Az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének és a pénzügyi műveletek eredményének együttes, összevont összege.

11.4. Rendkívüli eredmény (X.-XI.)A rendkívüli bevételek és ráfordítások függetlenek a vállalkozás tevékenységétől, a vállalkozó rendes üzletmenetén kívül esnek.

X. Rendkívüli bevételek Ide tartoznak:- tulajdonosnál a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak

társasági szerződésben meghatározott értéke- visszavásárolt saját részvény névértéke- bevont vagyonjegyek névértéke- előző évekkel kapcsolatosan visszatérített társasági adó, a

ráfordítások között elszámolt adók visszatérített összege- utólag igényelhető támogatások összege- elengedett kötelezettségek összegei- térítés nélkül átvett eszközök átadónál kimutatott értéke

XI. Rendkívüli ráfordításokIde tartoznak:- tulajdonosoknál a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgy könyv

szerinti értéke- térítés nélkül átadott vagyontárgyak könyv szerinti értéke- visszavásárolt saját részvények beszerzési értéke- bevont vagyonjegyek könyv szerinti értéke- ellenérték nélkül adott részvény, vagyonjegy névértékének

megfelelő összeg- előző évekkel összefüggésben fizetett társasági adó költségek között

elszámolandó összege- jogtalanul igénybe vett támogatások visszafizetett összege

11.5. Adózás előtti eredmény (±C.±D.)A szokásos vállalkozási tevékenység eredményét és a rendkívüli eredményt összevonjuk. Az adózás előtti eredmény képezi a társasági adóalap kiszámításának kiinduló pontját. Ezt az összeget módosítjuk az adóalap növelő és csökkentő tételekkel és amennyiben a módosítás után pozitív összeget kapunk, akkor ez a pozitív összeg lesz a társasági adó tényleges alapja. Amennyiben az összeg negatív, úgy társasági adó fizetési kötelezettség nem áll fenn.

11.6. Adózott eredmény (±E-XII.)Az adózás előtti eredmény és a fizetendő társasági adó összegének különbözete.

XII. Adófizetési kötelezettség

11.7. Mérleg szerinti eredmény (±F. +22.-23)A vállalkozás tárgyévi nyeresége vagy vesztesége. Az osztalékra igénybevett, és az eredménytartalékkal növelt, a kifizetett (jóváhagyott) osztalékkal csökkentett adózott eredmény.

F. Adózott eredmény22. eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre (+)23. Jóváhagyott osztalék, részesedés (-)G. Mérleg szerinti eredmény