Éves jelentés 2007 - tevékenységi jelentés és beszámoló a … · 2016. 5. 19. · amely...

Éves

Jelentés

2007

I.kö

tet

© EBB – 06/2008 – HU QH-AD-08-001-HU-C ISSN 1830-3072

E u r ó p a i B e r u h á z á s i B a n k C s o p o r t • E u r ó p a i B e r u h á z á s i B a n k C s o p o r t • E u r ó p a i B e r u h á z á s i B a n k C s o p o r t • E u r ó p a i B e r u h á z á s i B a n k C s o p o r t

Éves Jelentés 2007 • I. kötet Éves Jelentés 2007

Tevékenységi jelentés és beszámoló atársadalmi felelősségvállalásról

I. kötet


Az EBB-csoport 2007. évi éves jelentése három kötetből áll:• Az EBB-csoport elmúlt évi tevékenységét és jövőre vonat-

kozó terveit bemutató tevékenységi jelentés és beszámolóa társadalmi felelősségvállalásról;

• Az EBB-csoport, az EBB, a (cotonoui) beruházási keret,a FEMIP letéti alap és az EBA pénzügyi kimutatásait tartal-mazó pénzügyi jelentés, a kiegészítőmellékletekkel együtt;

• Az EBB által 2007-ben finanszírozott beruházásokat, illetvekibocsátási ügyleteket, valamint az EBA projektjeit listasze-rűen bemutató statisztikai jelentés, a tárgyév és az elmúlt ötév adatait tartalmazó összefoglaló táblázatokkal együtt.

A kiadvány CD melléklete az EBB éves jelentésének három kö-tetét, a bank társadalmi felelősségvállalásról szóló 2007. évi be-számolóját, valamint a 2007-ben megjelent jelentősebb ban-ki kiadványokat és dokumentumokat tartalmazza különbözőnyelveken.

Az éves jelentés a bank honlapján, a www.eib.org/report címenis hozzáférhető.

Éves Jelentés 2007

Tevékenységi jelentésés beszámoló a társadalmi

felelősségvállalásról

I. kötet


Tevékenységi jelentés és beszámoló a társadalmi felelősségvállalásról2EBB-csoport

Tevékenységi jelentés és beszámoló a társadalmi felelősségvállalásról 3 EBB-csoport

Tartalom

EBB-csoport: főbb adatok (az alapszabály szerinti bontásban) 4

EBB-csoport: konszolidált mérlegkivonat 5

Elnöki összefoglaló 6

A 2008–2010. évi ügyviteli terv 8

Az EBB-csoport tevékenysége 2007-ben 12

➾ Kiegyenlített fejlődés az egész Európai Unióban 13➾ Innovációs támogatás 16➾ Környezeti fenntarthatóság 20➾ Transzeurópai hálózatok: közlekedési és szállítási rendszerek Európának 25➾ A kis- és középvállalkozások támogatása 30➾ Fenntartható, versenyképes és biztonságos energiaellátás 33➾ Tagjelölt és lehetséges tagjelölt országok 37➾ Szomszédos államok és partnerországok 39➾ Akcs-térség, ázsiai és latin-amerikai partnerországok 43➾ Az EBB forrásai 47

A bankcsoport irányítása és működése 50

➾ Együttműködés más szervezetekkel 51➾ Cégirányítás és elszámoltathatóműködés 53➾ Ökológiai lábnyom és felelős működés 57➾ Az EBB igazgatási szervei 59➾ Az EBB Igazgatási Bizottsága 62➾ Az EBB szervezeti felépítése 63➾ Az EBA igazgatási szervei 68

Az EBB-csoport támogatására jogosult beruházások 69

Az EBB-csoport címei 70


EBB-csoport: főbb adatok (az alapszabályszerinti bontásban)

(*) Az Igazgatótanács általa 2007. évre jóváhagyott évesforrásbevonási terv alapjánszerzett források, beleértve

a 2006-ban végrehajtott, dea 2007. évi tervhez tartozó

77millió eurós forrásbevonást.

Európai Beruházási Bank

Az EBB 2007. évi tevékenysége számokban (millió euró)

Szerződött hitelállomány 47 820Az Európai Unió országaiban 41 431A partnerországokban 6 389

Jóváhagyott hitelállomány 56 455Az Európai Unió országaiban 48 664A partnerországokban 7 791

Folyósított hitelállomány 43 420Banki forrásból 38 852Költségvetési forrásokból 4 568

Forrásbevonás (átváltás előtt) 54 725*Közösségi fizetőeszközökben 32 835Nem közösségi fizetőeszközökben 21 890

2007. december 31-i állapot:

Kötelezettségek és követelések összállományaBanki forrásból nyújtott kölcsönök 324 753Garanciavállalások 165Finanszírozás költségvetési forrásokból 1 785Rövid, közép- és hosszú lejáratú forrásállomány 254 221

Saját tőke 33 437Mérlegfőösszeg 301 854Tárgyévi nettó eredmény 1 633Jegyzett tőke 164 808

ebből befizetett vagy befizetendő 8 240

Európai Beruházási Alap

Az EBA 2007. évi tevékenysége számokban

Szerződött állomány 1 918Kockázatitőke-ügyletek 521Garanciavállalás 1 397

2007. december 31-i állapot:

Követelésállomány 15 971Kockázatitőke-ügyletek összesen 4 388Garanciavállalás összesen 11 584

Saját tőke 965Mérlegfőösszeg 1 074Tárgyévi nettó eredmény 50Jegyzett tőke 2 770

ebből befizetett 554


EBB-csoport: konszolidált mérlegkivonat2007. december 31-én (ezer euróban)

ESZKÖZÖK (aktívák) 2007.12.31

1. Készpénz és számlakövetelések központi bankokkal,illetve postai elszámolóközpontokkal szemben ............. 27 318

2. Jegybanki refinanszírozásra alkalmas kincstárjegyek2 273 135

3. Hitelintézeteknek nyújtott kölcsönök és hiteleka) látra szóló .............................................................................................................................................. 286 263b) egyéb hitelek és követelések ........................................................................... 15 816 580c) kölcsönök .............................................................................................................................................. 112 323 909

128 426 752

4. Ügyfeleknek nyújtott kölcsönök és hiteleka) kölcsönök .............................................................................................................................................. 156 435 308b) céltartalékok ................................................................................................................................... - 37 050

156 398 258

5. Adósságot megtestesítő értékpapírok, rögzítettkamatozású értékpapírokkal együtta) államháztartási szervek által kibocsátott értékpapírok 580 386b) egyéb kibocsátású értékpapírok ............................................................... 10 435 661

11 016 047

6. Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok 2 078 830

7. Immateriális javak ....................................................................................................................... 3 972

8. Ingatlan és berendezések ............................................................................................ 285 720

9. Egyéb eszközöka) különböző adósok ................................................................................................................ 145 445b) pozitív helyettesítési értékek ........................................................................... 9 060 783

9 206 228

10. Lehívott, jegyzett, de még be nem fizetett tőke éstartalékszámla-követelések ..................................................................................... 1 061 503

11. Aktív időbeli elhatárolások ....................................................................................... 30 658

ESZKÖZÖKÖSSZESEN 310 808 421

FORRÁSOK (passzívák) 2007.12.31

1. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségeka) meghatározott lejárati időponttal vagy felmondásiidővel ............................................................................................................................................ 341 757

341 757

2. Okiratban foglalt kötelezettségeka) kibocsátott, adósságot megtestesítő értékpapírok 259 280 003b) egyéb ........................................................................................................................................................... 892 400

260 172 403

3. Egyéb kötelezettségeka) különböző hitelezők ......................................................................................................... 1 429 085b) vegyes kötelezettségek .............................................................................................. 37 457c) negatív helyettesítési értékek ........................................................................... 12 945 900

14 412 442

4. Passzív időbeli elhatárolások 270 724

5. Céltartalékoka) céltartalékképzés nyugdíj- és egészségbiztosításialapra ............................................................................................................................................ 1 038 545

1 038 545

FORRÁSOKÖSSZESEN 276 235 871

6. Tőke– Jegyzett tőke ..................................................................................................................................... 164 808 169– Jegyzett, de be nem fizetett részvénytőke ................................ -156 567 760

8 240 409

7. Összevont tartalékoka) tartalékalapok .............................................................................................................................. 16 480 817b) kiegészítő tartalékok ....................................................................................................... 6 067 178

22 547 995

8. Strukturált finanszírozási keret forrásszámlája 1 250 000

9. Kockázatitőke-műveletek forrásszámlája 1 690 940

10. Tárgyévi eredmény:Átvezetés előtt (az általános banki kockázati céltartalékterhére/javára) ...................................................................................................................................... 843 206Átvezetés az általános banki kockázati céltartalékterhére/javára ........................................................................................................................................ 0

Felosztható eredmény 843 206

TŐKE ÖSSZESEN 34 572 550

FORRÁSOK ÉSTŐKE ÖSSZESEN 310 808 421


Elnöki összefoglaló

A 2006. évi éves jelentés bevezetőjében azt a megálla-pítást tettem, hogy 2007 minden bizonnyal kritikus leszaz Európai Beruházási Bank számára a több hozzáadottérték érdekében vállalt nagyobb kockázatvállalásbanmegnyilvánuló új stratégia végrehajtása során. A bankügyviteli terve igen ambiciózus hitelezési célokat ha-tározott meg erre az évre, elsősorban a strukturált fi-nanszírozási keret (SFF) felhasználásával kapcsolatban.A kitűzött célok teljesültek, egyes esetekben a teljesít-mény felülmúlta a várakozásokat. A strukturált finanszí-rozási keretből finanszírozandó ügyletek (aláírt szerző-dések) értéke például meghaladta az 1,5 milliárd eurót,amely csaknem ötszöröse a 2006. évi értéknek, az EBBugyanakkor több, mint 2 milliárd euró értékben írt alákölcsönszerződéseket a megújuló energiaforrások al-kalmazását elősegítő beruházások támogatására, meg-négyszerezve ezzel a tiszta energiaforrásokra fordíthatófinanszírozást. Az év során több, az Európai Bizottság-gal közösen alapított új kezdeményezés lépett műkö-dési szakaszba, például a kutatási projekteket segítőkockázatmegosztásos pénzügyi mechanizmus (RSFF).

Az Európai Unión kívüli területekkel kapcsolatban el-mondható, hogy lendületesen indult az Európai Ta-nács által a 2007–2013-as időszakra szóló új hitelezésimegbízás végrehajtása. Bár a megbízással összefüggőgaranciamegállapodást a Bizottsággal csak augusztus-ban sikerült aláírni, a bővítésben érintett országokban,az Unióval szomszédos államokban és a partneror-szágokban az év során aláírt szerződések értéke így ismeghaladta a 6 milliárd eurót. Törökországban, a nyu-gat-balkáni térségben és a földközi-tengeri partneror-szágokbanma az Európai Beruházási Bank a legaktívabbnemzetközi pénzintézet.

Hitelezési tevékenységének fedezeteként az EBB ebbenaz évben 236 kötvényt bocsátott ki 23 különböző fize-tőeszközben, ezzel összesen csaknem 55 milliárd euróértékben vont be forrásokat a nemzetközi tőkepiacokról(jelentősen többet, mint a 2006-ban, amikor is a bank48 milliárd euró tőkét vont be a működésbe). Az EurópaiBeruházási Bank továbbra is az egyik legnagyobb köt-vénykibocsátó a nemzetközi tőkepiacokon: a pénzvilá-gon 2007 közepe óta átvonuló válság közepette jelen-tős értéket képvisel az a tény, hogy kötvényeivel minden

fontos nemzetközi piacon jelen van. Az EBB körültekintőkockázatkezelési politikája és erős tulajdonosi hátteré-ből adódó első osztályú hitelminősítése kétséget kizáró-an tartós bizalmat ébreszt a pénzpiaci befektetőkben.

Ezek az eredmények nemcsak a bank munkatársainakkitartó munkáját és magas szakmai színvonalát dicsé-rik, de jól érzékeltetik a részvényesek és a Bizottságbank iránti bizalmát: az EBB képes előmozdítani a leg-fontosabb uniós politikai célok teljesítését és tevékeny-sége valódi hozzáadott értéket termel.

A tagországok és a Bizottság bizalma azonban újabb kö-telezettségeket és kihívásokat támaszt, amint azt a bankIgazgatótanácsa által elfogadott 2008–2010. évi ügyvi-teli terv is egyértelművé teszi. Az EBB-től méltán várjákel, hogy a jövőben még több kötelezettséget vállaljona konvergenciarégiók felzárkóztatása, a közlekedési be-ruházások (azon belül elsősorban a transzeurópai közle-kedési prioritások) és energetikai projektek (leginkábba megújuló energiaforrásokkal és energiahatékonyság-gal kapcsolatos beruházások) támogatása, a környezetvédelme, a tudásalapú gazdaság megteremtése (i2i-kezdeményezés), valamint a kis- és középvállalkozásokfinanszírozása terén.

Ami ez utóbbi területet illeti, a pénzintézeti partnerek-kel, állami szervekkel és a kkv-s érdekképviseleti szerve-zetekkel folytatott egyeztetést követően az EBB-csoportjelenleg is vizsgálja, miként fokozhatná a kis- és közép-vállalkozások támogatását a jövőben.

Hogy társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos erő-feszítései stratégiai szinten is megjelenjenek, az EBB el-határozta, hogy tevékenységéről és felelősségvállalásá-ról szóló beszámolóit idén közös dokumentumban tesziközzé „Éves jelentés és beszámoló a társadalmi felelős-ségvállalásról” címen. A társadalmi felelősségvállalásterén 2007-ben elért részletes eredményekbe a jelen-téshez csatolt CD mellékleten és az EBB honlapján talál-ható beszámolók nyújtanak további betekintést.


Működésének átláthatóbbá tételével összefüggésben abank honlapján külön rész foglalkozik a társadalmi fe-lelősségvállalás kérdésével, ahol az olvasó további rész-leteket ismerhet meg az alkalmazott politikáról és gya-korlatról. Ezen felül az EBB vállalta, hogy 2007. júniustólalkalmazza az Aarhusi Rendelet (1367/2006/EK) rendel-kezéseit a környezeti ügyekben az információhoz valóhozzáféréssel, a nyilvánosságnak a döntéshozatalbantörténő részvételével és az igazságszolgáltatáshoz valójog biztosításával kapcsolatban.

A környezeti- és társadalmihatás-vizsgálatokkal össze-függő belső banki folyamatokat és gyakorlatot szabá-lyozó Környezet- és társadalompolitikai kézikönyv aktua-lizálásával és nyilvánosságra hozatalával párhuzamosanaz EBB Környezet- és társadalompolitikai nyilatkozatánakfelülvizsgálatához is hozzáfogott. A módosított doku-mentumot a bank nyilvános konzultációra bocsátotta.Ezek a kezdeményezések tovább fokozzák a beruházá-sok finanszírozásával összefüggésben felmerülő környe-zeti és társadalmi kockázatok felmérése és csökkentéseérdekében tett banki erőfeszítések hatását.

Az EBB Unión kívüli területeken nyújtott hiteleivel kap-csolatban külön figyelmet érdemel a Gazdasági- és tár-sadalmihatás-vizsgálati keretrendszer (ESIAF) 2007-bentörtént módosítása, mellyel a bank az egyes finanszíro-zási megbízásokban foglalt követelmények jobb érvé-nyesítését és a tevékenységéből adódó hozzáadott ér-tékek jobb megjelenítését tűzte ki célul. Az EU-n kívüliterületek finanszírozására vonatkozó összes külső meg-bízásra alkalmazandó új keretrendszer mindazon eszkö-zöket ismerteti, amelyek révén az EBB – a megvalósításelőtt (ex ante), vagy után (ex post) – jobban felmérhetiés megértheti az Unión kívül eső beruházások gazdasá-gi és társadalmi hatásait, illetve a jövőben ennek megfe-lelően alakíthatja társadalmi felelősségvállalásával ösz-szefüggő politikákat és gyakorlatot.

Az Európai Beruházási Bank 50 éves tevékeny múltratekinthet vissza. 1958-ban azzal a céllal alakult, hogyhiteleivel előmozdítsa az Európai Unió integrációját,kiegyensúlyozott fejlődését, gazdasági és szociális ko-hézióját, így az elmúlt 50 évben jelentős tapasztalato-kat szerzett beruházások finanszírozásában szinte va-lamennyi ágazatban. A bank mindvégig támogatta azUniót a legfontosabb vívmányok elérésében és az eu-rópai gazdasági növekedés ösztönzésében, tőkéjét egymilliárd elszámolási egységről 164,8 milliárd euróraemelve elébe ment a hat eddigi bővítéssel kapcsolatoskihívásoknak, valamint a közös valutára való áttéréstkönnyítő kezdeményezéseivel kiemelt szerepet játszottaz euró bevezetésének előkészítésében.

A Római Szerződés után ötven évvel a nagy közös eu-rópai kaland csak most indul. Európa nem tehet mást,mint hogy szembe néz a 21. század kihívásaival: a kör-nyezeti kihívásokkal és az éghajlatváltozás elleni küz-delemmel, Európa mint az egyik legnagyobb gazdasá-gi hatalom előtt álló tudományos és ipari kihívásokkal,a világméretű szolidaritás igényével és a föld más része-in uralkodó szegénység elleni küzdelemmel. Az EBB ké-szen áll arra, hogy tevékenységével segítse Európát e ki-hívásoknak megfelelni.

Philippe MaystadtPresident of the European Investment

Bank Group


A 2008–2010. évi ügyviteli terv

Az EBB következő évekre vonatkozó részletes üzleti tervét a 2008 és 2010 közötti időszakotátfogó, nyilvánosan is hozzáférhető Ügyviteli terv (Corporate Operational Plan) ismerteti. Ami-óta az EBB Kormányzótanácsa 2005 júniusában elfogadta „az uniós fejlesztéspolitikai célokatszem előtt tartó, a hozzáadott értékekre összpontosító nagyobb kockázatvállalás” stratégiá-ját, a bank erőfeszítéseit e kiemelt célkitűzés teljesítésére koncentrálja.

Hogy minden igyekezetével a stratégiai döntés végrehajtására összpontosíthasson, a banka 2008–2010-es időszakra más stratégiai prioritásokat nem határozott meg. Az EBB hite-lezési politikáját az Európai Unió országaiban továbbra is hat fejlesztéspolitikai célkitűzésmentén határozza meg: a gazdasági és szociális kohézió megteremtése, valamint a konver-gencia előmozdítása a kibővített Unióban, az Innováció 2010-kezdeményezés végrehajtása,a transzeurópai hálózati rendszerek és csatlakozó hálózatok fejlesztése, a kis- és középvállal-kozások támogatása, környezetvédelemi és környezetfejlesztési beruházások ösztönzése, va-lamint a fenntartható, versenyképes és biztonságos energiaellátás biztosítása.

A bank unión kívüli tevékenységére – a Tanács 2006. decemberi döntése értelmében – meg-határozott új mandátumok alapján az EBB EU-n kívüli hitelezési céljai között szerepelnek azelőcsatlakozási támogatások, a magánszektor fejlesztésében való részvétel, az energiaellátásfolyamatosságát biztosító fejlesztések, a környezetvédelem és környezetfejlesztés, az uniósországok jelenlétének erősítése a közvetlen külföldi tőkebefektetések serkentése révén, vala-mint a know-how- és technológiatranszfer ösztönzése.

Kihívások és válaszok

Működési környezetét illetően az EBB számos olyankihívással szembesült 2007-ben, amelyek várha-tóan még hosszabb ideig jelen lesznek. A pénzpi-acokat a közelmúltban megrázó zavarok ellenérea bank töretlenül folyósíthatta beruházási hitele-it egész Európában, mely különösen olyan ágaza-tokban volt fontos, ahol egyéb hitelpiaci szereplőkvonakodnak megjelenni. Az infrastrukturális beru-házások változatlan hiteligénye mellett ugyanak-kor egyre nagyobb a kereslet az innovációs kezde-ményezések hitel- és kockázatitőke-finanszírozásairánt. Az Európai Unió fokozatos bővítése is kihataz EBB szerepvállalására az egyes tagországokbancsakúgy, mint uniós szinten, melynek eredménye-képpen a bank egyre többet vállal a helyi és uniósfejlesztéspolitikai célok támogatása terén. A banktevékenysége által érintett felek elvárásai ezzelegyütt magasak, és a civil társadalom képviselőivelfolytatott kiterjedt párbeszédre változatlanul nagyigény mutatkozik.

Az Unión belüli és kívüli területekre vonatkozókiemelt hitelezési célkitűzésekre és kihívásokraa bank stabil forrásbevonási politikával és az üzle-ti célokat tükröző, gondosan megválasztott esz-közökkel válaszolt. Ezek a válaszok a hitelnyújtáshozzáadott értékeit hangsúlyozó hozzáállásban,a kockázatok újfajta megközelítésében, új pénz-ügyi eszközök alkalmazásában, az Európai Bizott-sággal és más szervezetekkel folytatott szorosabbegyüttműködésben, a teljes pénzügyi önállóság-ban, a hatékony pénzügyi tervezésben, a prioritá-sokat tükröző forrástervezésben és a hatékonyabbműködésben öltöttek formát.

Kockázatvállalás és új pénzügyi eszközök

Az EBB tevékenységét továbbra is a stratégiai cé-loktól vezérelt nagyobb kockázatvállalásban meg-nyilvánuló megközelítés jellemzi. A hitelpolitikai,hitelminősítési és kockázatárazási rendszerek, el-járások tökéletesítése révén a bank kockázatválla-


lási hajlandósága fokozható, a hozzáadott értékekhatékonysága növelhető. A pénzintézetek és egyesvállalkozások részére nyújtott fedezet nélküli hitele-zésére, valamint a pénzügyi biztosítékokra és hitel-helyettesítő termékekre – különösen az eszközfede-zet mellett kibocsátott értékpapírokra és fedezettkötvényekre – vonatkozó hitelkockázati szabályokmódosítása ugyancsak azt a célt szolgálja, hogy azEBB az innovatívabb pénzügyi megoldásokkal és ki-sebb sajáttőke-követelményt támasztó finanszírozá-si ügyletekkel menyjen elébe ügyfelei igényeinek.A 2006/48/EK irányelvnek megfelelően kidolgozottúj belsőminősítésen alapulómódszert (IRM) a bankalaposan átdolgozva új eszközfajtákra is kiterjesztet-te, hogy ezzel is a stratégiai célok érdekében történőnagyobb kockázatvállalást támogassa.

Az új stratégia sikeres megvalósítása attól is függ,milyen irányt vesznek a jövőben a bank és az Eu-rópai Bizottság forrásaiból elkülönített tartalékok-ból támogatott magasabb kockázattal járó speciá-lis konstrukciók. E konstrukciók révén igen jelentősösszegek mozgósíthatók. A strukturált finanszírozá-si kereten (SFF) belül elkülönített 3,75 milliárd euróstőketartalék például a „lejárat előtti felszámolás” és„idő előtti átadás” kockázatával járó elsőbbségi hi-tel- és garanciaügyletek, felszámoláskor a másodla-gos tulajdonosi kölcsöntőke elé sorolható alárendeltkölcsön- és garanciaügyletek, a mezzanine-ügyletek(ideértve a gyorsan fejlődő vagy átalakuló ipa-ri vállalkozások finanszírozását célzó nagy hozamú

adósságalapú eszközöket), a projekttel összefüg-gő származékos értékpapírok és tulajdonviszonytmegtestesítő instrumentumok alkalmazását segítielő. A kockázatmegosztásos pénzügyi mechanizmus(RSFF) keretében 2 milliárd eurós tartalék áll ren-delkezésre ilyen célokra, melyből 1 milliárd eurót azEBB biztosított a strukturált finanszírozási keretből,1 milliárd eurót pedig az Európai Bizottság a 7. ku-tatási keretprogram terhére. Ezek az eszközök többszinten is kiegészítik a kifejezetten kutatási, fejlesz-tési és innovációs célú beruházásokat célzó bankihiteleket. A bank további 500 millió eurót különítettel a transzeurópai közlekedési hitelgarancia-eszközcéljaira (amelyet a Bizottság ezzel megegyező ösz-szeggel egészített ki), melyből egyes transzeurópaiközlekedési beruházások készenléti hiteleire ad-ható garancia, fedezetet nyújtva az egyes projek-tek átadását követő „felfutási időszakot” jellemzőbevételkiesés kockázataira. A strukturált finanszí-rozási keretből további 500 millió euró hívható lea mediterrán partnerországok magánszektorát fej-leszteni hivatott kockázatmegosztásos finanszíro-zási formákra. Az SFF-ben fennmaradó 1,75 milliárdeuró az Innováció-2010 kezdeményezés keretében,valamint a transzeurópai közlekedésfejlesztési ésenergiapolitikai prioritások mentén meghatározottcélokra vehető igénybe. A piaci igény e különlegesfinanszírozási formák iránt azonban gyorsan nő:a strukturált finanszírozási keret terhére lehívott hi-telek (aláírt ügyletek) összértéke az előző évi 1,3 mil-liárd euróról 2007 végére 2,8 milliárd euróra nőtt.


Együttműködés az Európai Bizottsággal

A bank és a Bizottság közötti együttműködésugyanakkornemszorítkozikakockázatmegosztásoskonstrukciókra, számos példa akad a közös prog-ramalakításra és finanszírozásra is. A utóbbi időkközös kezdeményezéseinek egyike a JASPERS (eu-rópai régiók beruházásait támogató közös program),amelynek keretében a kedvezményezett orszá-gok az EU strukturális és kohéziós alapjaiból tá-mogatott nagyobb infrastrukturális beruházásokelőkészítéséhez kaphatnak technikai segítséget.A JASPERS-kezdeményezésben partnerintézmény-ként részt vesz még az Európai Újjáépítési és Fej-lesztési Bank (EBRD) is. A Bizottság és az EBB má-sik közös kezdeményezése (együttműködésbenaz Európai Tanács Fejlesztési Bankjával) a JESSICA(fenntartható városfejlesztési beruházásokat támo-gató közös európai kezdeményezés), mely a tagor-szágoknak és az Európai Regionális Fejlesztési Alapkezelőinek kínál projektre szabott egyedi megoldá-sokat különféle városrendezési és városfejlesztésiberuházások finanszírozásához. A JEREMIE (mikro-,kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai

források) keretében pedig az EBB-csoport és a Bi-zottság a kis- és középvállalkozásokat (ideértve afejlődő régiók első vállalkozóit és mikrohitelekrejogosult vállalkozásait is) igyekszik jobb és több fi-nanszírozási forráshoz juttatni. Az Európai Beruhá-zási Alapot a Bizottság bízta meg versenyképessé-gi és innovációs keretprogramja végrehajtásával,mely összesen 1,1 milliárd euró értékű pénzügyitermékcsomag alkalmazását vonja maga után. AzEurópai PPP Szakértői Központon (EPEC) keresztüla Bizottság és a bank az állam és a magántőke part-nersége révén (PPP-konstrukcióban) megvalósulóeurópai projekteket segíti információval és gyakor-lati útmutatással, valamint a közszférát képviselőtagoknak nyújt támogatást politikai és program-készítési kérdésekben, PPP-s közbeszerzési és pro-jektvezetési témákban.

Ami az Európai Unión kívüli területeket illeti –a 2007–2013-as időszakra vonatkozó maximum27,8 milliárd eurós ún. külső finanszírozási mandá-tummellett – az EBB és a Bizottság közös finanszíro-zásában jött létre az afrikai, karibi és csendes-óceá-ni térségre vonatkozó vízügyi beruházás-előkészítésikeret. Ezen kívül a bank kezelésében működik a Bi-zottság és 10 tagállam által közösen finanszírozottEU–Afrika infrastruktúrafejlesztési letéti alap is. Azinnovatív pénzügyi eszköz célja, hogy a részt vevőállamok pénzügyi támogatásait hosszú lejáratú hi-telekkel kombinálva emelje a regionális és határonátnyúló infrastruktúrafejlesztést támogató fenntart-ható uniós források értékét Afrikában.

Pénzügyi tervezhetőség és önállóság

A stratégiamegvalósítását az EBBhosszú távúpénz-ügyi fenntarthatósággal kapcsolatos céljaival kellösszhangba hozni. A bank jellegéből és küldetésé-ből adódik, hogy a tevékenysége eredményekéntlétrejött javak egy tekintélyes része az EU politikaicélkitűzései mentén meghatározott szerepvállalá-sához vezethető vissza. A bank nettó eredményesaját befektetett tőkéjének hozamából, illetve hi-

Folyósított kölcsönök, aláírt hitelszerződések ésfinanszírozásra jóváhagyott projektek(2003-2007)

(milliárd euró)

10

20

30

40

50

60

020072003 2004 2005 2006

Folyósított kölcsönökAláírt hitelszerződésekJóváhagyott projektek


telei kihelyezésével összefüggésben (a költségeketfedező) pénzügyi közvetítői haszonkulcsból tevő-dik össze. A közjó érdekében tevékenykedő nemprofitorientált pénzintézetként az EBB kerüli a spe-kulatív kockázatvállalást: pénzügyi kockázatviselés-ének hosszú távú pénzügyi fenntarthatósága szabhatárt. Számos tényező miatt 2008 és 2010 közöttmérsékelt ütemű csökkenés várható a bank sajátbefektetett tőkéjének hozamában. A pénzügyi köz-vetítői haszonkulcs gyakorlatilag a bank működésikiadásaira és hitelezési kockázataira hivatott fede-zet nyújtani. Tekintettel a bank fokozottabb jövő-beli szerepvállalására az összetettebb és nagyobbkockázattal járó műveletekben (nem feledkezvemeg az ebben rejlő hozzáadott értékekről), a nemteljesítéssel összefüggő hitelkockázat-növeke-dés negatív hatással lehet a várható költségfede-zeti arányra, ugyanakkor a magasabb hírnév-, jogiés működési kockázatok kezelése is meglehető-sen forrásigényes. Az olyan tevékenységek pedig,mint a technikai segítségnyújtás és egyéb tanács-adói szolgáltatások politikai szempontból fontosakugyan, de a bank eredményességéhez közvetlenmódon nem járulnak hozzá.

A 2008–2010. évi ügyviteli tervben foglaltak ésa jelenlegi tőkehelyzet alapján, valamint a cél-zott forráselosztási gyakorlatnak és jobb műkö-dési hatékonyságnak köszönhetően az EBB-nekmindennek ellenére sem lesz szüksége tőkeeme-lésre 2010 előtt, ezt követően pedig a szükségestőkeemelés a bank belső tartalékaiból végrehajt-ható, és nem lesz szükség a tagországok tőke-hozzájárulására.

A tőkeszerkezet jövőbeli fejlődést is figyelembevevő megerősítése érdekében az Európai Beruhá-zási Alap engedélyezett alaptőkéjét a részvénye-sek 2007-ben 50%-kal 3 milliárd euróra emelték.Míg az EBB a felajánlott új részvényeket teljes egé-szében lejegyezte, a Bizottság négy év alatt foko-zatosan vásárolja majd meg a számára elkülönítettrészvényeket, a pénzintézeti részvényesek pediga részükre felajánlott részesedés mindössze 70%-átjegyezték le. Az EBA saját tőkéje ezzel 965 millióeuróra emelkedett. A tőkeemelés legalább 2013-iggarantálja az EBA pénzügyi stabilitását úgy, hogya szükséges tőkerészletek fokozatosan, szükségszerint kerülnek addig befizetésre.

Az EBBIgazgatótanácsa

Az EBB-csoport tevékenysége 2007-ben



Kiegyenlített fejlődés az egész EurópaiUnióban

Az Európai Beruházási Bank fennállása óta az Európai Unió régiói, a strukturális alapokból isrészesülő ún. támogatott területek bankja. Az Európai Unió 2007 és 2013 közötti időszakraszóló új kohéziós politikájával összhangban az EBB regionális felzárkóztatási célú hiteleivel azújonnan meghatározott konvergenciarégiókra összpontosít, ideértve a bővítés miatt és attólfüggetlenül fokozatosan csökkenő mértékű uniós költségvetési támogatásban részesülő ré-giókat (ún. „phasing-out” és „phasing-in” régiók). A 27 tagú EU-ban ez a 113 legszegényebbrégió, ahol összesen 190 millió ember él. A konvergenciarégiókon kívüli területeken a térség-fejlesztési politika célja a versenyképesség és foglalkoztatottság növelése, melyet az EBB leg-inkább az Innováció 2010-kezdeményezés, a transzeurópai hálózatok fejlesztése, a kis- és kö-zépvállalkozások támogatása és a környezeti fenntarthatóság jegyében nyújtott hitelekenkeresztül támogat.

A bank középtávon azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az Európai Unió országaiban kihelyezettösszes kölcsön 40–45%-a a felzárkóztatást szolgálja. Teljesítve a kitűzött célt, az EBB 2007-benösszesen 13,8 milliárd eurónyi hitellel támogatott beruházásokat a konvergenciarégiókban.

Strukturális hitelek az új tagországokban

A felzárkóztatási célú hitelek jelentős része az EU-hoz 2004 óta csatlakozott tizenkét tagországba ke-rült. 2007-ben az EBB összesen 5.75 milliárd euróértékben folyósított kölcsönöket ezekben az orszá-gokban; a legtöbb hitel a strukturális alapokból ka-pott támogatásokat egészítette ki.

A strukturális alapokból elnyerhető támogatás ésa bank hiteleinek közös felhasználására akadnakpéldák projektszinten, de átfogó beruházási prog-ram részeként is. Azáltal, hogy egy adott ágazatravagy régióra vonatkozó átfogó beruházási prog-ram keretében megvalósuló több nagyobb, vagykisebb beruházás finanszírozásában részt vállal,az EBB a legelmaradottabb tagországoknak és ré-gióknak segíthet megteremteni a valódi felzárkó-záshoz vezető növekedés feltételeit, alkotóeleme-it. Ezt a banki terméket hívjuk strukturális hitelezésikeretnek.

2007-ben a bank például arról döntött, hogy a ko-héziós és strukturális alapokból elnyerhető támo-gatást kiegészítve 700millió eurós hitellel támogat-ja Bulgáriát abban, hogy teljesíthesse az országtólelvárt hozzájárulást egyes beruházási célkitűzésekés intézkedések megvalósításában. A 2007 és 2013

közötti időszakban támogatásra jogosult beruhá-zásokat a bolgár nemzeti stratégiai referenciakere-ten belül meghatározott operatív programok, vala-mint az Európai Mezőgazdasági és VidékfejlesztésiAlap vidékfejlesztési programja nevesíti. Ezt a fajtatársfinanszírozási konstrukciót eleinte közlekedé-si és környezetvédelmi beruházások támogatásáraalkalmazzák majd, de ha a bolgár kormány ezt kéri,a lehetőség kiterjeszthető más uniós alapokból tá-mogatott programokra is a térségfejlesztés, a ver-senyképesség fokozása, a humántőke-fejlesztés ésa mezőgazdaság területén. Ebben az időszakbanBulgária összesen mintegy 6,8 milliárd eurónyi tá-mogatást hívhat le a kohéziós és strukturális ala-pokból. A strukturális hitelezési keretből számosolyan viszonylag kisebb alprojekt is finanszíroz-


ható, amelyek egyébként méretüknél fogva egye-di EBB-hitelre nem lennének jogosultak. Amellett,hogy a legvonzóbb feltételek mellett biztosít társ-finanszírozói forrást, a kerethitelből szükség eseténelőfinanszírozás is nyújtható.

Támogatás valamennyi kiemelt ágazatban

Az EBB konvergenciarégióknak szánt beruházási hi-telei az összes fontosabb ágazatot érintik: 2007-bena leginkább támogatott szektorok a közlekedés(a hitelek 32%-a), az energia (15%), az egészségügyés oktatás (12%), valamint a víz- és szennyvízkezelés(7%) voltak.

Az ún. „európai kommunikációs infrastruktúrák”fejlesztését célzó hitelek összértéke az évben el-érte az 5,5 milliárd eurót. Ennek egy jelentős ré-sze az az 1 milliárd eurós kölcsön volt, melybőla nagysebességű és nagy teljesítményű új olasz-országi vasúti hálózat Milánó és Nápoly közöt-ti szakasza épült. A projekt része annak a kiemelttranszeurópai közlekedési beruházásnak, melyvasúti folyosón keresztül köti össze Berlint a dél-olaszországi térséggel. Ez a beruházás jó példaa fenntartható közlekedés támogatására, melyegyúttal javít az Olaszország déli részén fekvőkonvergenciarégiók megközelíthetőségén is.

A konvergenciarégiók energetikai célú beruházásaiebben az évben 2 milliárd eurónyi EBB-kölcsönhözjutottak. A portugáliai Sines városában a bank19 millió eurós hitellel járult hozzá egy kapcsolt hő-és villamos energiát termelő erőmű létrejöttéhez.A kölcsön egy 39 millió eurós korábbi hitelt egé-szített ki: a pótlólagos hitelnyújtást az tette lehető-vé, hogy a banki finanszírozás aránya kivételes ese-tekben a beruházási költség maximum 50%-áról75%-ra emelhető. Az új erőmű a kiváltott régi erő-mű által termelt áram háromszorosát képes előál-lítani, ami jelentős hatékonyságjavulást jelent azenergiafelhasználás terén. A megtermelt többlet-áram az országos távvezeték-hálózatba kerülvemás típusú erőművek termelését is kiválthatja, ez-zel várhatóan mintegy 20%-kal csökkentve az ösz-szesített szén-dioxid-kibocsátást.

Fontos szerepet játszik az egészségügyi és oktatá-si beruházások hitelezése is, mely összesen 1,7 mil-liárd eurót képviselt ebben az évben. Az egyik ki-emelten támogatott egészségügyi beruházás egyúj közkórház és hét rendelőintézet építését fog-lalja magában a spanyolországi Mieres és Közép-Asturias konvergenciatérségekben. A projekt to-vább erősíti a térség egészségügyi szolgáltatóiszerepvállalását, emeli az ellátás színvonalát ésmég több ember számára teszi elérhetőbbé a kór-házi férőhelyeket és szolgáltatásokat. A projekt ré-sze a klinikai oktatás, képzés és kutatás támogatásais, így a kölcsön az Innováció 2010-kezdeménye-zésben meghatározott célokat is teljesíti.

Az EBB 2007-ben 1,6 milliárd euró értékben fi-nanszírozott ipari beruházásokat a konvergencia-régiókban. A Glaverbel csehországi vállalata ré-szére folyósított 71 millió eurós hitel jó példa arra,miként erősíthetők a helyi ipar pozitív társadal-mi, szociális és gazdasági hatásai. A hitelből újúsztatottüveg-gyártósor épül Teplicében és bővüla közeli Chudeřice autóüveggyára is: mindkettőa cseh konvergenciarégióban, Ústíban található. AzÚstí régió több évszázados ipari és mezőgazdaságihagyományokkal rendelkezik, elsősorban energia-ipara, bányászata és vegyipara híres. E hagyomá-

Felzárkóztatási célú hitelek az Európai UnióbanA 2007-ben aláírt hitelszerződések ágazatimegoszlása

Összeg Összesen%

”Európai kommunikációsinfrastruktúrák” 5 476 40

Energiaügy 2 036 15

Egészségügy, oktatás 1 689 12

Vízügy, szennyvíz- és hulladékkezelés 1 025 7

Városfejlesztés 827 6

Ipar 1 584 11

Egyéb szolgáltatások 1 175 9

Összes egyedi hitel 13 812 100

(millió euró)


nyos ipari ágazatok visszaesése nyomán azonbanitt a legmagasabb a munkanélküliség egész Cseh-országban. A Glaverbel beruházása nemcsaka régió gazdaságának adhat lökést, de a foglal-koztatottsági szerkezetben is elmozdulást eredmé-nyezhet a hagyományos ágazatoktól. A beruházásvárhatóan mintegy 100, illetve 70 új munkahelyetteremt Chudeřice és Teplice városokban.

A konvergenciarégiókban finanszírozott beruházá-sok tekintélyes része természetesenabankmáscélki-tűzéseit is teljesíti. 2007-benakonvergenciarégiókbakerült a – versenyképes, innovatív és tudásalapú eu-rópai gazdaság megteremtését célzó – lisszabonimenetrend célkitűzéseit támogató egyedi hitelek23%-a, a természetes környezet fejlesztését célzó hi-telek 33%-a, a transzeurópai hálózati beruházásokattámogató hitelek 33%-a és az energetikai beruházá-si hitelek 15%-a.

Új pénzügyi termékek

Az EBB új pénzügyi termékekkel is megjelent a ré-giókban. Lengyelországban a bank 200 millió zloty(52 millió euró) értékben támogatott egy államifedezetű kötvénykibocsátási ügyletet, melybőla közszféra kisebb és közepes méretű beruházásaifinanszírozhatók az infrastruktúrafejlesztés, a kör-nyezetvédelem, az energiaipar, az egészségügyés az oktatás területén. A hagyományos hitelke-ret-konstrukciót kiváltó ügylet mögött a BRE BankHipoteczny S.A. követelésállománya áll biztosíték-ként. A példanélküli ügylet nemcsak az EBB len-gyelországi partnereinek körét bővítette, de új le-hetőséget is nyitott az EBB szerepvállalására a helyiinfrastruktúrák korszerűsítésében.

JASPERS

Az EU strukturális alapjaival közös fejlesztéstámo-gatás egyik legfontosabb eszközeként létreho-zott JASPERS a nagyobb beruházási projektek elő-készítési szakaszában nyújthat segítséget a 12 újtagállamnak abban, hogy életképes projektekkeljelenjenek meg, és ezáltal gyorsabban és hatéko-nyabban jussanak hozzá az Európai Regionális Fej-lesztési Alapból és a Kohéziós Alapból a következőévekben elnyerhető jelentős forrásokhoz.

A JASPERS az angol Joint Assistance in SupportingProjects for European Regions (európai régiók beru-házásait támogató közös program) szavakból alko-tott betűszó. A program keretében az Európai Bizott-ság, az EBRD és az EBB szakemberei ingyen végeznektechnikai segítségnyújtási szolgáltatást. 2007 végéna szakértői csapat 55 főből állt, akik Luxembourgmellett az év során megnyitott helyi képviseleti iro-dákban (Bukarestben, Bécsben és Varsóban) álltak azügyfelek rendelkezésére. A bukaresti iroda a bulgá-riai és romániai beruházások előkészítését felügyeli,a bécsi képviselet a közép-európai országokban, míga varsói iroda a Lengyelországban és a balti államok-banmegvalósuló projektekért felel.

A cselekvési terv 2007-re meghatározott pontjaiteljesültek: a JASPERS-csapat 261 projekt előkészí-tésében és több mint 32 milliárd euró értékű tőke-beruházást ösztönző vagy felgyorsító horizontáliskezdeményezés kidolgozásában vett részt a 12 újtagállamban, számos stratégiai ágazatot érintve(elsősorban a környezetvédelem területén, pl. víz-ügyi, szennyvíz- és hulladékkezelési projektek, illet-ve közlekedési, energiahatékonyságot és megújulóenergiaforrásokat érintő beruházások).


Innovációs támogatás

A lisszaboni menetrend 2000. évi elfogadása óta az EBB olyan beruházásokat is finanszíroz,amelyek révén megteremthetők a fenntartható fejlődésre képes, több és jobb munkahelye-ket és nagyobb szociális kohéziót teremtő, versenyképes, innovatív és tudásalapú európaigazdaság alapjai. Az Innováció 2010-kezdeményezés célként tűzte ki 50 milliárd euró ki-helyezését 2000 és 2010 között, mely célt a bank már 2007-ben teljesített: ebben az évbena kutatási, fejlesztési és innovációs célú, valamint az oktatást és az információs és kommuni-kációs technológiák használatát ösztönző új EBB-hitelek értéke elérte a 10,3 milliárd eurót.

Kutatás, fejlesztés és innováció

A kutatás, fejlesztés és innováció (kfi) támogatásaegyike az Innováció 2010-kezdeményezés keretébenmeghatározott három kiemelt hitelcélkitűzésnek.A kutatáson és fejlesztésen túlmutató terület foglal-ja magában mindazt, ami lehetővé teszi az új ötle-tek, ismeretek gyakorlati megvalósítását a gazdaságitermelésben. A bank 2007-ben kfi-célokra mintegy6,7 milliárd eurót folyósított az Európai Unió orszá-gaiban, és további 455 millió eurót Törökországban.

A lisszaboni menetrendnek megfelelő beruházá-sok támogatására kidolgozott pénzügyi eszközök

Az EBB felsőoktatási kutatási keretprogramja

Az oktatás támogatása kitüntetett helyet foglal elaz Európai Beruházási Bank küldetésében. Az ok-tatástámogatás a lisszaboni stratégia sarokköve,mely alátámasztja a bank erőfeszítéseit a szociá-lis kohéziómegteremtése és az innováció ösztön-zése terén. Az ágazatot támogató hitelezési poli-tikával párhuzamosan a bank saját felsőoktatásikutatási keretprogram (EIB-Universities ResearchAction) keretében nyújt intézményi támogatásta felsőoktatásban és akadémiai kutatásban részt

vevők számára. A bank e program keretében válaszolhat az európai felsőoktatási intézmé-nyek részéről megnyilvánuló – elsősorban pénzügyi, de sokszor kutatási részvételre irányu-ló – felkérésekre, a kezdeményezés ugyanakkor a bank alkalmazottjai számára is lehetősé-get teremt akadémiai és kutatói munkákban való részvételre.www.eib.org/universities

kiemelt szerepet töltenek be a kfi-finanszírozásban.Az EBB és a Bizottság által közösen alapított és2007 közepe óta működő kockázatmegosztásospénzügyi mechanizmus (RSFF) különösen is fontose téren. Ez a pénzügyi mechanizmus azt teszi le-hetővé, hogy a Bizottság és az EBB egymás közöttmegosszák a hitelekkel összefüggő kockázatokat,így a bank olyan beruházóknak is nyújthat hiteltvagy garanciát, amelyek kockázati besorolása ked-vezőtlen, vagy az ún.„befektetési fokozatnál”gyen-gébb. Ezzel tehát lehetővé válik, hogy a bank a hi-telezők számára általánosan elfogadható szintentúlmutató pénzügyi kockázatokat is felvállaljon.A program ugyanakkor a magánszektor és a kuta-tási ágazat finanszírozásának új, innovatív megol-


dásai előtt is megnyitja a kaput. A kezdeményezéshamar ismertté vált, és a pénzügyi mechanizmuskeretében most már a megújuló energiaforrásokalkalmazását, valamint autóipari, műszaki tudomá-nyos és biotechnológiai beruházásokat támogatóhitelek is igénybe vehetők.

A Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóru-mával (ESFRI) és a Kutatási Szervezetek Európai Kor-mányközi Fórumával egyeztetve az EBB tárgyaláso-kat folytat nagyobb kutatásiinfrastruktúra-projektekberuházóival, elsősorban az egész Uniót átfogó, ösz-szesen mintegy 14 milliárd eurós beruházási értéketképviselő 35 nagy beruházás képviselőivel. Az ESFRIaz EU tagországai és a társult államok, valamintaz Európai Bizottság képviselőiből álló szervezet,melynek célja a kutatási infrastruktúra fejlesztésé-vel kapcsolatos politikák egységesítése Európában.A szóban forgó projektek speciális jellegüknél fogvaviszonylag hosszúmegvalósítási időt, különleges tu-dományos berendezéseket és eszközöket, komplexüzemeltetési körülményeket és végül, de nem utol-só sorban a beruházásokat támogató nemzeti ható-ságok hosszú távú pénzügyi kötelezettségvállalásátigénylik, ennél fogva itt olyan új, nem konvencioná-lis megoldások szükségesek, ahol a kockázatok azérintett felek között megoszthatók.

Oktatás és képzés

Az oktatási célú EBB-hitelek értéke 2007-ben1,3 milliárd euró volt. A bank oktatási ágazatot érin-

tő hiteleinek nagy része a korábbiakhoz hasonlóanmost is az ismeretek és készségek elsajátítását segí-tő oktatási infrastruktúra – épületek, létesítmények,eszközök – fejlesztését támogatta. Jó példa errea valenciai autonóm közösség Spanyolországban,ahol a bank finanszírozta több általános, középis-kolai és szakoktatási intézmény és egyéb oktatásicélú létesítmény építését, felújítását és bővítését,berendezését és felszerelését.

Az utóbbi időben a bank olyan projektek támogatásá-ra tett jelentős erőfeszítéseket, amelyek közvetlenebbmódon járulhatnak hozzá az oktatás színvonalánakemeléséhez. Ide tartoznak a keresleti oldalt erősítő,vagy immateriális javak fejlesztésére irányuló beruhá-zások (például hallgatói hitelek, akadémiai kutatási,fejlesztési és innovációs projektek), amelyek az okta-táshoz való hozzáférést és a szolgáltatások minősé-gét hivatottak javítani. A bank például 150 milliós hi-tellel támogatta Magyarországon a diákhitelprogramcélkitűzéseit, mely egy átfogó nemzeti oktatási stra-

Innováció 2010-kezdeményezés: aláírt hitelszerződések

(millió euró)

2007 2000-2007

Információs és kommunikációs technológiák (ikt) 1 597 11 947

Oktatás és képzés 1 262 12 852

Kutatás, fejlesztés és innováció (kfi) 7 155 30 179

Összesen 10 289 55 994


Innovációfinanszírozás innovatív megoldásokkal

Igen jelképes momentum volt, amikor a kockázatmegosztásos pénzügyi mechanizmus(RSFF) zászlóbontásáról szóló megállapodást 2007. június 5-én párhuzamosan írta alá JanezPotočnik európai biztos a kutatási infrastruktúrákról szóló 4. európai konferencián Hamburg-ban, és Philippe Maystadt EBB-elnök a Kormányzótanács éves közgyűlésén Luxembourg-ban. A kutatási, fejlesztési és innovációs beruházások finanszírozására életre hívott pénzügyimechanizmus az EBB és az Európai Bizottság közötti hathatós együttműködés eredménye.Az RSFF 1-1 milliárd eurós tőkehozzájárulást kapott az Európai Unió 7. kutatási keretprogram-jából és az EBB strukturált finanszírozási keretéből, és remények szerint mintegy 10 milliárdeurós további forrást mozgósíthat kutatási, fejlesztési és innovációs beruházási célokra.

A kezdeményezés szinte azonnal kedvező fogadtatásra talált. Szeptemberre már nyolc fi-nanszírozási ügyletet sikerült összesen 359 millió euró értékben tető alá hozni, a megújulóenergiaforrásokra és energiahatékonyságra összpontosító technológiáktól kezdve az autóal-katrész-gyártáson át a műszaki tudományos és biotechnológiai projektekig. Az év végéig ösz-szesen 459 millió eurónyi hitelről született döntés a pénzügyi mechanizmusból támogathatóberuházásokra, összesen négy tagállamban.

A kockázatmegosztásos pénzügyi mechanizmusból nemcsak közvetlen módon, de közvetítetthitelkonstrukciókon keresztül is részesülhetnek a kisebb és nagyobb vállalkozások. Németor-szágban például a bank külön kerethitelt alapított kisebb és közepes méretű innovatív autó-ipari beszállítók kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységének finanszírozására. Az ügyletsorán a bank egy piacvezető lízingcégnek, a Deutsche Leasingnek eladta, majd visszalízingel-te tőle az érintett vállalkozások meghatározott újításokra vonatkozó szellemi tulajdonjogát. Abank 2008 folyamán az RSFF keretében Európában kihelyezett innovációs kölcsönök volumen-növekedésére és a kisebb ügyletek számának emelkedésére számít.

tégia részét képezi. A stratéga célja a felsőoktatásszínvonalának javítása, a hallgatói részvétel ösztönzé-se és az esélyegyenlőség megteremtése a képzéshezvaló hozzáférés terén. A program nemcsak a szegé-nyebb családokból származó hallgatókat érte el, deáltala javult az oktatási intézmények elszámoltatha-tósága: az életbe léptetett követelmények és eljárá-sok a diákhitelrendszer maximális hatékonyságát éshosszú távú fenntarthatóságát biztosítják. A jövőbenelképzelhető, hogy a bank a korszerű tantervek kidol-gozását, fejlett képzési módszerek elterjesztését, deleginkább az európai iskolák és egyetemek oktatásiszínvonalának emelését célzó beruházások finanszí-rozásában is részt vesz.

Információs és kommunikációstechnológiák

Az információs és kommunikációs technológia (ikt)fejlesztése a lisszaboni stratégia megvalósításánakegyik legfontosabb területe, mely 2007-ben 1,6 milli-árd euróval részesült a bank hiteleiből. A finanszírozásolyan nagyszabású és nagy hiteligényű projekteketérintett, mint például a British Telecom következő ge-nerációs távközlési szolgáltatásokat érintő beruházása(455millió euró), vagy a Telefonica új UMTS-rendszerűmobiltelefon-hálózatának kiépítése Spanyolország-ban, melyet a bank 375 millió euróval finanszírozott.


Az EBB 2007-ben egyetértési nyilatkozatot írt aláaz Európai Bizottsággal, melyben vállalta, hogy tá-mogatja az elektronikus hírközlési szolgáltatásokrólszóló közös európai keretszabályozás célkitűzéseit,illetve a „szélessávú szakadék” csökkentésére irányu-ló uniós politikát. A következő generációs hálózatokberuházási igénye potenciálisan nagy, és a bank-kal szemben növekvő elvárás, hogy a szükségesinfrastruktúra fejlesztéséhez minél több magánbe-ruházót nyerjen meg. Ezen felül a bank alternatívszélessávú hozzáférési platformok, például vezetéknélküli technológiák megjelenését is támogatja, me-lyek adott esetben új típusú finanszírozási formákatigényelhetnek.

Az EBA szerepe az innovációstámogatásban

Az EBB leányvállalataként működő Európai Beruhá-zási Alap fontos szerepet tölt be a lisszaboni stra-

tégia megvalósításában, amikor innovatív kis- ésközépvállalkozások feltőkésítésére szakosodottkockázatitőke-alapokba fektet be.

Az EBA az elmúlt években bővítette kockázatitőke-befektetéseit, és a korai fejlődési szakaszban (ún.„early-stage”) és előkészítési szakaszban lévő (ún.„upstream”) vállalkozásokat támogató alapokontúl technológiaátadást ösztönző kezdeményezé-seket is finanszírozott, ezzel is támogatva a kutatá-si és fejlesztési eredmények piacképes termékekkéés szolgáltatásokká alakításának folyamatát. Ezzelegy időben az Európai Bizottság az alapot bízta mega versenyképességi és innovációs keretprogramon(CIP) belül elkülönített, 2007 és 2013 közötti időszak-ra szóló 1,1 milliárd eurós keret kezelésével. A ke-retprogram célja az európai vállalkozások verseny-képességének javítása, az innováció támogatása ésa kis- és középvállalkozások hozzásegítése a finan-szírozási forrásokhoz. Jelentős források mozgósítha-tók az ún. tiszta technológiákat képviselő tevékeny-ségek támogatására is.


Környezeti fenntarthatóság

Az EBB tudatos környezeti felelősségvállalása három szinten nyilvánul meg. Először is,a bank a finanszírozásában megvalósuló valamennyi projekt esetében fokozott óvatosság-gal jár el a környezeti fenntarthatóság vizsgálatakor, kiemelt figyelmet szentelve a felter-jesztett beruházások környezeti hatásvizsgálatára és az esetleges környezeti ártalmak mér-séklésére tett javaslatokra, valamint – a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektetve – a javasolttechnológiák és folyamatok energiahatékonyságára. Minimális követelményként a bankminden esetben meggyőződik arról, hogy az általa finanszírozott beruházás megfelel a vo-natkozó uniós környezetvédelmi alapelveknek és normáknak.

Másodsorban, az EBB hiteleinek jelentős része kifejezetten a természetes és az épített kör-nyezet megóvását és fejlesztését, valamint a társadalmi jólét – a fenntartható fejlődésszempontjait is szem előtt tartó – növelését célozza. A bank számos beruházást támogataz éghajlatváltozás kezelésével, a természeti értékek és biológiai sokféleség megóvásával,a környezet és az egészség kölcsönhatásaival, valamint a természeti erőforrások fenntartha-tó használatával és a hulladékok megfelelő kezelésével kapcsolatban.

A harmadik szint a bank saját „ökológiai lábnyomával” kapcsolatos környezettudatos fele-lősségvállalását foglalja magában. Bár az EBB saját ökológiai lábnyoma méretben nem vet-hető össze az általa finanszírozott beruházások környezeti hatásaival, a bank folyamatosanigyekszik javítani épületeinek környezeti teljesítményét, irodáinak gazdálkodását (lásd méga„Ökológiai lábnyom és felelős működés”c. részt).

A cél az, hogy a környezetvédelmi célú és a fenn-tartható közösségeket támogató hitelek aránya el-érje az Európában és azon kívül kihelyezett teljesbanki hitelállomány 30–35%-át. E célkitűzéssel össz-hangban az EU és az EFTA országaiban 2007-ben ki-helyezett környezetvédelmi célú banki hitelek ér-téke meghaladta a 13 milliárd eurót, az EU-n kívüli

területeken pedig az 1,6 milliárd eurót, mely összes-ségében a teljes hitelállomány 30,5%-át jelentette.

A természetes környezet megóvása

A természetes környezet védelmével kapcsolatoshiteleknél elsőbbséget élveznek az éghajlatválto-zást mérséklő, a vízzel, szennyvíz- és szilárdhulla-dék-kezeléssel, valamint a légszennyezés csökken-tésével foglalkozó beruházások és intézkedések.

A klímaváltozással összefüggésben és a KiotóiJegyzőkönyvvel összhangban a bank elsősorbana szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányulóberuházásokat támogat például a tüzelőanyag-vál-tás, a megújuló energiaforrások és az energiahaté-konyság területén. Miközben az EBB egyik legfon-tosabb fejlesztéspolitikai célkitűzése változatlanulaz energetikai beruházások támogatása, az éghaj-latváltozással kapcsolatos megfontolások nagy-


ban befolyásolják a bank hozzáállását a közlekedé-si ágazat fejlesztéséhez (lásd még a „Transzeurópaihálózatok: közlekedési és szállítási rendszerek Eu-rópának” és a „Fenntartható, versenyképes és biz-tonságos energiaellátás”c. részeket).

A megújuló energiaforrások terén a bank feladatatámogatni az új technológiák fejlődését, ösztönöz-ni azok elterjedését és ipari alkalmazását. Spanyol-országban a Solucar naperőmű-projekt, melyet azEBB 2007-ben 50 millió eurós kölcsönnel támoga-tott, belső megújuló energiaforrást használva ter-mel áramot, és ezáltal fontos szerepet játszik azéghajlatváltozás elleni küzdelemben. A beruhá-zás az országos távvezeték-hálózatba kötött két,napkoncentrátoros technológiát alkalmazó nap-erőmű építését és üzemeltetését foglalja magá-ba. Az alkalmazott technológia figyelemre méltó.A középpontban egy heliosztátokból álló mező áll:a napfényvisszaverő panelek félkörívben helyez-kednek el a földön egy torony körül, tetején egynaphőgyűjtő-berendezéssel. A heliosztátok a nappillanatnyi helyzetét folyamatosan követve kon-centrálják a napsugarakat a gyűjtőberendezés-be. A naphőgyűjtő egy hatalmas hőcserélő, amelya nap hevét felhasználva vizet párologtat, a ke-

Környezet-és társadalompolitika

2007-ben az EBB aktualizálta, majdnyilvánosságra hozta Környezet- éstársadalompolitikai kézikönyvét. A ké-zikönyv ismerteti a bank (és ezen be-lül a Projektigazgatóság) belső folya-matait és gyakorlatát, melyek arrólhivatottak gondoskodni, hogy finan-szírozói tevékenysége mindenkorösszeegyeztethető legyen környe-zetpolitikai célkitűzéseivel. A bank2008-bantervezimegjelentetniújKör-nyezet- és társadalompolitikai alapel-veit (elvek és normák), melyben újfenthitet tesz a környezetvédelem ügyeiránti kiállása és küldetése mellett.A dokumentumot megjelenés előttnyilvános konzultációra bocsátja.


letkezett gőz pedig egy gőzturbina segítségévelelektromos áramot fejleszt. Az erőmű elhelyezke-dése (Sevillától 20 km-re) külön értéket képvisel: ezEurópa egyik legnaposabb része, a közelben talál-ható folyó vize hűtéshez használható és a nagyfe-szültségű távvezetékek is a közelben futnak.

Az EBB 2007-ben több víz- és szennyvízkezelés-sel kapcsolatos beruházás finanszírozásáról írt alá

szerződést összesen 2,6 milliárd euró értékben,nemcsak az Európai Unióban, hanem azon kívül is.Panamában például a bank hitelei a környezeti ésegészségügyi állapotok javulását szolgálták, meg-oldást kínálva Panamaváros és az öböl térségénekszennyvízkezelésére. A beruházásnak köszönhető-en a kezelt szennyvíz aránya a jelenlegi 5%-ról csak-nem 50%-ra nő, mely nemcsak a helyi lakosok élet-minőségét növeli – különösen a közegészségügyiszolgáltatásokat nélkülöző elmaradott területeken–, de hozzájárul az idegenforgalom és a halászatfejlődéséhez is a térségben. Lesotho fővárosában,Maseruban a bank egy olyan beruházási programfinanszírozásában vesz részt, amely a lakosok jö-vedelmi viszonyait figyelembe véve csatlakoztatjaa háztartásokat a központi csatornarendszerbe, va-lamint több kisebb, alacsony költségű helyi víztisz-tító létesítmény építését teszi lehetővé. A meglévőszennyvíztisztító mű felújítását és egy új víztisztítótelep építését is magába foglaló projekt eredmé-nyeképpen csökkenhet a maserui természetes víz-források szennyezettsége és a szennyezett vízhezköthetőmegbetegedések előfordulása.

A bank tevékenységéből egyre nagyobb szeletethasít ki a szilárd hulladékok feldolgozásával kap-csolatos beruházások finanszírozása, összhangbana hulladéklerakók újrahasznosításával, az üvegház-tartást okozó gázok kezelésével és a nem fosszilisenergiaforrások alkalmazásával kapcsolatos euró-pai politikával. A hollandiai Alkmaar településena közelmúltban megvalósult projekt keretében azEBB egy új szilárdbiomassza-égető telep építésétfinanszírozta, mely a már működő égetőműmellettjött létre. A telepen építési és bontási törmelékfa,zöld hulladék komposztálásra alkalmatlan fa részei,a hulladéklerakókhoz szállított nagyobb terjedelműtörmelékek, faalapú csomagolóanyagok dolgozha-tók fel, illetve pellet égethető. A szilárd hulladékfanagy része a térségben keletkezik: korábban eze-ket az anyagokat megsemmisítésre Németország-ba szállították. A beruházás hozzájárul a jelenlegihulladékkezelési gyakorlat tökéletesítéséhez, csök-kenti a biológiailag lebontható hulladékfa arányáta feldolgozást mellőző lerakókban és véget vet an-

Egyedi hitelek 2003–2007:56,5 milliárd euró

(millió euró)

2 000

4 000

6 000

8 000

10 000

14 000

12 000

020072003 2004 2005 2006

Az éghajlatváltozás kezeléseKörnyezetvédelem és egészségügy

A városi környezet megóvása, fejlesztéseTermészetvédelem, biodiverzitás és a természeti források védelme

Természetierőforrás-gazdálkodás és hulladékkezelés

Környezetvédelmi és életminőség-javító hitelek azEU-banEgyedi hitelek 2007-ben

(millió euró)

Összesen

Az éghajlatváltozás kezelése 3 385

Környezetvédelem és egészségügy 4 088

A városi környezet megóvása, fejlesztése 5 426Természetvédelem, biodiverzitás ésa természeti források védelme 34

Természetierőforrás-gazdálkodásés hulladékkezelés 89

Összes egyedi hitel 13 021


nak a gyakorlatnak, hogy a hulladékot nagy távol-ságra kelljen szállítani.

Az ipari szennyezés csökkentését segítő hitelekösszértéke 2007-ben 194 millió euró volt. A támo-gatott projektekre jó példa több német és portu-gál papírgyárban végrehajtott környezetvédelmicélú beruházás. Németországban például a bank34 millió eurót folyósított az országban három pa-pírgyárat működtető Myllykosky Corporation ré-szére. A hitelnek köszönhetően csökkenthetőa károsanyag-kibocsátás két gyárban, nagyobbenergiahatékonyság érhető el mindhárom gyár-ban, és egy, a gyártási folyamatok korszerűsítésétés termékinnovációt magába foglaló kfi-programfinanszírozható. Portugáliában a magántulajdo-nú Portucel vett fel 80 millió eurós kölcsönt háromgyárát érintő környezetvédelmi korszerűsítésre,a légszennyezés csökkentésére. A szükséges beru-házást követően a papírgyárak az elérhető legtö-kéletesebb technológiákkal vetekedve teljesíthetika Tanácsnak a környezetszennyezés integrált meg-előzéséről és csökkentéséről szóló irányelvét.

Fenntartható közösségek

Az épített környezet beruházási finanszírozásakor –az integrált városfejlesztés uniós megközelítésévelösszhangban – a hangsúly a fenntartható város-

2012 után

Az Európai Beruházási Bank a 2007. éviljubljanai EBB-fórumon egy új szénalapotindított útjára 100 millió eurós kerettel.A „post 2012” szénalap azzal a céllal alakult,hogy megerősítse a Kiotói Jegyzőkönyv2012. évi lejártát követően termelt szénki-bocsátás-csökkentési egységek piaci érté-két. A bank partnereivel arra szövetkezett,hogy az alapon keresztül hosszú távonösztönözzön és támogasson további szén-egységek felszabadulását eredményezőberuházásokat. A szénalap keretében „tü-relmes, de katalitikus hatású állami tőke”vonható be, hogy tovább erősítse a szén-egység mint projektfinanszírozási eszközszerepét a környezetvédelmi beruházásipiacon. Az alapból ugyanakkor egyes 2013és 2022 között megvalósuló környezetba-rát beruházások közvetlenül is támogatha-tók, így például a megújuló energiaforrás-ok alkalmazásával, az energiahatékonyságfokozásával, az erdőgazdálkodással és azüvegházhatást okozó gázok csökkentésé-vel kapcsolatos projektek.

ok és közösségek támogatásán van, amely képesfigyelembe venni minden gazdasági, társadalmi,környezetvédelmi és humántőke-fejlesztési szem-pontot. Az európai városok felzárkóztatást, növe-kedést és munkahelyteremtést egyaránt szem előtttartó fenntartható beruházási támogatásának át-fogó megközelítése az ún. „lipcsei chartából” ered,mely a 2007 májusában ebben a városban tartottinformális miniszteri találkozó során elfogadottalapelveket és stratégiákat rögzíti. Ennek értelmé-ben az EBB a támogatásra jogosult városrendezésiprojektek beruházóinak olyan pénzügyi termék-csomagot kínál, amely a strukturált finanszírozási


keretből nyújtott finanszírozás mellett tanácsadóiszolgáltatásokat is tartalmaz, ösztönözve ún. város-fejlesztési alapok létrehozását.

Az EBB városfejlesztéssel kapcsolatos támogatása-it egy új pénzügyi eszköz, a fenntartható városfej-lesztési beruházásokat támogató közös európai kez-deményezés (JESSICA: Joint European Support forSustainable Investment in City Areas) keretébennyújtja, melyből integrált városrendezési tervek ke-retében megvalósuló beruházások ösztönözhetők.A JESSICA lehetővé teszi, hogy a végrehajtásbanrészt vevő irányító hatóságok a strukturális alapokforrásaiból különféle városfejlesztési beruházásokattámogathassanak megújuló, újra meg újra feltöltő-dő pénzügyi eszközök (leginkább közvetlen tőke-juttatás, garanciavállalás és kölcsönök) közbeikta-tásával. Az első JESSICA típusú városfejlesztési alapNémetországban, Szászországban alakult 2007-ben,a kísérleti projekt megvalósításában a lipcsei önkor-mányzat vállalt központi szerepet.

A fenntartható közösségek létrehozásának másikfontos eszköze az egészségügyi létesítmények be-ruházási támogatása. 2007-ben az EBB összesen2,1 milliárd euró értékben nyújtott hitelt meglévőkórházi infrastruktúra korszerűsítésére és új egész-ségügyi létesítmények létrehozására az EurópaiUnió országaiban.

A városfejlesztés integrált megközelítésére jó pél-da a Velencében folyó munka. A bank 2007-ben120 millió eurót kölcsönzött a városnak egy hosszútávú integrált városrendezési stratégia keretébenmegvalósuló átfogó beruházási program részeként.A városi infrastruktúra, műemlék épületek, oktatá-si és szociális létesítmények korszerűsítése élénkí-ti a város gazdasági életét, hozzájárul a környezetifenntarthatósághoz és a lakosok életminőségénekjavításához. Az egyik városfejlesztési terv az ún.moto ondoso, a vízi járművek által okozott rombo-ló hatású hullámmozgás hatásainak csökkentésére

irányul a vízi közlekedés és logisztikai forgalom op-timalizálása és a Lido-szigetre való átterhelése ré-vén. A város korosodó és csökkenő lakossága márnagyon várja a Penitenti és a San Lorenzo műem-lék épületek idősek otthonává történő átalakítását.Ezen felül a nagy-velencei partszakaszon, Mestre vá-rosánál épülő új elkerülő útszakasz a forgalomtorló-dások csökkentéséhez és a környezetvédelmi szem-pontok érvényesítéséhez járulhat hozzá. A fejlesztéscsúcstechnológiát képviselő elemeként épül meg aza vezeték nélküli (wifi) hálózat, amely jobb összeköt-tetést teremt a középületek között, új értéknöveltszolgáltatást kínál a helyi vállalkozások számára ésegy idegenforgalmi célú rádiófrekvenciás azono-sító rendszer bevezetését teszi lehetővé. Egy ilyenhitel azonban általában nem áll önmagában: a köz-elmúltban Velence városában és környékén meg-valósult hitelügyletek kedvezményezettjei közöttmegtalálható a velencei villamoshálózatot üzemel-tető társaság, a Ca’ Foscari Egyetem, egy új kórházMestre-ben, a helyiérdekű könnyűvasút és számoskis- és középvállalkozás az egész Veneto Svilupporégióban.

A természetes és a városi környezet összehangoltfejlesztésének jegyében az ökológiáért, fenntartha-tó fejlődésért és területrendezésért felelős franciaminisztérium, az EBB és a Caisse d’Épargne csoport2007-ben úgy döntött, hogy – a globális felmelege-dés elleni küzdelem és a városi környezet fejleszté-se terén tett erőfeszítésekhez csatlakozva – közö-sen támogatják az új középületek építését és többlétesítmény felújítását célzó állami beruházásokat.A cél az, hogy számos iskolaépületet, kollégiumot,óvodát és bölcsődét, közigazgatási, sport- és sza-badidőközpontot, közösségi épületet alakítsanak átúgy, hogy a jelenleg érvényes fűtési és hőszigetelé-si szabványokat túlteljesítve kiemelkedően magaskörnyezetvédelmi és energiahatékonysági szintetképviseljenek. A maximum 350 millió eurós EBB-finanszírozásra kész program keretében már mint-egy 400 lehetséges beruházást azonosítottak.


Transzeurópai hálózatok: közlekedésiés szállítási rendszerek Európának

A transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN) nem csak az Európai Unió országaiban szi-nonimái a kiváló minőségű közlekedési infrastruktúrának, de feladatuk biztosítani azEU és a csatlakozásra váró országok, valamint déli és keleti szomszédai közötti összeköt-tetést is. A transzeurópai hálózati prioritások adják ugyanakkor az Európai NövekedésiProgram egyik pillérjét (a másik pillér a kutatás, fejlesztés és innováció támogatása), melykezdeményezés 2003-ban azzal a céllal indult, hogy erősítse a tartós európai növekedésfeltételrendszerét.

Az Európai Növekedési Program céljainak támo-gatására az EBB 75 milliárd eurós hitelezési célthatározott meg, melyből nagyobb infrastrukturá-lis hálózati beruházások finanszírozhatók 2004 és2013 között. Összhangban e célkitűzéssel a bank2007-ben 7,4 milliárd eurót kölcsönzött nagyobbközlekedési hálózatok fejlesztésére az Unió egészterületén. Az egyre hangsúlyosabb prioritáskéntmegjelenő vasúti ágazatnak 3,3 milliárd eurónyiEBB-hitel jutott, 2,7 milliárd eurót kapott a közútiszektor, 630 millió euró ment légi közlekedési be-ruházásokra, 434 millió euró a vízi közlekedés fej-lesztésére, egyéb infrastrukturális projektek pedig426 millió eurónyi finanszírozásban részesültek.Külön figyelmet érdemel a transzeurópai közleke-dési hálózatok fejlesztése Spanyolországban, ahola bank 2,2 milliárd eurót szánt két nagysebességűvasúti szakasz finanszírozására Cordoba és Malaga,valamint Madrid és Valladolid között.

Az Európai Unió országain kívül az EBB ösz-szesen 916 millió euró értékben támogattaa transzeurópai közlekedési hálózatok bővíté-sét. A csatlakozásra váró országokban és a várha-tóan ilyen státuszt kapó államokban 686 millióeuró, a keleti szomszédos államokban 230 mil-lió euró jutott ilyen célokra. Ukrajnában a bank200 milliós kölcsönnel támogatta az ország és azEurópai Unió közötti legfontosabb közlekedésiútvonal, a M06-os főút felújítását, mely a III. pán-európai közlekedési folyosó részeként köti összeaz ukrán fővárost Magyarországgal, Szlovákiávalés Lengyelországgal.

Az állam és a magántőke partnerségébenmegvalósuló PPP-beruházások

Az EBB a PPP-beruházások egyik legnagyobb finan-szírozójaként számos ágazatban támogatja az államés a magántőke partnerségét, egyebek mellett a víz-ügyi, egészségügyi és oktatási szektorban. A közle-kedési és szállítási ágazatban 2007-ben a közleke-dési célú banki hitelek 15%-a PPP-ügylet keretébenkerült kihelyezésre. Az EBB részt vett az első PPP-konstrukcióban épülő német autópálya-beruhá-zás, az A4-es autópálya eisenachi elkerülő szakaszaépítésének finanszírozásában Türingiában. A bank89 millió eurós kölcsönnel támogatta a meglévőautópályaszakasz hat sávra történő bővítését: a rész-ben új nyomvonalon megépülő kiváló minőségű újszakasz jobb szolgáltatásokat és nagyobb biztonsá-

A transzeurópai hálózatok támogatása2003–2007: 36 milliárd euró (millió euró)

2 000

4 000

6 000

8 000

10 000

020072003 2004 2005 2006

KözlekedésiEnergetikai


got kínál majd az utazók részére. A projekt innovatívfinanszírozási konstrukcióban valósul meg és egyikelesz annak a négy autópálya-beruházásnak, amely-nek fedezetét a nagyobb összsúlyú tehergépkocsik-ra 2005-ben bevezetett úthasználati díjból befolytbevételekből kívánják előteremteni.

Az EBB az évek során jelentős szakértelmet halmo-zott fel PPP-konstrukciók finanszírozásában: ismere-teit, tapasztalatait mind ügyfeleivel, mind a tagor-szágokkal igyekszik megosztani. A bank az EurópaiBizottsággal és a tagországokkal közösen munkálko-dik az Európai PPP Szakértői Központ (European PPPExpertise Centre, EPEC) felállításán. A központ külde-tése a PPP-beruházásokkal kapcsolatos tapasztalatokés legjobb gyakorlat megosztása. A bank 2007-bendöntött a szakértői központ felállításáról és kezde-ti finanszírozásáról, az EPEC azonban csak 2008-bankezdi meg működését, a működési keretfeltételek ésszervezeti felépítés véglegesítését követően.

Együttműködés a Bizottsággal

A bank várakozásai szerint a 2007-ben végleges formá-ba öntött és 2008 elején útjára indított transzeurópaiközlekedési hitelgarancia-eszköz (Loan GuaranteeInstrument for Ten-transport Projects, LGTT) a jövőbenmegvalósuló transzeurópai hálózati beruházások ha-tásos támogatási formája lehet: az eszközből a beru-

házások készenléti hiteleire nyújtható garancia, mely-ből a bevételkiesés kockázatai fedezhetők a beruházásüzembe helyezését követő öt éven belül. Az LGTT tehátolyan eszköz, amely lehetőséget kínál a transzeurópaihálózati beruházásokban való fokozottabb részvételreazon magánbefektetők részére is, akiket az üzemelte-tés korai szakaszában jelentkező forgalmi kockázatokegyébként ettől elriasztanának. Az EBB 500millió eurótcsoportosított át a strukturált finanszírozási keretbőlerre a garanciaprogramra, de a programot ugyanekko-ra összeggel támogatja a Bizottság is uniós költségve-tési forrásból 2007 és 2013 között.

Az EBB és a Bizottság együttműködése emellett többközös munkacsoportra és irányító bizottságra is kiter-jedt. Figyelemre méltók azok az erőfeszítések, amelye-ket a felek tettek a strukturális alapok és a KohéziósAlap forrásainak transzeurópai hálózati beruházásokfinanszírozására történő átcsoportosítása érdekében,elsősorban az új tagországokban. Ezeket az erőfeszí-téseket hivatott erősíteni a JASPERS-kezdeményezésis (lásd még a „Kiegyenlített fejlődés az egész EurópaiUnióban” c. részt). A bank ezen felül – a beruházók ésuniós koordinátorok felkérése alapján – közvetlenül isrészt vesz egyes kiemelt beruházások előkészítésében,amint az a Brenner bázisalagút és a Galileo navigációsrendszer esetében is történt. Az EBB számos nagyobbuniós kezdeményezés megvalósításában is együttmű-ködik a Bizottsággal, így például a vasúti és légi közle-kedés, az ún.„intelligens”közúti és közlekedési formák,valamint a„tengeri gyorsforgalmi utak” fejlesztésében.

A közlekedésfejlesztés újfinanszírozáspolitikája

A bank fontos szereplő az európai közlekedési ésszállítási ágazat finanszírozásában, és ennek jó okavan. A hatékony közlekedés és szállítási rendszerekmegléte nemcsak Európa prosperitása szempontjá-ból kiemelten fontos, de kihat a gazdasági növeke-désre, szociális fejlődésre és környezetvédelemre is.A közlekedés és szállítás önmagában is fontos gazda-sági ágazat, és jelentősen hozzájárul az egész Európai


gazdaság működőképességéhez. Az áruk és szemé-lyek mobilitása az európai ipar és szolgáltatási szek-tor versenyképességének központi eleme. A nagyközlekedésfejlesztési beruházások távlati perspek-tívája és valódi európai dimenziója ezért a bankot isa kézenfekvő finanszírozó szerepkörébe emelte.

A bank közlekedési célú hitelei több uniós fejlesztéspo-litikai célkitűzésre épülnek: a transzeurópai közlekedésiés szállítási hálózatok fejlesztése, a kohéziós politika tá-mogatása, a fenntartható közlekedésfejlesztés, valaminta kutatás, fejlesztés és innováció ösztönzése. A bank hi-telezési gyakorlata ebben az ágazatban tehát mindig„többdimenziós”. A környezetvédelmi megfontolásoka projektbírálat és döntéshozatal valamennyi szakaszá-ban megjelennek. Ezen felül elmondható, hogy a bankszámos olyan közlekedésfejlesztési beruházást támo-gat, amelyek kifejezetten környezetbarát és fenntart-ható közlekedési és szállítási rendszerek alkalmazásá-

ra irányulnak, és végső soron a szén-dioxid-kibocsátásés más szennyező anyagok jelentős csökkenését ered-ményezik. Az elmúlt években az ilyen beruházásokranyújtott hitelek abszolút értéke és aránya is folyamato-san nőtt. A támogatott projektek között voltak a városiközlekedési rendszerekkel, a kipufogógázok csökken-tésével, az üzemanyag-felhasználás hatékonyságávalés a közlekedésbiztonság fokozásával kapcsolatos ku-tatások és fejlesztések is. A közúti és vasúti ágazatok-ban finanszírozott alapberuházásokkal összefüggésbenugyanakkor kijelenthető, hogy a bank egyértelműena vasúti beruházásoknak ad elsőbbséget.

Míg a bank közlekedési hiteleire vonatkozó hagyomá-nyos fejlesztéspolitikai célkitűzések változatlanul érvé-nyesek, formálódik a globális felmelegedés elleni küz-delemre épülő új összetett politikai környezet. Ilyenháttérben születtek meg az EBB új közlekedésfejlesz-tési célkitűzései 2007-ben.


A közlekedésfejlesztési politika alapelvei

Az emberek szabad mozgásának és a gazdasági növekedés egyik alapfeltétele a mobilitás megte-remtése. Az EBB ezért minden olyan megközelítést támogat, amely a közlekedés és áruszállítás irántikereslet lehető leghatékonyabb, leggazdaságosabb és leginkább fenntarthatómódon történő kielé-gítését helyezi előtérbe. Ez az ismert közlekedési és szállítási megoldások, módozatok kombinált al-kalmazását, a közlekedés környezetkárosító hatásait mérséklő gondos tervezést tesz szükségessé.

Az EBB továbbra is a transzeurópai hálózatok elkötelezett pénzügyi támogatója marad. Atranszeurópai beruházások egyrészt hosszú távra szólnak, másrészt nélkülözhetetlen szerepet tölte-nek be az egész Uniót behálózó, kohéziót teremtő és hatékony közlekedési rendszer megteremtésé-ben: e hálózatok adják az EU-ban megvalósuló közlekedésfejlesztési beruházások gerincét, a belsőpiac működésének zálogát. Bár az infrastruktúrafejlesztésre szánt tőke és az üvegházhatást okozógázok kibocsátása közötti összefüggés meglehetősen bonyolult, ez önmagában nem kérdőjelezhetimeg az Európai Unió transzeurópai hálózatok fejlesztése iránti elköteleződését.

A vasúti, belvízi és tengeri hajózási (különösen az ún.„tengeri gyorsforgalmi utak” fejlesztésével kap-csolatos) beruházások finanszírozása továbbra is elsőbbséget élvez, mivel természetüknél fogva ezeka szállítási és közlekedési formák a legígéretesebbek az egy szállítási egységre jutó üvegházhatástokozó gázok kibocsátásának csökkentése tekintetében. Ugyanez vonatkozik a városi közlekedés és akombinált árufuvarozási (intermodális) elosztó központok támogatására is.

Ahhoz, hogy egy közúti vagy légi közlekedési projekt igényt tarthasson az EBB finanszírozására, je-lentős gazdasági értéket kell, hogy képviseljen, és a hitel a biztonság és a hatékonyság növelését, va-lamint a környezeti terhelés mérséklését kell, hogy előmozdítsa.

A vasúti, vízi és városi közlekedés terén a korszerű közlekedési eszközök beszerzésének finanszírozásateljesíti az éghajlatváltozásmérséklésével kapcsolatos célokat. Légi járművek beszerzésének finanszíro-zása azonban csak olyan kivételes esetekre korlátozódhat, ahol jelentős hozzáadott érték érhető tetten.A légijármű-ipar finanszírozását egyébként a magánszektor megfelelően ellátja, így az EBB részvételee szektorban olyan esetekre korlátozódhat, mint például a konvergenciarégiók bekapcsolása az euró-pai vérkeringésbe ott, ahol a légi közlekedés az EU területi integritása és a hatékony üzemanyag-fel-használás szempontjából kiemelt fontossággal bír. Másik példa lehet speciális légi járművek, pl. erdőtü-zek oltására és egyéb nem hagyományos célokra alkalmas repülőgépek beszerzésének finanszírozása.

A jövőben várhatóan nagyobb hangsúlyt kap a kutatás, fejlesztés és innováció támogatása a jármű-gyártás területén, az érintett ágazattól függetlenül. A cél itt elsősorban az energiahatékonyság fo-kozását, a károsanyag-kibocsátás csökkentését és a biztonság növelését eredményező projektektámogatása. A gépjárműgyártás támogatása ugyanakkor csak olyan, a konvergenciarégiókban meg-valósuló, gondosan kiválasztott projektekre terjedhet ki, ahol biztosítható, hogy a beruházás – a helyiközépvállalkozások és kkv-k beszállítói hálózatára gyakorolt közvetett hatások révén is – jelentősenhozzájárul a foglalkoztatottság és innováció erősödéséhez a térségben. Minden támogatott beru-házásnak azonban – a környezetvédelemre és energiahatékonyságra vonatkozó uniós politikákkalteljes összhangban – magasabb környezetvédelmi normáknak is meg kell megfelelnie és hozzá kelljárulnia a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos célok gyorsabb eléréséhez (például ha-tékonyabb, kisebb autók és megújuló energiaforrásokat használó járművek fejlesztése).


St. Petersburg

Istanbul

OdessaKishinev

Minsk

Moskva

Kiyev

Skopje

Zagreb

Sarajevo Beograd

Tiranë

Ljubljana

Sofia

Bucuresti

Budapest

Bratislava

Vilnius

Tallinn

Riga

Warszawa

Praha

Lisboa

Porto

Madrid

MünchenWien

Paris

Luxembourg

Bruxelles

Barcelona

Dublin

Belfast

Edinburgh

Athinai

ThessalonikiRoma

Milano

Lyon

Stockholm

BerlinAmsterdam

London

København

Oslo

Helsinki

Cork

Strasbourg

MADEIRA (PT)

AÇORES (PT)

ISLAS CANARIAS (ES)

Transzeurópai hálózati prioritások

Finanszírozott transzeurópai hálózatszakaszok

Egyéb finanszírozott európai jelentőségűinfrastruktúrák és hálózatok

Közép- és kelet-európai közúti és vasúti közlekedésifolyosók

Finanszírozott közlekedési folyosók

Közút / vasút

Villamosrendszerek

Gáz

Légikikötők

Több térséget átfogó beruházás

Kombinált árufuvarozásielosztóközpontok

Kikötők

Légi irányítási központok

Olaj és gázlelőhelyekkitermelése

Automatikus úthasználatidíj-fizető rendszerek

Az EBB részvétele a transzeurópai hálózatok és közlekedési folyosókfejlesztésében 1993-2007


A kis- és középvállalkozások támogatása

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) a foglalkoztatottság, vállalkozói rátermettség és innová-ció forrásai, a gazdasági és szociális kohézió kovácsai az Európai Unióban. Az EU kis- és kö-zépvállalkozásokkal kapcsolatos politikája azt tűzte ki célul, hogy a sikeres vállalkozás felté-telrendszerét és gazdasági környezetétmegteremtve felvértezze a kkv-kat napjaink globális,tudásalapú gazdasága által támasztott kihívásokkal szemben és bátorítsa kiteljesedésüket.

A kkv-k támogatása az EBB-csoport egy legfon-tosabb működési prioritása. E keresztirányú tevé-kenység magában foglalja az egyes Unióban be-jegyzett pénzintézetek közvetítésével kihelyezettEBB-hiteleket (EBB-hitelkeretek: a bank vonzó ka-matfeltételek mellett kínálja forrásait pénzinté-zeti közvetítőknek, amelyek a kedvezményeketmegfelelő formában a kkv-k felé is érvényesíthe-tik), és az EBA kis- és középvállalkozásokat célzótámogatásait. Ez utóbbi történhet tőkejuttatás(kockázatitőke-befektetések) és a finanszírozásiforrásokhoz való hozzáférés könnyítése révén (ér-tékpapírosítás és garanciavállalás). Az EBA tőkéje2007-ben 50%-os tőkeemelés keretében 3 milli-árd euróra nőt, lökést adva fejlesztéspolitikai cél-kitűzéseinek teljesítésében és 2013-ig biztosítvapénzügyi önállóságát. Az EBA legnagyobb rész-vényeseként a bank teljes egészében lejegyeztea 2007. évi tőkeemelés reá eső részét, ezzel is ta-núbizonyságot téve az európai kkv-k támogatásairánti elkötelezettségéről.

2007. évi eredmények

Az EBB-csoport kis- és középvállalkozásokkal kap-csolatos erőfeszítésének köszönhetően 2007-benmintegy 162 000 kkv részesült valamilyen formá-ban támogatásban. A csoport külön hangsúlytfektetett a jelentős növekedési potenciállal ren-delkező innovatív kkv-k, a megújuló energiafor-rásokkal kapcsolatos és kkv-k részvételével meg-valósuló kisebb beruházási programok, valamintmikrovállalkozások támogatására. A banki támo-gatás formája az EBB hitelkerete: a bank ebben az

évben összesen mintegy 5 milliárd euró értékbenhelyezett ki hitelt ebben a formában pénzintéze-ti közvetítők számára az egész Európai Unióban.Az EBA ezzel párhuzamosan tovább erősítette po-zícióját mint az európai kockázatitőke-piac egyiklegjelentősebb szereplője: a 2007-ben ebben azágazatban végrehajtott ügyletek összértéke meg-haladta az 520 millió eurót, a garanciavállalásokpedig összesen 1,4 milliárd eurót tettek ki. Ez utób-bi tevékenység tekintetében azonban 2008-bantovábbi jelentős növekedés várható, összefüggés-ben az EU versenyképességi és innovációs keretprog-ramjával kapcsolatban 2007 végén elfogadott újmegbízással (lásd még az „Innovációs támogatás”c. részt). Az EBA hitelkockázat-csökkentő művele-tei mind érték, mind darabszám tekintetében re-kordot döntöttek 2007-ben. Az alap e tevékenységkeretében egyes alacsonyabb besorolású („junior”)eszközfedezet mellett kibocsátott értékpapírokravállal garanciát, amelyek így vonzóbbá válnak a be-fektetők szemében és könnyebben értékesíthetők.A tranzakcióban részt vevő pénzintézetek ez által isösztönzést kapnak a kkv-k bátrabb hitelezésére.

Nagyobb termékválaszték

Miközben a több, mint 100 európai partnerbank-nak nyújtott hagyományos kkv-s kerethitelei vál-tozatlan formában elérhetőkmaradtak (mely tényta pénzügyi szektor az évmásodik felét jellemző pi-aci felfordulás közepette elismeréssel nyugtázta),a bank – a piaci igényekre válaszul – a kis- és kö-zépvállalkozásokat célzó új termékekkel bővítetteportfolióját.


2007-ben a bank új pénzintézetekkel bővítettea hitelkeretekkel foglalkozó partnerbankok hálóza-tát: Ausztriában a Hypo Tirol Bank AG, Litvániábana SEB Vilnianus Bankas, Lengyelországban az EFLés a Millennium Leasing, Törökországban pedig azIsbank, a Finansbank és a DenizBank csatlakozott.

A kisebb, regionális hatáskörű bankok bevoná-sa érdekében az EBB több értékpapírosítási ügy-letet kötött egyebek között a Rural Coop Bankkal,a Bankinterrel és a Banco Popularral Spanyolor-szágban, valamint a Selmabipiemme pénzintézet-tel Olaszországban. Először került sor ilyen ügyletmegkötésére egy új tagországban: a lengyel Mil-lennium Leasing 200 millió eurós szerződést írt alá.Az ügyletnek köszönhetően javulhat a lengyel kis-és középvállalkozások és a tíz főnél kevesebb alkal-mazottat foglalkoztató mikrovállalkozások hozzá-férése a hosszú lejáratú finanszírozási forrásokhoz.

Összhangban azzal a stratégiával, miszerint na-gyobbhozzáadottértékeléréséhez többkockázatotkell vállalnia, az EBB számos kockázatmegosztásosügyletben vett részt, hogy a kis- és középvállalkozá-sokkal kapcsolatos kockázatok egy részét átvállalvaösztönözze a pénzintézeteket a kkv-hitelezési üz-

letág fejlesztésére. Ilyen ügylet volt például az RZBCsoporttal 2007-ben aláírt kockázatmegosztásoskonstrukció, mely egy 100millió eurós „mid-cap” hi-tel kihelyezését irányozza elő Ausztriában, Magyar-országon és Romániában: az összegből közepesméretű (ún. „mid-cap”) vállalkozások kisebb beru-házásai finanszírozhatók ezekben az országokban.Egy másik példa az Avenir Entreprises Mezzanine,egy zárt végű alap, mely átváltható kötvényeket ki-bocsátva finanszíroz kkv-kat Franciaországban. Azalap tőkéjéből 20 millió eurót jegyzett le a bank,az OSEO és a CDC Entreprises mellett. A KfW IPEX-Bankkal közösen az EBB 100 millió eurós hitelkoc-kázat-megosztásos konstrukciót dolgozott ki olyankis- és közepes értékű, a kockázati besorolás soránaz ún. „befektetési fokozatnál” alacsonyabb vagygyengébb minősítést kapott ügyletek támogatásá-ra, melyeket kutatásba, fejlesztésbe és innovációbafektető vállalkozások indítanak Németországban.

Az EBB a nagyon kis méretű vállalkozások és kkv-kmegújuló energiaforrások alkalmazása és energia-hatékonyság terén megvalósuló beruházásainak fi-nanszírozásával is foglalkozott. Egy Csehországbankihelyezett kockázatmegosztásos hitelkeretből azenergiafelhasználás racionalizálását, az energiahaté-konyságot, amegújulóenergiaforrásokat, valamint azenergetikai kutatásokat, fejlesztéseket és innovációtelőtérbe helyező kis és közepes méretű beruházásokfinanszírozhatók. A németországi Rentenbanknaknyújtott hitelkeretből ugyancsak amegújuló energia-források, azon belül is a biogáz, a bioüzemanyagok,a szélenergia és a fotoelektromos energia hasznosí-tásával kapcsolatos hosszú távú beruházások finan-szírozására nyílik mód.

Konzultációs folyamat: több hozzáadottérték a kis- és középvállalkozásoknál

2007-ben az EBB a kis- és középvállalkozásokatképviselő szervezetek, az Európai Bizottság, vala-mint a kkv-k támogatására szakosodott pénzinté-zetek és partnerbankok bevonásával áttekintette


kkv-s termékportfolióját. A vélemények megegyez-tek arról, hogy jobb eredmények érhetők el speci-fikus piaci szegmensekre kidolgozott termékekkelés a pénzintézeti közvetítőkkel közösen bonyo-lított kockázatmegosztásos ügyletek továbbfej-lesztése révén, amennyiben ezzel a bank nagyobbhozzáadott értéket kínálhat a kis- és középvállal-kozások számára. A konzultáció megállapításaita bank 2008 során új stratégiában foglalja össze,mely az EBB-csoport kis- és középvállalkozásokatcélzó valamennyi termékét tartalmazza majd.

Az áttekintés időzítése illeszkedik az Európai Bizott-ság szándékaihoz, amely 2007. novemberben újprogramot indított útjára „európai kezdeményezésa mikrohitel fejlesztésére a gazdasági növekedésés a foglalkoztatás támogatása érdekében”címmel,jelenleg pedig egy új „európai kisvállalkozói tör-vény”megalkotásán dolgozik. A Bizottság várható-an 2008. júniusban fogadja el a jogszabályt, amelykülön fejezetben szól majd mindazon módszerek-ről, melyek révén javítható a kis- és középvállalko-zások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférése.

Bizottsági mandátum az EBA-nak

2007-ben az Európai Bizottság az Európai Beru-házási Alap kezelésébe adta azt az 1,1 milliárd eu-rós pénzügyi eszközt, melyet a versenyképessé-gi és innovációs keretprogram (CIP) alapján hívottéletre. A keretprogram értelmében az eszközbőlkockázatitőke-befektetések és garanciavállalás tá-mogatható a 2007 és 2013 közötti időszakban.

A versenyképességi és innovációs keretprogramcélja az európai vállalkozások versenyképessé-gének ösztönzése, az innováció támogatása ésa kis- és középvállalkozások hozzásegítése a finan-szírozási forrásokhoz. E célok megegyeznek a ke-retprogram elődjének számító, vállalkozásokraés vállalkozói kezdeményezésre vonatkozó többévesprogram (MAP 2001–2006) célkitűzéseivel: a gaz-dasági növekedés ösztönzése és a munkahelyte-

remtés, a termelékenység, a versenyképesség ésaz innovációs kedv élénkítése az Európai Unióban.A keretprogram ugyanakkor ambiciózusabb ter-vekkel indult, és a MAP-nál nagyobb földrajzi terü-leten, új piaci szegmensekre és termékekre irányu-ló feltétel- és eszközrendszert alkalmaz majd.

A Bizottság és az EBA közöskezdeményezése: JEREMIE

A JEREMIE-kezdeményezés (Joint EuropeanResources for Micro-to-Medium Enterprises,mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató kö-zös európai források) keretében a tagországoka strukturális alapokból a 2007–2013-as költség-vetési időszakban rendelkezésükre álló össze-gek egy részéből pénzügyi közvetítők kezelésé-ben lévő, újra és újra feltöltődő alapot hozhatnaklétre. Az alap feladata, hogy jobb finanszírozá-si forrásokhoz segítse a kisebb vállalkozásokat(beleértve az induló vállalkozásokat is), illetveaz igényeikre szabott pénzügyi termékcsoma-gok révén a regionális fejlesztési célterületekenmikrohiteleket nyújtson.

2006-ban és 2007-ben az Európai Beruházá-si Alap szervezetén belül létrehozott JEREMIE-munkacsoport 20 tagország felkérésére mintegy40 különböző hiányelemzést végzett el. A bankegyetértési nyilatkozatot írt már alá Bulgáriával,Romániával és Szlovákiával, az első finanszírozásravonatkozó JEREMIE-megállapodás pedig Görögor-szággal született 2007 júniusában.

A strukturális alapokból nyerhető támogatásokjobb kihasználásának ígéretével és egy holding-alap keretében működő, újra és újra feltöltődő ke-ret létrehozásával a JEREMIE tulajdonképpen az in-novatív kkv-finanszírozás új formáját testesíti meg,amely nem csak új támogatási lehetőségeket te-remt, de jelentős elmozdulást jelent a strukturálisalapok korábban kizárólag támogatási szemléletűfelhasználásához képest.


Fenntartható, versenyképesés biztonságos energiaellátás

A fenntartható, versenyképes és biztonságos energiaellátás megteremtése az Európai Unióegyik legfontosabb politikai célkitűzése. Az éghajlatváltozás kihívásait övező fokozott figye-lem ezzel párhuzamosan elsőszámú napirendi témává emelte az energiakérdést az EU-ban.Az Európai Beruházási Bank Kormányzótanácsa ezért 2007-ben úgy döntött, hogy fokozzaaz EBB szerepvállalását a tiszta energiaforrások európai elterjesztésében és az Unión kívüliországok energetikai beruházásainak támogatására külön finanszírozási keretet nyit.

Az EU energiapolitikáját a 2007. márciusi brüsszeliEurópai Tanács által elfogadott energiaügyi cselek-vési terv határozza meg. A terv ambiciózus célokattűz ki: 2020-ig az üvegháztartást okozó gázok kibo-csátását az 1990-ben mért szinthez képest 20%-kalkell csökkenteni, a megújuló energiaforrások ré-szesedését az összeurópai energiafelhasználásból20%-ra kell növelni, a bioüzemanyagok arányáta közlekedési célú dízel- és benzinüzemanyag-fel-használásban 10%-ra kell emelni, és a 2020-ra ve-tített alapforgatókönyvhöz képest 20%-kal kellmérsékelni az energiafogyasztást. 2008 elején azEurópai Bizottság nagy horderejű javaslatcsomagotfogadott el az éghajlatváltozás terén szükséges in-tézkedésekről („Climate Action”), mely alátámasztjaaz Európai Tanács elkötelezett kiállását a klímavál-tozás elleni közdelem és a megújuló energiaforrás-ok ösztönzése mellett.

Az energiapolitika alakulását az EBB is figyelem-mel kíséri. A bank energetikai célú és éghajlatvál-tozással kapcsolatos hitelei öt kiemelt támogatásiterületet céloznak meg: megújuló energiaforrások,energiahatékonyság; energetikai kutatás, fejlesz-tés és innováció; belső ellátási biztonság és forrás-diverzifikáció (ideértve a transzeurópai energiahá-lózatok fejlesztését is); valamint a külső forrásokkalkapcsolatos ellátásbiztonság fokozása az Unióvalszomszédos államok és partnerországok gazdaságifejlődésének támogatása révén.

Az energiaiparban nagy igény van a beruházá-sokra, így a bank ennek megfelelően cselekedett.A 2007. évi cél 4 milliárd euró kihelyezése voltaz Európai Unión belül és azon kívül megvalósu-

ló energetikai beruházásokra, ebből 900 millióeurót kellett megújuló energiaforrásokra fordí-tani. Ezzel szemben a bank az Unió országaiban(és Izlandon) összesen 5,4 milliárd eurónyi hi-telt helyezett ki, és ebből 1,5 milliárd euró jutotta megújuló energiaforrások támogatására. Továb-bi 1,4 milliárd euró az EU-n kívül került felhasz-nálásra, ebből 518 millió euró érintett megújulóenergiákat. Az Unióval szomszédos államokra, azakcs-országokra, Dél-Afrikára, Ázsiára és Latin-Amerikára vonatkozó, 2013-ig szóló fejlesztéspo-litikai mandátumon felül a bank az energetikaiberuházások támogatására létrehozott speciális3 milliárd eurós keretből 500 millió eurónyi hiteltfolyósított ilyen célokra.


Megújuló energiaforrások ésenergiahatékonyság

A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos hite-leknél rekord összegekről beszélhetünk. Összeha-sonlításként: az elmúlt években évente átlagosanmintegy 450 millió euró jutott a megújuló energia-források támogatására. Az EBB jórészt a gazdaságihasznosítás fázisában lévő érett technológiákat fi-nanszírozott, pl. szárazföldi szélerőműparkok, vízierőművek, geotermikus és szilárdbiomassza-erő-művek építését, de részt vett a korai megvalósítá-si szakaszban lévő, ún. újonnan megjelenő tech-nológiák, mint például fotoelektromos rendszerek,naphőhasznosító rendszerek és második generá-ciós bioüzemanyag-gyártási technológiák támo-gatásában is. A megújuló energiaforrásokra épülő,újonnan megjelenő technológiák finanszírozásakét célt teljesít: az áramtermelésből adódó közvet-len haszon mellett a támogatás – a kísérletek finan-szírozása révén – végeredményben a technológiaiköltségek csökkentéséhez is hozzájárul.

Az energiahatékonyság ösztönzésével kapcsola-tos beruházások az EU-n belül összesen 945 millióeurónyi EBB-hitelhez jutottak. A bank elsődlegestámogatási céljai között kapcsolt hő- és energia-termelési beruházások, illetve távhőhálózati fej-lesztések szerepeltek. Olaszországban az EBB200 millió euróval támogatta az Eni kombinált cik-

lusú erőművének megépítését Ferrara város hatá-rában, mely több elavult, kevésbé hatékony és sok-kal szennyezőbb olajtüzelésű erőművet válthat ki.Németországban (Suhl, Türingia) a bank egy hulla-dékégető hőerőmű létrejöttét finanszírozta.

Energetikai kutatás, fejlesztés és innovációtámogatása

Az energetikai kutatással, fejlesztéssel és innováci-óval kapcsolatos beruházások támogatása kétség-telenül hozzájárul az EU energiapolitikai célkitűzé-seinek, például a klímaváltozás elleni küzdelemmelkapcsolatos célok teljesüléséhez csakúgy, mint a ver-senyképes, tudásalapú európai gazdaságot felvá-zoló lisszaboni menetrend végrehajtásához. Az EBBkfi-hiteleinek jelentős része már eddig is a megújulóenergiaforrások alkalmazását és hatékony energia-felhasználást ösztönző beruházásokat támogatott.A 2007 közepén induló kockázatmegosztásos pénz-ügyi mechanizmus zászlóbontása óta (lásd még az„Innovációs támogatás” c. részt), a program alapjánfolyósított első hitelek nagyobb része ugyancsak azenergetikai kutatás, fejlesztés és innováció területétérintette, lásd a napenergiát hasznosító technoló-gia fejlesztését az Andasol naperőmű-komplexum-ban, Sierra Nevadától északra Spanyolországban, né-mileg eltérő napenergia-technológia alkalmazásáta Solucar naperőműben Sevillától nem messze, szin-tén Spanyolországban, valamint az Abengoa Csoportinnovatív energetikai fejlesztéseinek támogatását,vagy az AVL tiszta és hatékony automata motorvo-natok fejlesztésével, hidrogénmeghajtású és üzem-anyagcellás technológiával, nanokompozitokkal ésmeghajtási technológiákkal kapcsolatos kutatásai-nak finanszírozását Ausztriában.

Az EBB jelenleg azon dolgozik, hogy az ipar kép-viselőivel és az Európai Bizottsággal együtt kiala-kítsa a Bizottság és az európai szénkibocsátók (el-sősorban energiaipari vállalatok) által tervbe vettszénkivonó és széntároló bemutatótelepek támo-gatásának pénzügyi kereteit. Ezen kívül a bank fi-


EBB-fórum 2007: középpontban az energia

A 2007. évi EBB-fórumot szeptember 27-én és 28-án Ljublja-nában, Szlovéniában rendezték. A fórum Európa egyik leg-égetőbb kérdésével foglalkozott „Energetikai beruházások:válaszok az éghajlatváltozásra” címen. Vezető kormánytiszt-viselők, a tudomány és az ipar képviselői előadásaikban arrólértekeztek, miként ültethetők a gyakorlatba az energiávalkapcsolatos európai célkitűzések.

A fórumon a legtöbb felszólaló egyetértett abban, hogyaz innovatív technológiák és a tőkeforrások megfelelő al-kalmazásával Európa páratlan versenyelőnyre tehet szertaz energiafelhasználás hatékonysága és a megújuló ener-giaforrások arányának növelése terén. A fórum több szin-ten is foglalkozott a lisszaboni menetrenddel, mely az Eu-rópai Unió intézkedési terve arról, miként teremthető mega fenntartható gazdasági fejlődésre képes, nagyobb szo-ciális kohéziót teremtő, versenyképes, innovatív és tudás-alapú európai gazdaság 2010-ig. A fórumon több előadó ishangsúlyozta, hogy Európa csak megfelelő politikai környe-zetben és piaci feltételek mellett nézhet szembe mindazonenergiaipari kihívásokkal, melyek a kutatás-fejlesztés és in-nováció területén érhetik. Amint azt az EBB elnöke, PhilippeMaystadt hangsúlyozta: „Európa rendelkezésére áll a gya-korlati megoldások kidolgozásához szükséges tudományosés műszaki ismeret, és rendelkezik az új technológiák és sza-bályozói rendszerek bevezetéséhez szükséges pénzügyi for-rásokkal is. Sőt, az úttörő szerep gyorsabb gazdasági megté-rülésre is reményt ad.”

E I B F O R U M 2 0 0 7

I n v e s t i n g i n E n e r g y – M a s t e r i n g C l im a t e C h a n g e

L j u b l j a n a , 2 7 - 2 8 S e p t e m b e r 2 0 0 7


gyelemmel követi az ún. európai technológiaiplatformok munkáját, különösen a hidrogén- ésüzemanyagcellás technológiák, fotoelektromosrendszerek, szél- és fosszilis tüzelésű kibocsátás-mentes erőművek, valamint a naphőenergia alkal-mazása terén elért eredményeiket.

Az EBA első „clean-tech” (tiszta technológiákat tá-mogató) ügyletét 2006-ban kötötte, így az élet-képes clean-tech technológiákra szakosodottkockázatitőke-alapok megjelenésével egyre fonto-sabb szerepre törhet e piaci szegmensben. A tisztatechnológiákkal kapcsolatos felfokozott várakozá-sokat látva az EBA arra számít, hogy a versenyké-pességi és innovációs keretprogrammal (CIP) kap-csolatos bizottsági mandátumban meghatározottösszeg nagy részét e célra fordíthatja (lásd még az„Innovációs támogatás”c. részt).

Transzeurópai energiahálózatok és azellátás biztonsága

2007-ben a bank összesen 1,4 milliárd euró érték-ben hitelezett transzeurópai energiahálózatokat. AzEBB részt vállal a legtöbb kiemelt páneurópai gáz-ipari beruházás finanszírozásában, de az áramterme-lés támogatása terén is fokozni kívánja részvételét.A belgiumi Zeebrugge mellett, EBB-finanszírozásban

megvalósuló Fluxyx cseppfolyósítottföldgáz-fogadóállomás hozzájárul az Európai Unióba irányu-ló gázszállítások növeléséhez és a forrásdiverzifikáci-óhoz, valamint fokozza az ellátás biztonságát, mivellényegesen egyszerűbbé teszi az importgáz továb-bítását az Egyesült Királyságba, Hollandiába, Né-metországba, Luxemburgba és Franciaországba. AzEni a bank hiteléből bővítheti a Transmed vezetéketOlaszországban, amelyen több algériai földgáz ér-kezhet Tunézián át Olaszországba és így az EU-ba.

Az Urenco Ltd-nek folyósított 200 millió eurós EBB-hitel ugyancsak az energiaforrások diverzifikációjátsegíti elő. Az Urenco két urániumdúsító létesítmé-nyét bővíti az Egyesült Királyságban és Hollandiá-ban, a beruházás kapcsán új centrifugakaszkádokathelyeznek üzembe mindkét létesítményben. A pro-jektről teljes körű környezeti hatástanulmány ké-szült, és az Urenco vállalta, hogy betartja az Euratom,a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és a nukle-árisüzemanyag-körforgás szigorú szabályozásábanérintett állami és egyéb szervek által megszabott va-lamennyi biztonsági előírást.

Energiapolitika az EU-n kívül

Az Unión kívüli beszerzési források biztonságánakfokozása és a forrásországok gazdasági fejlődésénektámogatása céljából az EBB 2007-ben több energe-tikai beruházást finanszírozott Horvátországban,a balkáni térségben, a mediterrán partnerországok-ban, Ugandában, Dél-Afrikában és Kínában. Kínábana bank 500 millió eurós kerethitelt biztosított ener-getikai és ipari ágazatokban megvalósuló beruházá-sok támogatására, az üvegházhatást okozó gázok ésegyéb környezetszennyező kibocsátások csökkenté-se érdekében. Ez volt az első hitel, amelyet az EBB abank Kormányzótanácsa által 2007 júniusában elfo-gadott 3 milliárd eurós eszköz (pénzügyi keret a fenn-tartható és biztonságos energiaellátásért) keretébenfolyósított, mely az éghajlatváltozással és az ener-giaellátás biztonságával kapcsolatos uniós intézke-dések mellé rendel forrást.


Tagjelölt és lehetséges tagjelölt országok

Az EBB hiteleivel jelen van a csatlakozásra váró Törökországban és Horvátországban, a tag-jelölt Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban, valamint a lehetséges tagjelöltként szó-ba jöhető többi nyugat-balkáni államban. A bank tevékenységét ezekben az államokbanigyekszik a gazdasági felzárkózás folyamatához igazítani, és segít felkészíteni az országo-kat a későbbi esetleges uniós tagságra. A hitelezés a 2007-benmegújított előcsatlakozási tá-mogatási keret és előcsatlakozási támogatási megbízás keretében zajlik, szoros együttműkö-désben az Európai Bizottsággal és az ezekben az országokban jelen lévő többi nemzetközipénzintézettel.

Horvátország

Az EBB olyan beruházásokat finanszíroz Horvátor-szágban, amelyek segíthetnek az országnak telje-síteni az uniós csatlakozás feltételeit. 2007-ben azEBB 330 millió euró értékben írt alá finanszírozásiszerződéseket az országban: a bank 2001 óta össze-sen 1,3 milliárd eurót helyezett ki Horvátországban.A hitelek 2007-ben számos különböző területet ölel-tek fel, az ország energetikai és közlekedési infrast-ruktúrájának korszerűsítésén kezdve egészen a kis-és középvállalkozások, valamint önkormányzatokkisebb projektjeinek hitelkeretek révén történő köz-vetett finanszírozásáig. A bank 190 millió eurótadott az országot átszelő földgázvezeték-rendszerkorszerűsítésére és bővítésére, beleértve mintegy930 km új nagynyomású gázvezeték megépítését.100 millió eurós hitel jutott a zadari új kompkikötőinfrastruktúrájának fejlesztésére, mely új lehetősé-geket teremt a történelmi városban, összeköttetéstteremtve a város és a horvátországi szigetvilág, il-letve a többi földközi-tengeri ország között.

A bank azt tervezi, hogy a következő években hitele-it az önkormányzatok és helyi hatóságok felé is kiter-jeszti a környezetvédelem, valamint az egészségügyiés oktatási infrastruktúra fejlesztése érdekében.

Törökország

Törökország uniós csatlakozási folyamatában fontosszerepet tölt be az EBB: 2007-ben összesen 2,1 mil-

liárd euró értékben nyújtott hitelt az országban,szemben a 2006. évi 1,8 milliárd euróval. Csatlako-zásra váró országként Törökország egy új előcsatla-kozási támogatási eszköz keretében juthat uniós tá-mogatáshoz a 2007 és 2013 közötti időszakban. Ezta támogatást az EBB a Törökországra vonatkozó ún.külső hitelezési megbízás alapján és saját előcsatla-kozási támogatási keretéből biztosított kölcsönökkelegészíti ki. Ez utóbbi keretből a bank saját kockázat-ra nyújthat hiteleket és vállalhat garanciát. Szorosegyüttműködésben, az EBB, az Európai Bizottságés a török állami szervek együtt jelölik ki azokat a fi-nanszírozásra jogosult kiemelt beruházásokat, ame-lyek a nemzeti fejlesztési tervekkel és az EU prioritá-saival is összhangban vannak.

2007-ben az EBB hiteleivel mind az állami, minda magánszektor beruházásait támogatta Törökor-szágban. A magánszektor támogatott beruházása-ira példa a Ford Otosan autógyárainak korszerűsí-tése Kocaeli és Inönü városokban, vagy a Sisecamüveggyár modernizációja és kapacitásbővítéseBursa tartományban. A bank emellett növelte a kis-és középvállalkozásoknak nyújtott hiteleit, melyekösszértéke elérte a 900 millió eurót.

A hatékony infrastruktúra megléte az ország to-vábbi növekedésének és fejlődésének előfeltétele.Ezt szem előtt tartva, a bank 2007. évi hiteleinekegy jelentős része Antalya és Izmir városok tőmeg-közlekedési infrastruktúráját, az Isztambul–Anka-ra nagysebességű vasút fejlesztését, és a TurkishAirline török légitársaság flottájának megújításátcélozta. A már 2005 végén elfogadott projekt kere-tében megvalósuló repülőgépflotta-csere nemcsak


az ország gazdasági fejlődéséhez, hanem Törökor-szág és más országok, így az EU közötti regionálisegyüttműködés erősödéséhez is hozzájárul.

A Bank kutatási, fejlesztési és innovációs célú be-ruházásokat is támogatott az országban. Török-ország e téren elért eredményei segíthetnek azországnak abban, hogy az Európai Unió későbbitagjaként is megőrizze versenyképességét. Az EBB400 millió eurós hitelét a Tübitak, a török tudomá-nyos és technológiai kutatási tanács kapta számosegyetemi kutatási program, laboratóriumi fejlesz-tések és tudományos eszközök beszerzésénekfinanszírozására.

Az Európai Unión kívüli területeken folyósított EBB-hitelek legnagyobb kedvezményezettjeként Török-ország 2003 és 2007 között összesen 6,2 milliárdeurónyi finanszírozásban részesült. Az ankarai ésisztambuli képviseleti irodák közeljövőben várha-tómegnyitása jól jelzi, milyen fontosnak ítéli az EBBtevékenységét ebben az országban.

A nyugat-balkáni térség

A nyugat-balkán országai „lehetséges tagjelölt or-szágokként” ismertek. Az EBB hitelei Albániában,Bosznia és Hercegovinában, Macedónia Volt Ju-goszláv Köztársaságban, Montenegróban és Szer-biában segíthetik ezen országok esetleges integ-rálódását az Európai Unióba. Általánosságbanelmondható, hogy az Európai Unió és az EBB tá-

mogatásának különböző formái a politikai és gaz-dasági reformok erősítését és a társadalmi meg-békélést szolgálják ebben a régióban. A térségországaiban 2007-ben folyósított EBB-hitelek össz-értéke elérte a rekord 440 millió eurót, és ezzel az1995 óta nyújtott kölcsönök állománya 2,5 milli-árd euróra nőtt.

A hitelek több, mint kétharmada a közlekedé-si és energetikai infrastruktúra fejlesztését szol-gálta. Bosznia-Hercegovinában a bank 103 millióeuróval támogatta vízi erőművek és áramelosztórendszerek felújítását: a beruházásoknak köszön-hetően javul az energiahatékonyság, az áramszol-gáltatás színvonala és megbízhatósága az ország-ban. 60 millió eurós hitel segítette a szerb fővárost,Belgrádot elkerülő új autópályaszakasz megépíté-sét. A beruházás fokozza a közlekedés biztonságátés teljesítményét Szerbiában, mely a legfontosabbtranszeurópai közlekedési folyosók nyugat-balká-ni kereszteződésében fekszik. Egy másik szerbiaikölcsönügylet a belgrádi Gazela híd felújítását se-gítette elő. A beruházást társfinanszírozóként tá-mogatta még az Európai Újjáépítési és FejlesztésiBank, valamint az Európai Újjáépítési Ügynökségis. A támogatott beruházások között találhatómégegy bosznia-hercegovinai útfelújítási program, va-lamint a Levan és Vlorë között megépülő gyorsfor-galmi út Albániában.

A bank összesen 120 millió euróval támogatott kis-és középvállalkozásokat a térségben helyi pénzin-tézeti közvetítőknek nyújtott hitelkereteken ke-resztül. Az egyik kkv-hitelkeret Koszovót érintette:ez volt a bank első hitelügylete a Nyugat-Balkáne szegletében. Az EBB ezen felül 25 millió eurót fek-tetett az Európai Alap Délkelet-Európáért (EuropeanFund for Southeast Europe, EFSE) néven megala-kult új alapba, melynek feladata, hogy pénzügyiközvetítőket bevonva biztosítson tőkeforrásokatkis- és középvállalkozások számára. Az EFSE befek-tetéseivel leginkább a nyugat-balkáni országokbanszeretne megjelenni, de tevékenységét kiterjeszt-heti Bulgáriára, Romániára és Moldovára, esetlegmás délkelet-európai államokra is.


Szomszédos államok és partnerországok

2007 volt az első év, hogy a bank az Unióval szomszédos államokban és partnerországokbana Tanácsnak ezen országokra vonatkozó, összesen 12,4 milliárd euróra (és a 2007 és 2013 kö-zötti időszakra) szóló új hitelezési megbízása alapján végezhette tevékenységét. Ez a bank leg-nagyobb, az Európai Unión kívüli országokra vonatkozómegbízása, melynek köszönhetően azEBB megkétszerezheti tevékenységét a kilenc mediterrán partnerországban, Oroszország és akeleti szomszédos államok tekintetében pedig hatszorosára növelheti hiteleinek értékét.

FEMIP: rekord év a magánszektortámogatásában

Az Euro-mediterrán beruházási és partnerségi prog-ram (Facility for Euro-Mediterranean Investmentand Partnership, FEMIP) keretében kilenc észak-af-rikai és közel-keleti partnerországnak 2007-ben hi-telezett 1,4 milliárd euró rekord hányada (68%-a)– összhangban az európai szomszédságpoliti-ka prioritásaival – a magánszektor beruházásaittámogatta.

Az Európai Unió 2003-ban fektette le a délen éskeleten határos országokkal folytatandó külön-leges kapcsolatok politikája, az ún. európai szom-szédságpolitika alapjait. Az EBB tevékenységéta földközi-tengeri országokban 2002 óta a FEMIPkeretében végzi. Az EU-tagállamok és a földközitengeri partnerországok közötti kapcsolatoknakkeretet adó barcelonai folyamattal és az európaiszomszédságpolitikával összhangban a FEMIP az-zal a céllal jött létre, hogy a kilenc mediterrán or-szág gazdasági fejlődését leginkább két területentámogassa: a fenntartható növekedés hajtóere-jét jelentő magánszektor beruházásainak ösztön-

zése, valamint a beruházásbarát környezet meg-teremtése hatékony infrastruktúra és megfelelőbanki rendszerek létrehozásával. Összesen több,mint 7 milliárd eurós beruházási támogatással aFEMIP 2002 óta megkerülhetetlen pénzügyi sze-replővé nőtte ki magát a mediterrán térségben, ésösztönzően hat a párbeszédre a partnerországok,az egyes országok és az EU intézményei, valaminta magánszektor és a civil társadalom képviselőiközött.

Bár a FEMIP-ügyletek értéke (összesen 1,4 mil-liárd euró) 2007-ben némileg magasabb volt,mint 2006-ban, a keretből támogatott beruházá-sok összetétele nagy eltérést mutat: ebben az év-ben a magánszektorban valósult meg a projektek68%-a, szemben a 2006. évi 30%-kal. Soha koráb-ban nem volt ilyen magas a magánszektor támo-gatásának aránya a FEMIP-en belül, és ez, össz-

Földközi-tengeri országok:2007-ben kihelyezett kölcsönök

(millió euró)

Forrás

Összesen saját költségvetési

Tunézia 389 385 4

Marokkó 336 330 6

Libanon 300 295 5

Egyiptom 130 130 –

Izrael 120 120 –

Szíria 80 80 –

Jordánia 50 50 –Regionális (többországot átfogó) 31 – 31

Algéria 3 – 3

Földközi-tengeri országok 1 438 1 390 48


hangban az Európai Tanács ajánlásaival, stratégiaiirányváltást tükröz.

A FEMIP-ügyletek több, mint 44%-a a kis- és közép-vállalkozások támogatását célozta és helyi pénzin-tézetek közvetítésével valósult meg Jordániában,Libanonban, Szíriában és Tunéziában. Ugyancsaka magánszektor ösztönzését szolgálták a teljesügyleti állomány 3%-át kitevő közvetlen részvény-vásárlások (pl. Algériában) és befektetési alapokbatörténő befektetések (Libanonban, Marokkóban ésTunéziában).

A bank ugyancsak a FEMIP-keretből támogatotttöbb nagyobb infrastrukturális beruházást a part-nerországban: 465 millió euró (az összes hitel32%-a) jutott az energiainfrastruktúra fejlesztésére,melybe bele tartozott két földgázüzemű erőmű épí-tése Egyiptomban, a vízerőműi termelési kapacitá-sok optimalizálása Marokkóban, valamint az Algéri-át Tunézián át Olaszországgal összekötő Transmed

gázvezeték bővítése. Ez utóbbi beruházás egybenaz egyik transzeurópai energiahálózati prioritásrésze volt. A teljes hitelállomány 13%-át a közle-kedési infrastruktúra fejlesztése adta: az országosautópálya-hálózat részeként épült meg például Ma-rokkóban a Fez és Oujda közötti autópályaszakasz.Ugyancsak a FEMIP segítségével készült el egy újtengervíz-sótalanító telep Izraelben, mellyel 8%-ranőtt a víz- és szennyvízkezeléssel kapcsolatos hite-lek részesedése az összes FEMIP-hitelből.

A finanszírozás földrajzi megoszlását vizsgálva el-mondható, hogy az összes FEMIP-hitel 51%-aa Maghreb-országokban (8 beruházás összesen728 millió euró értékben), 47%-a a közel-keleti tér-ségben (7 projekt összesen 680 millió euró érték-ben) került felhasználásra, három projekt pedigregionális jellegű volt. Ez utóbbira jó példa a Tuné-ziában és Marokkóban működő kkv-k támogatásá-ra szakosodott Altermed befektetési alap, amelyeta bank 2007. decemberben 11 millió euróval támo-gatott a FEMIP-keretből.

A kölcsön- és részvényvásárlási ügyleteken kí-vül a FEMIP keretében technikai segítségnyújtásis rendelkezésre áll, mely szolgáltatást a beruhá-zók – a korábbi évekhez hasonlóan – a projektcik-lus bármelyik szakaszában igénybe vehettek. Ezeka műveletek a FEMIP technikai segélyalapból finan-szírozhatók, mely az Európai Bizottság vissza nemtérítendő támogatási forrásait használja e célra.2007-ben 24 technikai segítségnyújtásra vonatko-zó szerződést írtak alá a mediterrán partnerorszá-gokban, összesen 17,5 millió euró értékben.

Pontosabb pénzügyi eszközök

A minőségi változások terén 2007 több szempont-ból is újdonságot hozott. Először történt meg,hogy a FEMIP szerepet játszott két, a köz- és a ma-gánszektor partnerségében megvalósuló PPP-beruházás előkészítésében és finanszírozásában.PPP-konstrukcióban valósult meg a Tel Aviv mel-lett található Hadera tengervíz-sótalanító üzemeIzraelben, és várhatóan 2008-ban írják alá a ma-

Együttműködés a mediterrántérség egyetemeivel

Az Európai Beruházási Bank 2007-benegyetértési nyilatkozatot írt alá a Me-diterrán Egyetemek Szövetségével(UNIMED). Az UNIMED a Földközi-ten-gert övező országok 74 felsőoktatá-si intézményét tömöríti és célja, hogyösztönözze a kutatásokat a kulturá-lis örökség és a környezet védelme,az egészségügy, a gazdaság és az újkommunikációs technológiák fejlesz-tése terén, valamint elősegítse az Eu-rópai Unió és a mediterrán partneror-szágok közötti politikai és gazdaságikapcsolatok bővítését.


rokkói Tanger-Med kikötő építéséről szóló hitel-szerződést. A projekteknek köszönhetően az EBBmegoszthatta mediterrán partnereivel mindazonszakértelmet és tapasztalatot, amelyet az évek so-rán a PPP-ügyletekkel kapcsolatban az EurópaiUnió országaiban szerzett.

A bank a FEMIP keretében kezdeményezte ésegyengette útját az első nem állami kezelésű, in-duló vállalkozásokat támogató tunéziai alapnak.A Fönícia Kezdőtőke Alap az alakulóban lévő, illet-ve az öt éven belül alakult innovatív tunéziai vállal-kozások támogatására jött létre. Ezt az ügyletet abank a FEMIP letéti alapból (FTF) finanszírozta. A 15tagállam és az Európai Bizottság által közösen biz-tosított forrásokból 2004-ben alapított letéti alapcélja, hogy egyes kiemelt ágazatokban többletfor-rásokat biztosítva ösztönözze a magánszektor fej-lődését a régióban. 2007-ben a hozzájárulást fize-tő országok közgyűlése öt új ügyletet hagyott jóváösszesen 0,75 millió euró értékben, így az összesen18 jóváhagyott FTF-művelet összértéke elérte a 6,9millió eurót.

Stratégiai találkozók és tanulmányok

Európa és a mediterrán térség népei közötti párbe-széd folytatásaként 2007-ben több találkozóra ke-rült sor a FEMIP keretében. A FEMIP-miniszterek ta-lálkozója május 14-én Cipruson volt, az európai ésamediterrán országok képviselőiből álló és a FEMIP-stratégiáért felelős szakértői bizottság pedig febru-ár 6-án, április 3-án és november 20-án ülésezett.

A bank honlapján ezen kívül két olyan tanulmányis megjelent, amelyet a bank a FEMIP letéti alap-ból finanszírozott. „A külföldi munkavállalók általhazautalt összegek hatékonyabb felhasználása amediterrán gazdaságokban” című első tanulmányta 2007. márciusban Párizsban rendezett FEMIP-konferencián mutatták be civil szervezetek, a ci-vil társadalom és a magánszektor képviselőineka Földközi-tenger mindkét partjáról. A 2007. júni-usban megjelent másik tanulmány a marokkói la-kossági megtakarításokkal foglalkozik, és a megta-

karítások hatékonyabb hasznosítására tesz konkrétintézkedési javaslatokat.

Oroszország és az Unió keleti szomszédai

Az EBB finanszírozási ügyleteit Kelet-Európában,Dél-Kaukázusban és Oroszországban az EurópaiÚjjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) szorosegyüttműködésben bonyolítja, az Európai Bizott-ság, az EBB és az EBRD között létrejött háromoldalúegyetértési megállapodás alapján. A megállapodáscélja az európai szomszédságpolitika, valamint azEU és Oroszország közötti stratégiai partnerség si-kerre vitele, a felek szakértelmére, képességeire ésegyüttműködésükből adódó kölcsönös előnyökreépítve. A legfontosabb célkitűzés a gazdasági fel-lendülés, stabilitás és biztonság erősítése az érin-tett országokban.

A 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó új hi-telezési megbízás értelmében az EBB összesen3,7 milliárd euró értékben finanszírozhat beruhá-zásokat Oroszországban, Ukrajnában és – a Tanácsjóváhagyásának függvényében – Belorussziában,valamint a dél-kaukázusi Örményországban, Azer-bajdzsánban és Grúziában. Az EBB hosszú lejáratúkölcsönökkel jelentős uniós érdekeket képviselőberuházásokat finanszíroz ezekben az országok-ban a közlekedési, energia-, távközlési szektorbanés a környezetvédelem területén. Elsőbbséget él-veznek a főbb transzeurópai közlekedési és szállí-


tási útvonalakra csatlakozó szakaszok, az egy vagytöbb tagországot érintő, határon átnyúló jelentő-ségű projektek, valamint a regionális integrációta kapcsolódási pontok bővítésével előmozdító na-gyobb beruházások. A környezetvédelem terüle-tén az EBB elsősorban Oroszországban aktív, aholaz Északi Dimenzió Környezeti Partnerség keretébenmegvalósuló beruházásokat támogat. A környeze-ti partnerség az Európai Bizottság, az Orosz Föde-ráció, az EBRD, az Északi Beruházási Bank, az EBB éstöbb donorország közötti összefogás Oroszországészak-nyugati része legégetőbb környezeti problé-máinak megoldására. Az energiaszektorban kiemeltjelentősséggel bír a stratégiai energiaellátás biztosí-tása, ennek elsődleges formája az energiahordozókszállításával kapcsolatos beruházások támogatása.

Az EBB első környezetvédelmi célú hitele Oroszor-szágban egy szentpétervári beruházással volt kap-csolatos, még 2003-ban. Az ezt követő évekbentovábbi két környezetvédelmi hitelben állapodtakmeg a felek, az összesen 85 millió eurós kölcsönök-ben ismét szentpétervári beruházások részesültek.Bár a bank 2007-ben nem írt alá új hitelszerződéstOroszországgal, az év során több PPP-beruházás

előkészítése is megkezdődött, például a szentpé-tervári gyorsforgalmi körgyűrű nyugati szakaszá-nak építésével kapcsolatban. E beruházás kere-tében épülne meg a város nyugati részét átszelőútdíjas autópályaszakasz, mely a körgyűrű meglé-vő északi és déli szakaszait összekötve közvetlenkapcsolatot teremt a város nagy tengeri kikötője,valamint Finnország felé.

Ukrajnában a bank 2006-ban indította műveleteit,2007-ben pedig a felek aláírták az országnak nyúj-tott első hitelről szóló szerződést, mely a páneu-rópai közlekedési folyosó részét képező, Kijev ésBrody közötti autópályaszakasz felújítását finanszí-rozta. Ugyancsak 2007-ben kezdte megműködésétaz EBB Moldovában, ahol végül aláírásra került azelső finanszírozási ügylet az ország és az EurópaiUnió közötti közúti összeköttetés javítására. A bank30 millió eurót kölcsönzött a fővárost, Chiinăut azEU határával összekötő közutak felújítására. A Vi-lágbank kezdeményezésében megvalósuló beru-házást a Világbank, az EBB és az EBRD közösen fi-nanszírozzák. A Világbank és az EBRD ezen kívülhitelt nyújtott az országot átszelő fő észak-déli ten-gely felújítására is. Az ügyletek részleteit folyama-tosan egyeztetik mind a Nemzetközi Valutaalappal,mind az Európai Bizottsággal.

A 2007 és 2013 közötti időszakra szóló új megbí-zás az EBB műveleteit az EU keleti szomszédjain túla dél-kaukázusi térségre is kiterjeszti. Ahhoz, hogyaz EBB ezekben az országokban megbízás alapjánvégezhesse tevékenységét, a bank és a kedvezmé-nyezett állam között keretmegállapodást kell kötni.A dél-kaukázusi térségben a bank először Grúziávalírt alá ilyen keretmegállapodást 2007. júniusban,majd 2008 elején Örményországgal, de folynaka tárgyalások Azerbajdzsánnal is, ahol is felek vár-hatóan még 2008-ban aláírják a megállapodást.


Akcs-térség, ázsiai és latin-amerikaipartnerországok

Az Európai Beruházási Bankra kiemelt szerep hárul az EU fejlesztéstámogatási és gazdaságiegyüttműködési politikájának megvalósításában az Unión kívül eső országokban. A bank ak-tív fejlesztési partnerként van jelen számos afrikai, karibi és csendes-óceáni (akcs) országban1963 óta, és az ún. tengerentúli országokban és területeken (tot) 1970 óta. A bank művele-tei ezekben a régiókban a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődéshez és a szegénységleküzdéséhez járulnak hozzá. Az EBB jelenléte Ázsiában és Latin-Amerikában 1993-ra nyúlikvissza, a hangsúly azóta is a gazdasági együttműködés, valamint a kedvezményezett országés az EU számára kölcsönösen előnyös beruházások támogatásán van. A közelmúltban azon-ban új megvilágításba került a környezetvédelem és az energiaellátás biztonsága is.

Fejlesztéstámogatás az akcs-országokbanés a tengerentúli területeken

Az EU és az afrikai, karibi és csendes-óceáni orszá-gok közötti kapcsolat szempontjából kiemelkedőév volt 2007: a portugál elnökség ebben az évbenhatározta meg Afrika fejlesztési szükségleteineksorrendjét. 2007. decemberben sor került a máso-dik EU–Afrika csúcsértekezletre, melyet az elsőhözhasonlóan (2000, Kairó) ismét Portugália rendezett.A csúcson részt vevő állam- és kormányfők a kétkontinens közötti stratégiai partnerség alapjait vá-zolták fel.

2007-ben a saját forrásból folyósított EBB-hitelekösszértéke elérte a rekord 432 millió eurót, a be-ruházási keretből finanszírozott ügyletek állomá-nya 325 millió euró volt. A beruházási keret egy2 milliárd eurós, újra és újra feltöltődő pénzügyiinstrumentum, melyre a támogatott beruházá-sok kockázatai részben átterhelhetők. A keret az-zal a céllal jött létre, hogy – a 2003 és 2007 közöttiidőszakban – ösztönözze a magán- és állami tulaj-donú, de piaci alapon működő vállalkozásokkal,illetve bevételt termelő infrastrukturális beruhá-zásokkal kapcsolatos befektetéseket ezekben azországokban. A beruházási keret jelentős forgal-mat generált: 2007 végén a jóváhagyott ügyle-tek összértéke 1,99 milliárd euró volt, ami a ren-delkezésre álló keretösszeg 98%-át jelenti. Külön

20 milliós keret áll a tengerentúli országok és te-rületek rendelkezésére. Az EU és az akcs-országokközötti megújított Cotonoui Megállapodás2008–2013 közötti időszakra szólómásodik pénz-ügyi jegyzőkönyve alapján a beruházási keret to-vábbi 1,1 milliárd euróból gazdálkodhat, ehhezmég 400 millió euró jön kamattámogatásra éstechnikai segítségnyújtásra.

Afrikai, karibi, csendes-óceáni országok és Dél-Afrika2007-ben kihelyezett kölcsönök

(millió euró)

Forrás

Összesen saját költségvetési

Afrika 686 432 254Dél-afrikai és indiai-óceáni térség 328 304 25

Kelet-Afrika 149 – 149

Nyugat-Afrika 128 128 –Közép-Afrika és azEgyenlítő térsége 73 – 73

Több afrikaitérséget átfogó 8 – 8

Karib-tengeri térség 56 – 56

Csendes-óceáni térség 2 – 2Tengerentúli országokés területek 10 – 10

Több térséget átfogó 3 3

Akcs-országok, tengeren-túli országok és területek 756 432 325

Dél-Afrikai Köztársaság 113 113 –


Az EBB a beruházási keretből elsősorban a ma-gánszektor projektjeit támogatta: 2007 végére ateljes szerződéses állomány 79%-át a magánszek-torban használták fel. A jelenlegi keret 52%-a kü-lönféle pénzügyi szolgáltatások formájában ke-rült a kedvezményezettekhez, jó példa erre a bankmikrofinanszírozással kapcsolatos tevékenységea Szaharától délre fekvő afrikai térségben. A keret17%-a ipari (és bányászati) beruházások finanszíro-zását, 28%-a az alapközművek (energia-, vízi, köz-lekedési és távközlési infrastruktúra) fejlesztését,a fennmaradó 3% pedig a mezőgazdaság és ide-genforgalom felemelkedését szolgálta.

Az EU–Afrika infrastrukturális letéti alap

2007 áprilisában bontott zászlót az EBB kezelésé-ben működő EU–Afrika infrastrukturális letéti alap.Az innovatív alapból határokon átnyúló, vagy re-gionális jelentőségű infrastruktúraberuházásoktámogathatók a Szaharától délre fekvő afrikaitérségben: az alap a bank és fejlesztési támoga-tásra szakosodott uniós intézmények technikaiés finanszírozási szakértelmét elegyíti az Euró-pai Bizottság és uniós tagországok támogatásiforrásaival.

Az Egyesült Királyság 2007. decemberi csatlakozá-sával a letéti alapnak jelenleg 11 támogatója van:a Bizottság és tíz tagország. A támogatók eddig ösz-szesen 98 millió euróra vállaltak kötelezettséget, dea keretösszeg 2008-ban további összegekkel bővül-het. 2007-ben 16,2 millió eurónyi támogatást hagy-tak jóvá a letéti alapból négy különböző infrastruk-turális beruházásra.

Az EBB képviseleti irodái a régióban

2007. májusban Ford-de-France-on, 2007. novem-berben Sydney-ben nyílt meg az EBB új regionálisképviseleti irodája: az előbbi a karibi térségben, az

utóbbi a csendes-óceáni régióban biztosítja a bankjelenlétét. Az EBB helyi ügyleteinek gondozásán túlaz irodák egyszerűbbé teszik a potenciális beruhá-zókkal, a régióban működő donorszervezetekkel,különösen az Európai Bizottság delegációival valókapcsolattartást és koordinációt.

A karibi és csendes-óceáni képviseleti irodák meg-nyitásával az EBB regionális irodáinak száma azakcs-országokban ötre emelkedett: a 2005-ben Nai-robiban megnyitott új iroda Kelet- és Közép-Afrikát,a dakari iroda Nyugat-Afrikát, a Tshwaneban (Preto-riában) működő képviselet pedig Afrika déli részétés az Indiai-óceán térségét látja el. Az EBB helyi kép-viseleti irodái így a teljes akcs-térséget lefedvemeg-nyitják a lehetőséget a bank előtt, hogy fokozza éselmélyítse stratégiai szerepvállalását a fenntarthatógazdasági növekedés ösztönzésében az összes afri-kai, karibi és csendes-óceáni, valamint tengerentúliországban és területen.

A következő években a bank elsősorban az infra-struktúrafejlesztésre és a pénzügyi szektor erő-sítésére összpontosít majd ezekben az orszá-gokban. Ami az infrastruktúrafejlesztést illeti, ahangsúly az alapvető energia-, szennyvíz- és víz-közművekkel kapcsolatos beruházásokon lesz,azon belül pedig a magánszektor beruházásai ésa regionális kezdeményezések (több ország rész-vételével megvalósuló, vagy több országra kiha-tó projektek) élveznek majd elsőbbséget. A pénz-ügyi szektor ösztönzése leginkább közvetlen


Mikrofinanszírozás: fontos küldetés az akcs-országokban

Manapság széles körben ismert, milyen kiugró szerepet játszhat a mikrofinanszírozás – a sze-gények kölcsönhöz, megtakarításhoz ésmás pénzügyi alapszolgáltatásokhoz segítése – a sze-génység csökkentésében. A bank az elmúlt években jelentős ismereteket és szakértelmetszerzett az afrikai, karibi és csendes-óceáni térségben nyújtott mikrofinanszírozási szolgálta-tások terén.

A bank mikrofinanszírozással kapcsolatos stratégiája azokra a területekre összpontosít, ahola legtöbb hozzáadott érték nyújtható: például a mikrofinanszírozásban érintett meglévő ésújonnan alakuló intézmények pótlólagos tőkéhez és helyi fizetőeszközhöz való juttatása, el-sősorban garanciavállalás révén. 2007 végéig a bank összesen 75millió euró biztosítására vál-lalt kötelezettséget az akcs-országokbanműködő intézményeknek nyújtandó tőke és adósságformájában. Amikrofinanszírozásra szakosodott befektetési alapok hatékonynak bizonyultakmeglévő mikrofinanszírozási intézmények feltőkésítésében Kenyában, Ugandában, Gháná-ban és Mozambikban csakúgy, mint induló (ún. zöldmezős) intézmények támogatásában Ka-merunban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Madagaszkáron, Nigériában és Csádban.

A bank befektetéseinek megtérülése három síkon értelmezhető: pénzügyi hozam, szociális,társadalmihatásokés szemléltetés. Apénzügyi hozamazérintettmikrofinanszírozási intézmé-nyek fenntarthatóműködése és befektetővonzó képessége szempontjából lényeges. A szoci-ális, társadalmi hatások a mikrohitelek kedvezményezettjeinél realizált bevételnövekedésbőlvezethetők le, a demonstrációs hatás pedig azért fontos, mert egy ilyen kezdeményezés a jö-vőbenmind északon, mind délen további forrásokmozgósítására ösztönözhet.

Az ígéretes fejlődés ellenére a szegénységben élők többsége számára még mindig nem ér-hetők el a legalapvetőbb pénzügyi szolgáltatások sem. Sok mindent kell még ennek érde-kében tenni, és az EBB a változást igyekszik proaktív módon ösztönözni azzal, hogy a szek-torban úttörőként átvállalja a nagy jelentőségű projektek kockázatainak egy részét. A bankmikrofinanszírozás-fejlesztéssel kapcsolatos ügyletei ugyanakkor a konkrét projekteken túl-mutatva folyamatos párbeszédre ösztönöznek az EU tagországaival, az Európai Bizottsággalés más fontos szereplőkkel.

2007-ben a bank három új mikfrofinanszírozással kapcsolatos befektetést hajtott végre azakcs-térségben összesen 11 millió euró értékben, valamint lefektette a mikrofinanszírozásiágazat fejlődését ösztönző technikai segítségnyújtás és segélyezés kereteit.


tőkebefektetés formájában nyilvánul majd meg. Abank forrásait ugyanakkor helyi pénzintézetekenkeresztül is hozzáférhetővé teszi, mellyel egyrészta helyi pénzpiacok fejlődéséhez járul hozzá, más-részt kisebb vállalkozásokat, mikrovállalkozásokatjuttat forráshoz.

Az EBB hitelei a Dél-Afrikai Köztársaságban

Az EBB külön hitelezési megbízás alapján nyújthathitelt a Dél-Afrikai Köztársaságban. A 2007 és 2013közötti időszakra szóló mandátum értelmében900 millió euró folyósítására van mód, szembena 2000 és 2006 közötti időszakra vonatkozó meg-bízás alapján rendelkezésre álló 825 millió euróval.Az új megbízás értelmében a bank – a dél-afrikaihatóságokkal, kormányszervekkel, magánvállalko-zásokkal és a pénzügyi szektorral együttműködve– a közérdekű infrastrukturális beruházásokra (he-lyi közművek, áram- és vízszolgáltatás) és a magán-szektor, valamint a kis- és középvállalkozások támo-gatására összpontosíthat. 2007 októberében az EBBés a Dél-Afrikai Köztársaság kormánya szándéknyi-latkozatot írtak alá az együttműködés folytatásá-ról a 2007 és 2013 közötti időszakban. 2007-bena bank összesen 113 millió euró értékben helyezettki hitelt Dél-Afrikában.

A gazdasági együttműködés ösztönzése azázsiai és latin-amerikai térségben

2007-ben az EBB Ázsiában és Latin-Amerikábanmegkezdte új finanszírozási formák kialakítását a tér-ségre vonatkozó – és a 2007 és 2013 közötti idősza-kot felölelő – új hitelezési megbízás alapján. A man-dátum értelmében az EBB összesen 3,8 milliárd euróértékben nyújthat hitelt a térséghez tartozó part-nerországokban, mely az előző, 2000 és 2006 kö-zötti időszakot felölelő korábbi megbízáshoz képestjelentős, 53%-os növekedést jelent. Az új megbízásalapján Latin-Amerika maximum 2,8 milliárd euró,Ázsia 1 milliárd euró banki hitelhez juthat.

A bank ázsiai és latin-amerikai tevékenysége jólkiegészíti az EU térségbeli országokra vonatko-zó együttműködési stratégiáját. Ami a támogatottágazatokat illeti, bővültek a térségre vonatkozó hi-telezési célok: az EBB kölcsönei a térségben a kör-nyezetvédelmet (beleértve az éghajlatváltozás ha-tásainak mérséklését), az EU energiaellátásánakbiztonságát, valamint az EU térségbeli jelenlét-ét (közvetlen külföldi befektetések, technológia-transzfer és know-how-átadás) kell, hogy erősítsék.

Az EBB 2007-ben összesen 925 millió euró értékbenfinanszírozott ázsiai és latin-amerikai beruházásokat,ebből 365 millió euró brazil, panamai, perui és uru-guayi projekteknek, 60 millió euró egy Fülöp-szige-teki beruházásnak jutott. A bank 500 millió euróvaltámogatott egy nagyszabású, több projektet felölelőberuházási programot Kínában, melyből energetikaiés ipari vállalkozások kaphatnak forrást az üvegházha-tást okozó gázok és egyéb környezetszennyező kibo-csátások visszafogására, illetve mérséklésére. Ez voltaz első hitel, amelyet az EBB a bank Kormányzótaná-csa által 2007 júniusában elfogadott 3 milliárd eurósúj eszköz (pénzügyi keret a fenntartható és biztonságosenergiaellátásért) keretében folyósított. Az eszköz azéghajlatváltozással és az energiaellátás biztonságávalkapcsolatos uniós intézkedéseket kívánja alátámasz-tani (lásd még a „Fenntartható, versenyképes és biz-tonságos energiaellátás”c. részt a 33. oldalon).


Az EBB forrásaiSzuverén minősítésű vezető nemzetközi kibocsátó

Lendületes forrásbevonás viharos időkben

Az EBB forrásbevonási tevékenysége 2007-ben a tőkepiaco-kat beárnyékoló zavarok ellenére is lendületes volt és meg-felelő hátteret biztosított ahhoz, hogy a bank hiteltermék-kínálata ne veszítse el versenyképességét. A bank 2007-ben55 milliárd1 eurónyi forrást vont be összesen 236 ügylet ke-retében, 23 különböző pénznemben, köztük négy szinteti-kus devizában. A hitelezési program teljesítésével és az évközbeni folyósításokkal párhuzamosan a bank szeptem-berben 50 milliárd euróról 55 milliárd1 euróra növelte azéves forrásbevonási korlátot. Az év során a működésbe be-vont források összértéke (55 milliárd euró) így a 2006. évi

forrásbevonási programban előírt kibocsátási volumennél(48 milliárd euró) lényegesen magasabb volt.

Ezek az eredmények a bank elsőrangú hitelminősítéséből,valamint a tőkepiacok rugalmas stratégiai megközelítésé-ből adódnak. Az a tény, hogy a bank részvényesei szuverénadósminősítésű EU-tagállamok, változatlanul a bank kiválóhitelminősítésének záloga.

Megbízható referenciakibocsátó

E kihívásokkal teli környezetben a bank sokat köszönhetetta törzsdevizákat (EUR, GBP és USD) érintő stabil referencia-kötvény-kibocsátási programjainak, melyek révén összesen38 milliárd eurónyi forrást (a teljes forrásbevonás 69%-át)vont be aműködésbe. Ez jelentős növekedést jelent 2006-hozképest (28 milliárd euró, 59%). Az egyszerű és strukturált tí-pusú célzott kibocsátások a három törzsdevizában ugyan-csak jelentős értéket képviseltek (8 milliárd euró).

Forrásbevonás euróban: jelentős volumen,innovatív megközelítés

2007-ben a bank 27 ügylet keretében összesen 20,5 milliárdeurónyi forrást vont be euróban, amely az éves forrásbevonás37,5%-át adta. A bank négy új referenciakibocsátást kezde-ményezett euróban (euróövezeti referenciakötvény, EARNTM),szemben az elmúlt évekre jellemző évi átlag két ilyen típusúkibocsátással. Ezek az ügyletek képviselték a legnagyobb há-nyadot a referenciakibocsátásokon belül (16 milliárd euró).

A bank gyakorlatilag az egyetlen olyan kibocsátó a piacon,amely 3–30 éves futamidejű, 5 milliárd euró összértékű el-sőrangú referenciakibocsátásaival képes a szuverén kibo-csátók ajánlataival versenyezni. Az euróban jegyzett struktu-rált kötvények kibocsátási volumene 1,4 milliárd euró volt(a 2007-ben megvalósuló strukturált kibocsátások mintegy30%-a).

1 54,7 milliárd euró az Igazgatótanács által a 2007. évre jóváhagyott éves forrásbevonási terv keretében, mely tartalmazza a 2006-banvégrehajtott, de a 2007. évi tervhez tartozó 77millió eurós forrásbevonást is.

A forrásbevonási program keretében bevont források,átváltás előtt (2003–2007): 245 milliárd euró

(millió euró)

10

20

30

40

50

020072003 2004 2005 2006

EURGBPUSD

Egyéb


Az EU-nak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben elfoglaltvezető szerepét tükröző jelentős innovációként jelent megaz ún. „éghajlattudatos” kötvény (Climate Awareness Bond,CAB), mely az EBB második EPOS-formátumú kötvénykibo-csátása volt (EPOS: European Public Offering of Securities,európai nyilvános értékpapír-kibocsátási program). Az euró-ban jegyzett strukturált kötvény a környezeti szempontokérvényesítésének sajátos módját kínálja. A CAB megjelené-se ugyanakkor az uniós tőkepiaci integráció folyamatának islökést adott: ez volt az első olyan instrumentum, amelyneknyilvános forgalmazásamind a 27 EU-tagállamban egyszer-re indult, melyet az ún. prospektusirányelvben2 meghatáro-zott kölcsönös elismertetési (ún. „passporting”) mecha-nizmus alkalmazása és a vonatkozó EPOS-dokumentációtettek lehetővé.

Forrásbevonás angol fontban: a legnagyobbnem kincstári kibocsátó

Az angol fontban jegyzet kibocsátások terén abank tovább-ra is tartotta pozícióját mint a legnagyobb nem kincstári(„Gilt”) értékpapír-kibocsátó: a bank GBP-kötelezettségei2007 végén a teljes nem Gilt-piac mintegy 9%-átadták3. 58 ügyleten keresztül a bank összesen 7,5 milliárdfontot (11 milliárd euró) gyűjtött, ami az éves forrásbevo-nási program 20,1%-át adta. A bank 2007-ben kibocsátottGBP-kötvényei 13 különböző lejáratot érintettek, valaminthárom új referenciakötvény-kibocsátás volt különféle lejá-ratokkal, a hozamgörbén megfelelően elosztva.

Forrásbevonás amerikai dollárban: alegnagyobb nem amerikai„globálisformátumú”kötvénykibocsátó

Ami a dolláralapú kötvényeket illeti, a bank 28 ügyletenkeresztül összesen 19,1 milliárd dollárt (14,4 milliárd euró)

gyűjtött ebben az évben, ami az éves forrásbevonási prog-ram 26,3%-ának felel meg. A bank öt darab egyenként3 milliárd dollár értékű, globális formátumú referenciaköt-vénnyel jelent meg a főbb lejárati opciókkal: ez volt a leg-nagyobb összeg, amelyet a bank globális formátumú dol-lárkötvényeken keresztül egyetlen évben a működésbebevont. 2007-ben ugyanakkor a nem globális formátumúkötvények iránt is nagy érdeklődés mutatkozott, így a bank2,25 milliárd dollárt (1,7 milliárd euró) gyűjtött eurodollár-kötvények, és 1,8 milliárd dollárt (1,3 milliárd euró) struktu-rált ügyletek révén.

Kötvények többféle devizában: erő asokoldalúságban

A három törzsdevizán kívül a bank 123 ügylet keretébenösszesen 8,8 milliárd eurót gyűjtött 16 egyéb pénznemben,valamint 262,4 millió eurót további négy szintetikus devi-zában. Az európai fizetőeszközöknél a hozamgörbe erősí-tését és bővítését célzó svédkorona-kibocsátások érdemel-nek figyelmet. Ami a nem európai devizákat illeti, a banktöbb fizetőeszközben is növelte referenciakibocsátásait, ésúj referenciakötvényekkel jelent meg ausztrál dollárban,kanadai dollárban, japán jenben és új-zélandi dollárban.

Piacfejlesztési hatás

Fokozva tőkepiac-fejlesztői tevékenységét az új és jövőbe-li tagországokban, az EU-val szomszédos államokban ésa partnerországokban, a bank négy új devizában bocsátottki kötvényt: román lejben, nem szintetikus orosz rubelben,valamint szintetikus mauritiusi rúpiában és ghánai cediben.Mivel kibocsátásakor ez volt a leghosszabb lejáratú és leg-nagyobb kötvény a piacon, a román lejben történt első ki-bocsátás mindenképpen hozzájárult a helyi pénzpiac sok-színűségéhez. A kötvényt a bank a helyi romániai piacon

2 Az európai nyilvános értékpapír-kibocsátási program keretében alapított EPOS-formátum 2006-ban jelent meg, lehetőséget kínálva abanknak, hogy a prospektusirányelvben foglalt hatékonymechanizmust alkalmazza a kibocsátási tájékoztatók (prospektusok) tagállam-ok általi kölcsönös elismertetésére: egy adott tagállam illetékes hatósága („a kibocsátó ország szabályozó hatósága”) által elfogadottkibocsátási tájékoztatóbármelymás tagállamban („befogadó tagállam”) érvényes tájékoztatóként használható külön jóváhagyási eljárásnélkül („kölcsönös elismerés”).

3 Forrás: Barclays Sterling Non-Gilt Index, 2007. december 31.


Jóváhagyott kibocsátások és bevont források 2007-ben* és 2006-ban

(millió euró)

Átváltás előtt Átváltás után

2007 2006 2007 2006

EUR 20 531 37.5% 17 439 36.3% 42 766 78.1% 31 820 66.2%BGN (**) 28 0.1%CZK 18 0.04% 18 0.04%DKK 134 0.2% 235 0.5% 134 0.2% 235 0.5%GBP 11 023 20.1% 8 392 17.5% 6 123 11.2% 3 067 6.4%HUF 108 0.2% 110 0.2% 108 0.2% 97 0.2%PLN 27 0.1% 32 0.1% 27 0.1% 32 0.1%RON 90 0.2%SEK 893 1.6% 309 0.6% 403 0.7% 309 0.6%

Összes EU-ország 32 835 60% 26 535 55% 49 562 91% 35 577 74%

AUD 941 1.7% 1 840 3.8%BGN (**) 102 0.2%CAD 659 1.2%CHF 445 0.8% 703 1.5%HKD 101 0.2%ISK 261 0.5% 501 1.0%JPY 2 198 4.0% 1 277 2.7%NOK 196 0.4% 424 0.9% 63 0.1% 88 0.2%NZD 1 344 2.5% 933 1.9%RUB 115 0.2%TRY 1 097 2.0% 1 095 2.3%USD 14 400 26.3% 14 225 29.6% 5 099 9.3% 12 305 25.6%ZAR 234 0.4% 312 0.7% 80 0.2%

EU-n kívül 21 890 40% 21 515 45% 5 162 9% 12 473 26%

Összesen 54 725 100% 48 050 100% 54 725 100% 48 050 100%

(*) Az Igazgatótanács által a 2007. évre jóváhagyott éves forrásbevonási terv alapján szerzett források, beleértve a 2006-ban végrehajtott, de a 2007. évi terv-hez tartozó 77millió eurós forrásbevonást.

(**) Bulgária 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz.

vezette be, hogy az a helyi romániai befektetők számára iselérhetőbb és vonzóbb legyen. Ugyancsak első kibocsátás-ként jelentek meg a bank nem szintetikus rubelkötvényei5 és 10 éves, ezen a piacon szokatlanul hosszú lejárattal. Tö-rök lírában pedig a bank a valaha volt legnagyobb egyszerieurokötvényt bocsátotta ki (1 milliárd török líra értékben),mely új referenciakötvényként jelent meg a piacon.

Az afrikai fizetőeszközök terén a bank négy devizát (ebbőlkét új devizát) érintő 13 kibocsátási ügylettel fokozta je-lenlétét a piacon, összesen 311 millió euró értékben. Ezeka kibocsátások nemzetközi befektetőket is arra ösztönöz-

tek, hogy ezekbe a devizanemekbe fektessék pénzüket.A bank mauritiusi rúpiában kibocsátott kötvénye az elsővolt a piacon, amellyel egy külföldi kibocsátó megjelent, ésezzel új referenciát teremtett. Az első ghánaicedi-kibocsátáspedig egy nagyon korlátozott kínálat mellett működő pi-acon teremtett minőségi alternatívát a befektetőknek.A bank megtartotta referenciakibocsátói pozícióját a dél-af-rikai rand piacán, botswanai pulában pedig új lejárattal bő-vítette jelenlétét. Ezek a kibocsátások tehát színesítették ésélénkítették az érintett afrikai devizák piacait, leginkább az-által, hogy ösztönzőleg hatottak más nemzetközi befekte-tők részvételére.


A bankcsoport irányítása és működése


Együttműködés más szervezetekkel

Az Európai Beruházási Bank és az Európai Bizottság 2007-ben is részt vettek a bank jövőbenihitelezési prioritásaival kapcsolatos tanácsi tárgyalások és döntések előkészítésében. Ezzelösszefüggésben az EBB helyet kapott a gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsán (ECOFIN-tanács), rendszeres párbeszédet folytatott az Európai Parlamenttel és a parlamenti bizott-ságokkal. A bank emellett szoros kapcsolatokat ápolt olyan egyeztető testületekkel, mintpéldául a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, együttműködöttmás nemzetközi pénzintézetekkel, valamint folytatta a dinamikus párbeszédet a civil szer-vezetekkel és nem kormányzati szervekkel.

Nyílt, konstruktív párbeszéd az európaipolgárokat képviselő szervezetekkel

Az EBB és az Európai Parlament közötti kiegyensú-lyozott, nyílt viszonyt 2007-ben is a gyümölcsöző, di-namikus és folyamatos párbeszéd jellemezte. A par-lament nagy érdeklődést mutatott a bank hitelezésitevékenysége iránt és egyértelműen támogatta azo-kat. Philippe Maystadt, a bank elnöke több parla-menti bizottság, például a Költségvetési ellenőrzésibizottság, a Gazdasági és monetáris ügyek bizott-sága és az Ipari, kutatási és energiaügyi bizottságelőtt is ismertette az EBB-csoport tevékenységét éshitelezéssel kapcsolatos stratégiai célkitűzéseit. Ezutóbbi bizottság ülésén külön hangsúlyozta a bankszerepét az egységes európai energiapolitika és azéghajlatváltozással kapcsolatos kérdések támoga-tásában. Az egyes szervezetek tisztviselői szinten isszoros munkakapcsolatokat ápoltak 2007-ben.

Az EBB az Európai Gazdasági és Szociális Bizott-sággal (EGSZB), illetve azon belül az Ipari szerkezet-váltás konzultatív bizottságával is kiterjedt kapcso-latokat ápolt, elsősorban „Az innováció hatása azipari szerkezetváltásra és az EBB szerepe” című je-lentésével összefüggésben. Az EGSZB gazdasági ésmonetáris unióért, gazdasági és szociális kohézióértfelelős szekciója elnökének meghívására Maystadtelnök beszámolt a bank hitelezési tevékenységéről,nagy hangsúlyt fektetve az új prioritásként megjele-nő energetikai támogatások, a kutatás és fejlesztés,az oktatás és a kkv-k finanszírozása terén kifejtetterőfeszítésekre.

A Régiók Bizottsága és a Regionális Politikai Fő-igazgatóság (DG REGIO) közös szervezésében kerültsor az ötödik „Open Days” (nyílt napok) eseményso-rozatra, melynek címe „Tegyünk az eredményekért:a régiók a növekedés és a munkahelyteremtés for-rásai” volt. Az EBB elnöke és tisztségviselői részt vet-tek a három J betűs kezdeményezésről (JASPERS,JEREMIE és JESSICA), a mikrohitelekről, a tudás ésinnováció támogatásáról és a közlekedési infra-struktúra fejlesztéséről folytatott megbeszélésekenés műhelyfoglalkozásokon, valamint a bank rendez-te és adta levezető elnökét a „PPP-ügyletek: az EBB ésa strukturális alapok tapasztalatai” címen rendezettszemináriumnak is. Az EBB ezen felül a Régiók Bizott-ságán belül működő Területi kohéziós politika bizott-sággal is együttműködött a „Strukturális alapok ki-egyenlítő hatása”című jelentés elkészítésében.

Szoros együttműködés a Bizottsággal ésmás nemzetközi pénzintézetekkel az EU-nkívüli területeken

2007 a többi nemzetközi pénzintézet és európaibilaterális intézménnyel folytatott fokozott együtt-működés jegyében telt, leginkább az EBB EU-nkívüli területeken folytatott tevékenységére vo-natkozó, 2007 és 2013 közötti időszakra szóló ún.külső megbízás teljesítésével összefüggésben. Azegyüttműködés legfontosabb célja a kölcsönös szi-nergiák kiaknázása, a kockázatok ésszerű megosz-tása, valamint koherens ágazati és projektfeltételekmegteremtése.


A Bizottság, az EBRD és az EBB között létrejött –Oroszországban, a keleti szomszédokban és Közép-Ázsiában folytatott tevékenységeik összehango-lásával kapcsolatos – háromoldalú megállapodásvégrehajtása egy közös projektterv kialakításávalkezdődött 2007-ben. A közel-keleti, észak-afrikai ésdél-mediterrán térséggel kapcsolatban pedig a Bi-zottság, az EIB és az IBRD stratégiai partnerséghezaz IFC is csatlakozott.

A bank akcs-országokban folytatott finanszírozóitevékenységét a Bizottsággal és a tagországokkalfolytatott együttműködés támasztja alá. A Bizott-ság egy-egy országra vagy régióra vonatkozó stra-tégia kialakításakor kikéri a bank véleményét, ígya stratégiai dokumentumok általában az EBB adottország vagy régió fejlesztésében való részvételénekirányát, mértékét is kijelölik. Az egyeztetés eredmé-nyeképpen teremthető meg az uniós fejlesztéstá-mogatási politika és a bank műveletei közötti ko-herencia és szinergia.

A bank és számos európai fejlesztési pénzintézetközötti napi szintű egyeztetésre és együttműkö-désre jó példa a European Financing Partners (EFP)csoport működése. Az EFP-t „céltársaságként” azEurópai Fejlesztési Pénzintézetek Szövetsége (EDFI)és az EBB hozta létre 2004-ben azzal a céllal, hogyelsősorban a magánszektor közepes méretű, piac-képes beruházásait finanszírozza az akcs-térség or-szágaiban. A bank ezen kívül a Francia FejlesztésiHivatallal (Agence Française de Développement,AFD), és a német Kreditanstalt für Wiederaufbau(KfW) fejlesztési pénzintézettel karöltve finanszíroz

számos beruházást a térségben, elsősorban inf-rastrukturális területen. Az EBB kezelésében lévőEU–Afrika infrastrukturális letéti alap pedig uniósdonorszervezeteket és projektfinanszírozókat hozössze egy közös cél, a Szaharától délre fekvő afrikaiterületek regionális infrastrukturális fejlesztéseinekfinanszírozása érdekében.

Az EBB és a főbb multilaterális fejlesztési bankok ésnemzetközi pénzintézetek közötti rendszeres ko-ordinációnak köszönhetően egyrészt maximali-zálható a banki műveleteknek a térség fejlődésé-re gyakorolt hatása, másrészt elkerülhetők a kettőserőfeszítések, mely által a kedvezményezett orszá-gok kormányaira nehezedő adminisztráció is csök-kenhet. 2007 során az EBB egyetértési nyilatkozatotírt alá az Ázsiai Fejlesztési Bankkal (AsDB), melybenmegállapodtak, hogy együttműködésüket az ázsi-ai és csendes-óceáni térségre is kiterjesztik. A nyi-latkozat több célterületet is meghatároz a felekegyüttműködésére, beleértve a megújuló energia-forrásokat és az energiahatékonyság fokozását elő-térbe helyező, valamint az éghajlat védelmét erő-sítő és jelentős szén-dioxid-kibocsátáscsökkentésteredményező számos beruházást. Az EBB ugyan-akkor tagja az Infrastrukturális Konzorcium Afrikáért(Infrastructure Consortium for Africa, ICA) nevű szer-vezetnek is, amelyet olyan vezetőmultilaterális szer-vezetek alapítottak, mint a Világbank-csoport és azAfrikai Fejlesztési Bank (AfDB), valamint több Afriká-banműködő vezetőbilaterális donorszervezet. 2008.februárban az EBB Luxembourgban adott otthont azICA afrikai regionális infrastruktúraberuházásokkalfoglalkozómunkaértekezletének.


Cégirányítás és elszámoltathatóműködés

2006-ban az Európai Bizottság megbízta az Európai Közigazgatási Hivatalt (EIPA), hogy a Hel-sinki Egyetemmel, a Vaasai Egyetemmel és az Utrechti Közigazgatási Iskolával közösen készít-sen összehasonlító tanulmányt az alábbi címmel:„Az Európai Unió tagországaiban és intézmé-nyeinél dolgozó köztisztviselőkre vonatkozó szakmai etikai szabályok és normák.”4

A 2007-ben megjelentetett tanulmány megállapította, hogy bár a köztisztviselők összeférhe-tetlenségére az egyes intézményekben igen eltérő szabályok és normák vonatkoznak, a szabá-lyozás alá vont kérdések tekintetében a hat vizsgált intézmény közül egyértelműen az EurópaiBeruházási Bank és az Európai Bizottság teljesített a legjobban, őket az Európai Központi Bankés az Európai Számvevőszék követte. A tanulmány megállapítása szerint a bank összetett, min-denre kiterjedő szabályrendszert alkalmaz az összeférhetetlenségi ügyek kezelésére.

Nyilvános konzultáció a bank csalásellenipolitikájáról

Az EBB 2007-ben áttekintette a korrupció, csalás,pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küz-delemmel kapcsolatos politikáját, iránymutatásait ésfolyamatait. Az átláthatóműködésre vonatkozó bankiirányelvekkel összhangban lefolytatott vizsgálat részevolt az a nyilvánosság előtt zajló konzultációs folya-mat is, amely 2007. februárban indult. Az egyeztetésa bank első nyilvános konzultációja során kialakítottalapelveket követte, mely az EBB Tájékoztatáspolitikaiirányelveire összpontosított (az első konzultáció so-rán a bank az Európai Bizottság és egyes nemzetközipénzintézetek által alkalmazott folyamatokat, elveketés normákat alkalmazta referenciaként).

Az interneten követhető webalapú nyilvános kon-zultáció 2007. február 12-én indult: a bank ezena napon hozta honlapján nyilvánosságra a szabály-zattervezetet angol, francia és német nyelven. A fo-lyamat két fordulóból állt: az első forduló február12-től április 18-ig, a második július 12-től szeptem-ber 13-ig tartott. Ezen kívül a bank két nyilvánoskonzultációs találkozón is megvitatta a szabályzatfelülvizsgálatával kapcsolatos kérdéseket az érdek-lődőkkel. A találkozókat a bank saját honlapján hir-dette meg, de meghívót küldött a konzultációs le-velezőlistán szereplő mintegy 200 szervezetnek ésmagánszemélynek is. Az egyeztetés végül szep-tember 13-án zárult, az új szabályzat és a folyama-

tok, valamint a konzultációs jelentés elfogadásáraés nyilvánosságra hozatalára várhatóan 2008 elejénkerül sor.

Együttműködés a civiltársadalmiszervezetekkel

Az EBB fennállása óta mindig is nagy jelentőségettulajdonított annak, hogy nyílt kapcsolatot ápol-jon és aktív párbeszédet folytasson az Európai Unióés a bank működése iránt leginkább érdeklődő ci-vil szervezetekkel. 2007 elején a bank Brüsszelbentájékoztatót tartott civil szervezetek részére, me-lyen ismertette 2006. évi eredményeit, az év soránpedig két munkaértekezletet is szervezett. Az elsőértekezlet Párizsban került megrendezésre és a kö-vetkező témákkal foglalkozott: „Partnerség a nemkormányzati szervezetekkel a vízügyi és szennyvíz-beruházások megvalósításában a fejlődő országok-ban”, valamint „Az EBB által alkalmazott környezet-védelmi és szociális, társadalmi biztosítékok, bírálatialapelvek”. A második értekezletet Lisszabonbanősszel, az Európai Fejlesztési Napok rendezvénye-ivel párhuzamosan rendezték meg, a megbeszélésközponti témája pedig a bank gazdasági- és társa-dalmihatás-vizsgálati keretrendszere (ESIAF) volt.A munkaértekezletek napirendjét az EBB az érdek-lődő civil szervezetekkel együtt dolgozza ki, lehető-vé téve, hogy azon mind a két oldalt képviselő elő-adók részt vehessenek.

4 A társadalmi felelősségvállalássalkapcsolatos bővebb információkata bank társadalmi felelősségválla-lásáról szóló 2007. évi beszámolójatartalmaz,mely a tevékenységi je-lentéshez csatolt CD-n található.További információk a Bank hon-lapján találhatók.


Végül, de nem utolsó sorban, az EBB felülvizsgálta tá-jékoztatáspolitikai irányelveit, figyelembe véve az ún.Aarhusi Rendelet (1367/2006/EK) rendelkezéseit, me-lyeket a bank 2007 júniusa óta a környezeti ügyek-ben az információhoz való hozzáféréssel, a nyilvános-ságnak a döntéshozatalban történő részvételével ésaz igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításával kap-csolatban alkalmaz.

Független utólagos értékelések, belsőellenőrzés és a visszaélések kivizsgálása

Az Általános felügyeleti igazgatóság (IG) az utóla-gos ellenőrzésben érintett két független szolgálat,a Belső ellenőrzés (IA) és a Műveletelemzés (EV)munkáját fogja össze, de ide tartozik a visszaélé-sekkel foglalkozó Vizsgálati egység (IN) is. Az igaz-gatóságra fontos szerep hárul a szükséges ellenőr-zések végrehajtása, a banki ügyletek minőségénekjavítása, az átláthatóság és elszámoltathatóság biz-tosítása terén.

A Műveletelemzés feladata, hogy a bank működé-sét az igazgatási szervek és külső érdeklődők sze-mében átláthatóbbá tegye azáltal, hogy elvégzi azEBB-csoport által finanszírozott ügyletek – téma,ágazat, régió vagy ország szerinti – utólagos érté-kelését. Az utólagos ellenőrzések fokozzák az el-számoltathatóságot és az egész szervezetet arraösztönzik, hogy a feltárt eredményekből levonjaa tanulságokat.

Az Igazgatótanács 2007-ben támogatta a Művelet-elemzés szervezeti súlyának növelésére irányuló újműveleti stratégiát. Az egység hat utólagos értékeléstvégzett az évben:– három vizsgálat uniós tagországokban megvaló-sult banki ügyletekre vonatkozott – az 1. és a 2. sz.célkitűzés alapján támogatásra jogosult területe-ken finanszírozott egészségügyi beruházások Né-metországban, Írországban és Spanyolországban,valamint kutatási, fejlesztési és innovációs célúügyletek;

– egy vizsgálat a bank dél-afrikai randban végrehaj-tott forrásbevonási és finanszírozási ügyleteit érin-tette, egy másik pedig a FEMIP letéti alap kereté-ben végzett ügyleteket;

– a hatodik értékelés az EBA-nak adott kocká-zatitőke-műveletekre vonatkozó banki megbízá-sokat vizsgálta.

A bank és a többi multilaterális fejlesztési pénzinté-zet közötti aktív együttműködés egyik formája voltaz EBRD-vel közösen végzett utólagos értékelés, vala-mint a több intézménnyel együtt megjelentetett „Azinfrastruktúrafejlesztés és a környezetvédelem ösz-szefüggései” (The Nexus between Infrastructure andEnvironment) című tanulmány.

AMűveletelemzés ezen felül 2007-ben a vizsgált ügy-letek környezeti szempontúminősítését is bevezette,melynek célja a környezeti tudatosság fokozása. Azév során vizsgált ügyletek egyébként mind jó, vagymegfelelő környezeti minősítést kaptak.

Az ügyletértékelő jelentések arra is rámutattak, hogymennyire fontos felmérni a beruházók törvényi előírá-sokkal és etikai normákkal kapcsolatos ismereteit, fő-leg azokban az esetekben, amikor a bank több kisebbügyletet kíván hitelcsomag keretében finanszírozni.

A Belső ellenőrzés feladata megvizsgálni és kiértékel-ni a belső kontroll- és ellenőrzési rendszerek és folya-matok megfelelő alkalmazását és hatékonyságát, dehatáskörébe tartozik a Nemzetközi Fizetések Bank-ja (BIS) által összeállított iránymutatások alapján ki-alakított belső ellenőrzési keretszabályzat bevezetéseés gondozása is. A Belső ellenőrzés kockázatkezelőimegközelítésben, 2-5 éves ciklusokban vizsgálja ésteszteli folyamatosan a legfontosabb banki, informa-tikai és ügyviteli területekenmegvalósuló kontrollt.

A bank csaláselleni politikájával összhangban az EBBmunkatársaitól és üzletfeleitől elvárható, hogy az EBBtevékenységével és műveleteivel összefüggésben alegmagasabb szintű feddhetetlenséget és hatékony-ságot képviseljék. Az EBB a zéró tolerancia elvét kö-veti a tevékenységével, vagy ügyleteivel összefüg-


gésben felmerülő csalások és visszaélések, korrupció,összejátszás és kényszer (ún. „tiltott gyakorlat”) alkal-mazásával, illetve a pénzmosással és a terrorizmus fi-nanszírozásával szemben. A tiltott gyakorlat esetlegesalkalmazásával kapcsolatos hitelt érdemlő állításokata Vizsgálati egységi vizsgálja ki. Rendszeres vizsgálatitevékenysége mellett ez a szervezeti egység szervez-te 2007-ben az EBB csaláselleni politikájával kapcsola-tos nyilvános konzultációs folyamatot.

Megfeleltetés

A Törvényességi főellenőr irodája (OCCO) feladata ar-ról gondoskodni, hogy a bank és tisztségviselői be-tartsák a vonatkozó törvényeket, jogszabályokat,magatartási szabályzatokat és a megfelelő gyakor-latra vonatkozó előírásokat, valamint elsőként ész-lelni és megakadályozni az etikus és feddhetetlenmagatartásra vonatkozó szabályok megszegésé-re tett kísérleteket. Hatáskörébe tartozik továbbáa bank új szabályzatainak, eljárásainak, termékei-nek és tervezett műveleteinek előzetes törvényes-ségi kontrollja, de figyelemmel kíséri az offshore hi-telezési és forrásszerzési műveleteket is.

2007-ben a Törvényességi főellenőr a Humán erő-forrás főosztállyal (HR) közösen kezdeményezte azesetleges visszaélések nyilvánosságra hozatalát(„whistle blowing”) szabályozó banki politikák ésfolyamatok felülvizsgálatát. A kezdeményezés rész-ben válaszként született azokra a kérésekre és egy,e kérdéskört szabályozó belső irányelvre vonatkozóigényekre, amelyeket több nem kormányzati szervfogalmazott meg a bank csaláselleni politikájánaknyilvános konzultációja során. Alkalmazottai részéreaz EBB ún. tudatosságépítő előadásokat szervezett,és külön munkacsoport alakult a vonatkozó politi-kák és folyamatok kidolgozására.

A témával foglalkozó első szemináriumot „A pénz-mosás elleni küzdelem és a pénzmosás megelőzé-sével kapcsolatos nemzetközi normák alkalmazá-sa” címen a bank 2007. novemberben, a kameruni

Doualában rendezte egy, a szubrégió több orszá-gában jelen lévő nagyobb afrikai bankcsoport szá-mára. A bank operatív szervezeti egységei és a Tör-vényességi főellenőr hivatala által közösen életrehívott kezdeményezés már az EBB és a szóban for-gó bankcsoport közötti első kapcsolatfelvétel soránformálódott, majd végül technikai segítségnyújtásformájában valósult meg azzal a céllal, hogy hatéko-nyabbá tegye az afrikai bankcsoport irányítási mód-szereit, valamint megismertesse és életbe léptesse

Fejlesztési bankok közös fel-lépése a jobb cégirányításielvekért és gyakorlatért

Cégirányítási szempontból 2007 egyiklegkiemelkedőbb eseménye egy nyi-latkozat aláírása volt („Cégirányítási el-vek és gyakorlat közelítése a feltörekvőgazdaságokban”), melyre októberbenkerült sorWashingtonban. A közös nyi-latkozatot aláíró 31 vezető fejlesztésipénzintézet hitet tett amellett, hogya feltörekvő gazdaságok fenntarthatófejlődését támogató programjaikbanelőkelő helyet biztosítanak a gondoscégirányítás elvei és gyakorlata terjesz-tésének. A kezdeményezés rávilágítarra, milyen fontos szerep játszik a jócégirányítás abban, hogy a feltörekvőgazdaságok vállalatai jobb nemzetközipénzforrásokhoz jussanak.

A nyilatkozat aláírásával az EBB elis-merte a gondos cégirányítási gyakor-lat fenntartható gazdasági fejlődés-ben betöltött kiemelkedő szerepét, ésméltányolta a fejlesztési pénzintéze-tek kiemelkedő szerepvállalását ezenértékek terjesztésében a feltörekvőgazdaságok magán- és közszféráibanegyaránt.


a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleniközdelem eszközeit. A kezdeményezés kiemelt céljavolt még, hogy a tapasztalatcserét ösztönözve igazihozzáadott értéket nyújtson a résztvevőknek, mesz-szemenően figyelembe véve a közép-afrikai helyi vi-szonyokat és jogi kereteket. A szemináriumon végülmintegy hatvan helyi felsővezető vett részt, köztükvezérigazgatók, fiókvezetők, audit és törvényességiellenőri osztályvezetők.

A bankhoz eljuttatott panaszok kivizsgálása2007-ben

Az európai polgároknak és civil szervezetekneka bank tevékenységével kapcsolatban megfogal-mazott aggodalmaikkal, panaszaikkal az EurópaiBeruházási Bank külön e célra létrehozott szervezetiegysége, a Panasziroda (CO) foglalkozik. A Titkárság-vezető közvetlen irányítása alatt működő Panasz-iroda központi pont a panaszok kivizsgálásában ésstrukturált kezelésében, mely a gyors és proaktív pa-naszkezelésen túl a vizsgálati eredmények külső ésbelső kommunikálásáért is felel. A panaszok kivizs-gálásakor a hangsúly az egyeztetésen és az érintettfelek számára megnyugtató megoldásokat előtérbehelyező problémakezelésen van.

Az esetleges hivatali visszásságokkal ugyancsak a Pa-nasziroda foglalkozik. Hivatali visszásságról beszélhe-tünk akkor, ha a bank a vonatkozó jogszabályokkalellentétesen cselekszik, nem a „megfelelő igazgatáselvének”megfelelően jár el, vagy emberi jogokat sért.A megfelelő igazgatás elvével ellentétes eljárásra azeurópai ombudsman az alábbi példákat hozza: admi-nisztratív szabálytalanságok, méltánytalanság, hátrá-nyos megkülönböztetés, hatalommal való visszaélés,válaszadás elmulasztása, tájékoztatás jogtalan megta-gadása és indokolatlan késedelem. 2007-ben a Panasz-iroda 27 közvetlenül az EBB-nek benyújtott panasszalfoglalkozott, illetve négy olyan panaszt bírált el, amelyaz európai ombudsman hivatalán keresztül érkezett. Apanaszok nagy része a bank által finanszírozott beru-házások környezeti hatásaival volt kapcsolatban.

Az EBB üdvözli az európai ombudsman és a bank kö-zötti együttműködés szorosabbra fűzéséről 2007-benszületett döntést. A két intézmény közötti egyetérté-si nyilatkozat előkészítés alatt áll és várhatóan 2008elején kerül aláírásra. A nyilatkozat a felek közötti szo-rosabb együttműködés alapját képező elveket és fo-lyamatokat vázolja majd fel.

Az Európai Beruházási Alap tevékenységeés irányítása

Mint a bank beruházási és garanciavállalási politiká-jának központi végrehajtó szerve, az EBB fiókintéz-ményeként működő Európai Beruházási Alap egyikfontos küldetése, hogy – saját működésével is példátmutatva – aktív szerepet vállaljon a jó és etikus cég-irányítás elveinek és gyakorlatának elterjesztésébenüzleti partnerei körében, valamint a gyakorlati meg-valósítás nyomon követésében. A bankhoz hason-lóan az EBA is a szokásos megkötéseket alkalmazzaa beruházások támogatása során, és nem finanszírozpéldául a fegyverkereskedelemhez, a dohányiparhoz,az emberi klónozáshoz köthető projekteket, orvosietikai kérdésekben és géntechnológiával módosítottszervezetekkel kapcsolatban pedig szigorú ellenőr-zést alkalmaz. Az ellenőrzéseket az EBA-n belül létre-hozott független törvényességi ellenőrző szerv kísérifigyelemmel.

Az EBA is nyilvánosságra hozta saját Társadalmi felelős-ségvállalási nyilatkozatát. Az alap társadalmi felelősség-vállalással kapcsolatos politikája az EBB által követettirányelvek alapján készült. Önálló jogi személyiségkéntaz EBA az EBB-től teljesen független szerződéses jogvi-szonyban alkalmazza tisztségviselőit, bár a munkavál-lalás feltételei a banknál dolgozókéhoz igen hasonló-ak. Ugyancsak az EBB-nél alkalmazott elveket tükröziaz EBA Emberséges munkahelyért kódexe, ahogy Maga-tartási szabályzata is az EBB hasonló szabályzatánakmintájára készült. Az EBA társadalmi felelősségválla-lási politikájáért, magatartási és egyéb szabályzataiértugyancsak a 2005-ben megalakult Törvényességi ellen-őri osztály felel.


Ökológiai lábnyom és felelős működés

Az EBB ökológiai lábnyoma az a környezetterhelés, amely elsősorban a működése során el-használt anyagok és előálló hulladékok révén keletkezik. A 2007-ben megerősített belsőkörnyezetgazdálkodási rendszer ezért a gondos, felelősségteljes „belső gazdálkodási” gya-korlat kialakítását tűzte ki célul.

Az EBB elkötelezte magát a tevékenysége által azéghajlatot terhelő környezeti hatások csökkentésemellett és vállalta, hogy 2020-ig 20–30%-kal csök-kenti saját közvetlen szén-dioxid-kibocsátását. Köz-vetlen környezetterhelését a bank az üvegháztartástokozó gázok elszámolásával kapcsolatos nemzetkö-zi kezdeményezés, a Greenhouse Gas (GHG) ProtocolInitiative ajánlásai alapján méri, illetve kíséri figye-lemmel. A bank meghatározta a szénlábnyomára ésezzel kapcsolatos felelősségvállalására vonatkozóelfogadható maximális értékeket és életbe léptettemindazon intézkedéseket, amelyek révén a közvet-len kibocsátás fokozatosan csökkenthető.

Az EBB 2007-ben döntött arról, hogy saját fogyasz-tását a jövőben kizárólag 100%-ban megújuló erő-források (víz-, szélenergia és biomassza) révén elő-állított áramból fedezi. A közvetlen kibocsátáscsökkentésére irányuló egyéb intézkedések legin-kább a tiszta és tömegközlekedési formák használa-tánakösztönzésére, az energiafogyasztás visszaszorí-tására, a jobb hulladékkezelésre és újrahasznosításra

vonatkoztak. A kitűzött célok teljesítése érdekébena bank folyamatosan figyeli a kibocsátási szinteketés amennyiben szükséges, azonnal megteszi a kor-rekciós lépéseket. Fennmaradó kibocsátását az EBBminőségi szénegység-vásárlással ellensúlyozza.

A bank ezen felül belső kommunikációs tervet dol-gozott ki, melynek keretében külső és banki elő-adók bővítik az alkalmazottak környezeti kérdé-sekkel, az éghajlatváltozás hatásaival, és a javasoltintézkedések súlyával kapcsolatos ismereteit.

Munkáltatói felelősség

A nagyobb pénzintézetekhez hasonlóan a bank isjelentős változások előtt áll mind ügyviteli, mindemberierőforrás-oldalról. A bank emberierőforrás-stratégiáját e kihívásoknak megfelelően 2007-benújrafogalmazták, a prioritásokat átgondolták. A vál-tozásokat és az adminisztratív szolgáltatások mi-nőségének fenntartását szem előtt tartó új straté-gia három pilléren nyugszik: törekvés a kiválóságraa munkaerő-felvétel során, a munkavállalók moti-válása és életpálya-fejlődésük támogatása, valaminta munkahelyi jólét, egészség és biztonság erősítése.

A multikulturális, nemzetközi környezetben dolgo-zó munkavállalók sokszor aránytalanul jobban kivannak téve a magánéletüket érintő elkerülhetet-len események hatásainak. Ilyen körülmények kö-zött ugyanis sokszor nem, vagy csak részben állnakrendelkezésükre azok az informális hálózatok, aho-va az emberek napi gyakorlati tanácsokért fordul-hatnak. Hogy ezek az események ne válhassanakzavaró tényezőkké, a Humán erőforrás főosztályún. munkavállalói tanácsadási programot indított

Az EBB aktív munkavállalói kategória szerintibontásban, 2007. december 31-én

100

200

300

400

500

0támogató funkciókmenedzsment tisztviselők

nőkférfiak


a banki dolgozók és családjaik számára. A külsőszolgáltató által működtetett, 2007 szeptemberé-ben indult program keretében a bank munkatársaimagánéleti, kapcsolati, érzelmi, vagy munkahelyiproblémákkal kapcsolatban kérhetik tanácsadóksegítségét, de a szolgáltató olyan gyakorlati, élet-vezetési kérdésekben is segít, mint például a csalá-di élet, szenvedélybetegségek, jogi, pénzügyi vagylakhatási kérdések, stb. A szolgáltatás telefonon ér-hető el, súlyosabb problémák esetén ugyanakkoregyeztetés után személyes beszélgetésre is lehe-tőség van. A szolgáltatás szigorúan bizalmas, sőt,igény esetén teljesen anonim.

Munkavállalói érdekképviselet

A bank munkavállalóit érintő kérdések általános-ságban a Humán erőforrás főosztály és az érdekkép-viseleti megbízottak közötti rendszeres tárgyalásokhatáskörébe tartoznak, a konkrét kérdésekkel mun-kacsoportok és vegyes bizottságok foglalkoznak.A bank új Munkavállalói érdekképviseleti testülete2007. márciusban, választás útján alakult. Az érdek-képviseleti megbízottak aktív részesei az alkalma-zotti juttatásokat és egyéni teljesítményértékelésirendszert érintő reformmegvalósításával kapcsola-

tos tárgyalásoknak, valamint részt vesznek a banksaját nyugdíjrendszerének átalakításában is.

Általánosságban a bank rendszeresen kikéri az ér-dekképviseleti szerv véleményét a munkavállalókelégedettségére kiható kérdésekben, akár az Em-beri erőforrás főosztály vezetőivel folytatott havi ta-lálkozók, akár ad hoc bizottsági ülések, vagy különegyeztetések során. Az érdekképviseleti megbízot-tak így részt vettek az EBB külső képviseleti irodáindolgozó munkatársak munkakörülményeinek átte-kintésében is, és számos ötlettel segítették a bankkörnyezetgazdálkodási csoportjának munkáját azEBB szénlábnyomának mérséklésével kapcsolatban.

Esélyegyenlőség

Az Esélyegyenlőségi vegyes bizottság (COPEC) fel-adata felügyelni az esélyegyenlőség érvényesü-lését biztosító banki politika végrehajtását minda munkavállalók életpálya-fejlődése, felvétele éstovábbképzése, mind a szociális jóléti szolgálta-tások tekintetében. A nemek közötti egyenlőségkérdésével kapcsolatos 2006-os vizsgálatot köve-tően a bank a globális tendenciákkal összhangbanigyekezett nézőpontját kitágítani, és a kizárólago-san „nemközpontú” megközelítés helyett a nemekközötti egyenlőséget és a sokszínűséget egyarántszem előtt tartó koncepció irányába mozdult el. Eza megközelítés jobban szolgálja a bank új működé-si stratégiájának megvalósítását, mely arra ösztönzia bankot, hogy a hagyományos„kényelmi övezetek-től”elmozdulva szélesítse az egyes állásokra pályáz-tatható jelöltek körét, a szolgáltatások ellátásánaknem hagyományos módjait kutassa, és új készsége-ket térképezzen fel. Az egyenlőség és sokszínűség,sokoldalúság alapvető értékek az üzleti életben, dea bank társadalmi és erkölcsi felelősségvállalása isezeken az elveken nyugszik. 2007-ben a bank meg-kezdte az EBB-csoportnál alkalmazandó, a nemiegyenlőség és sokszínűség („Gender and Diversity”)kérdésével foglalkozó új stratégia, cselekvési terv ésmonitoringrendszer alapjainak kidolgozását.

Az EBB alkalmazottai

900

1 000

1 100

1 200

1300

1500

1400

020072003

1 2051 251

1 3241 369

1 453

2004 2005 2006


Az EBB igazgatási szervei

Az Európai Beruházási Bank Kormányzótanácsánaktagjai a 27 tagállam által kijelölt miniszterek, általá-ban a tagországok pénzügyminiszterei. A Kormány-zótanács feladata a hitelpolitikai irányelvek lefekte-tése, a bank éves jelentésének és vagyonmérlegénekjóváhagyása, valamint döntés az Európai Unió terüle-tén kívüli finanszírozási ügyletekben való banki rész-vételről és a tőkeemelésről. Hatáskörébe tartozik to-vábbá az Igazgatótanács, az Igazgatási Bizottság ésa Számvizsgáló Bizottság tagjainak kinevezése is.

Az Igazgatótanács kizárólagos hatáskörben dönta bank hiteleiről, garanciavállalásairól és értékpa-pír-kibocsátásairól. A bank irányítószerveként azIgazgatótanács feladata gondoskodni arról, hogyaz EBB vezetése és működése mindenkor a RómaiSzerződéssel és az alapokmánnyal, valamint a Kor-mányzótanács által rögzített általános irányelvek-kel összhangban álljon. A kizárólag a banknak fe-lelős igazgatótanácsi tagokat a Kormányzótanácsnevezi ki öt éves, megújítható időszakra, a tagor-szágok jelölései alapján.

Az Igazgatótanács 28 igazgatói tagból áll, a tag-országok egy-egy igazgatót, az Európai Bizottságpedig egy igazgatót jelölhet. Az Igazgatótanács

18 póttaggal működik, egyes póttagokat meghatá-rozott tagország-csoportok együtt jelölhetnek.

A tanács által lefedett szakterületek bővítése érde-kében az Igazgatótanács maximum hat fő továbbiszakértőt vonhat be a tanács munkájába (háromfőt rendes, három főt pedig póttagként), akik ta-nácsadói minőségben, de szavazati jog nélkül ve-hetnek részt a tanács ülésein.

Az Igazgatótanács határozatait legalább a szava-zásra jogosult tagok egyharmados, illetve a jegy-zett tőke 50%-os többségével hozza.

Az Igazgatási Bizottság a bank állandó testület-ként működő végrehajtó szerve. A bizottságnak ki-lenc tagja van. A bank elnöke alá rendelt és az Igaz-gatótanács felügyelete mellett működő IgazgatásiBizottság feladata a bank napi irányítása, határozatijavaslatok előkészítése az Igazgatótanács részére,valamint az Igazgatótanács határozatainak végre-hajtása. Az Igazgatási Bizottság üléseit a bank el-nöke vezeti. Az Igazgatási Bizottság tagjai kizáró-lag a banknak tartoznak felelősséggel. A tagokataz Igazgatótanács ajánlásai alapján a Kormányzóta-nács nevezi ki hat éves megújítható időszakra.

A három testület működését abank alapokmánya és eljárásiszabályzata szabályozza. A bankigazgatási szerveinek összetétele,a testületek tagjainak életrajza, va-lamint juttatásaikról szóló továbbiinformációk, rendszeresen frissít-ve, a bank honlapján olvashatók:www.eib.org.

Az Igazgatási Bizottság


A bank alapokmánya értelmében a bank elnökeegyben az Igazgatótanács elnöke is.

A közvetlenül a Kormányzótanács alá rendelt, füg-getlen testületként működő Számvizsgáló Bizott-ság feladata ellenőrizni, hogy a bank ügyleteit min-denkor megfelelő módon bonyolítja, illetve számláitmegfelelően vezeti. A Számvizsgáló Bizottság – azigazgatótanácsi jóváhagyással egy időben – nyilatko-zatot ad ki a bank pénzügyi kimutatásairól. A Szám-

vizsgáló Bizottság előző évi tevékenységéről készültbeszámolókat a Kormányzótanács az Igazgatótanácséves jelentésével együtt kapja kézhez.

A Számvizsgáló Bizottság három állandó tagból éshárom megfigyelőből áll, akiket a Kormányzóta-nács nevez ki hároméves időszakra.

A bank alaptőkéje: Egy-egy tagország részesedé-sét a bank alaptőkéjében az országnak az euró-pai uniós átlaghoz mért (bruttó hazai termékbenkifejezett és a csatlakozás időpontjában vizsgált)gazdasági súlya szerint kell meghatározni. Bul-gária és Románia 2007. január 1-jei csatlakozá-sával az EBB alapokmánya mind a bank jegyzetttőkéje, mind irányítása tekintetében módosult.Az alapokmány értelmében a bank hitelezési össz-kötelezettségvállalása értékben nem haladhatjameg az alaptőke két és félszeresét.

A bank jegyzett tőkéje meghaladja a 164,8 milliárdeurót.

A Számvizsgáló Bizottság


Az EBB tőkeszerkezete 2007. január 1-jén

0 10 000 000 000 20 000 000 000

Tőkerészesedés(euró)

%

Németország 26 649 532 500 DE 16.170

Franciaország 26 649 532 500 FR 16.170

Olaszország 26 649 532 500 IT 16.170

Egyesült Királyság 26 649 532 500 GB 16.170

Spanyolország 15 989 719 500 ES 9.702

Belgium 7 387 065 000 BE 4.482

Hollandia 7 387 065 000 NL 4.482

Svédország 4 900 585 500 SE 2.974

Dánia 3 740 283 000 DK 2.269

Ausztria 3 666 973 500 AT 2.225

Lengyelország 3 411 263 500 PL 2.070

Finnország 2 106 816 000 FI 1.278

Görögország 2 003 725 500 GR 1.216

Portugália 1 291 287 000 PT 0.784

Csehország 1 258 785 500 CZ 0.764

Magyarország 1 190 868 500 HU 0.723

Írország 935 070 000 IE 0.567

Románia 863 514 500 RO 0.524

Szlovákia 428 490 500 SK 0.260

Szlovénia 397 815 000 SI 0.241

Bulgária 290 917 500 BG 0.177

Litvánia 249 617 500 LT 0.151

Luxemburg 187 015 500 LU 0.113

Ciprus 183 382 000 CY 0.111

Lettország 152 335 000 LV 0.092

Észtország 117 640 000 EE 0.071

Málta 69 804 000 MT 0.042

Összesen 164 808 169 000 100.000


Philippe MAYSTADT, a bank és az Igazgatótanács elnöke➾ Általános stratégiai kérdések➾ Szervezeti kérdések, kapcsolattartás más európai intézményekkel➾ Az Általános felügyeleti igazgató, a Pénzügyi kontroller

és a Törvényességi főellenőr közvetlen felettese➾ Humán erőforrás➾ Belső kommunikáció➾ Esélyegyenlőségi politika, az Esélyegyenlőségi

vegyes bizottság (COPEC) elnöke➾ Az EBA Igazgatótanácsának elnöke➾ A költségvetési bizottság elnöke

Philippe de FONTAINE VIVE CURTAZ, alelnök➾ Finanszírozási műveletek Franciaországban és a földközi-tengeri

partnerországokban➾ Kkv-finanszirozási műveletek➾ Banki partnerségi kapcsolatok➾ Külső kommunikáció➾ Átláthatóműködés és tájékoztatáspolitika➾ Kapcsolattartás a civil szervezetekkel➾ Az EBA Igazgatótanácsának tagja

Torsten GERSFELT, alelnök➾ Finanszírozási műveletek Hollandiában, Dániában, Írországban, az akcs-

országokban és Dél-Afrikában➾ Energetikai kérdések➾ Ágazati, gazdasági és pénzügyi tanulmányok➾ Az EBB művészeti bizottságának elnöke

Simon BROOKS, alelnök➾ Finanszírozási műveletek az Egyesült Királyságban➾ Környezetvédelem➾ Belső ellenőrzés, független könyvvizsgálók, kapcsolattartás a Számvizsgáló

Bizottsággal➾ Törvényességi ellenőrzés➾ Kapcsolattartás az Európai Számvevőszékkel➾ Kapcsolattartás az Európai Csaláselleni Hivatallal (OLAF) és az európai

ombudsmannal➾ Létesítménygazdálkodás, munkakörülmények és logisztikai kérdések

Carlos DA SILVA COSTA, alelnök➾ Finanszírozási műveletek Spanyolországban, Belgiumban, Portugáliában,

Luxemburgban, Ázsiában és Latin-Amerikában➾ Jogi ügyek (a bank működését és termékeit érintő kérdésekben)➾ Forrásbevonás➾ Az EBB művészeti bizottságának tagja

Matthias KOLLATZ-AHNEN, alelnök➾ Finanszírozási műveletek Németországban, Ausztriában, Romániában,

valamint Horvátországban és Törökországban➾ Gazdasági és szociális kohézió, konvergencia➾ JASPERS-kezdeményezés (Európai régiók beruházásait támogató közös

program)➾ Kockázatkezelés: hitelkockázatok, piaci kockázatok és működési kockázatok➾ Az EBB szponzorálási bizottságának tagja

Eva SREJBER, alelnök➾ Finanszírozási műveletek Svédországban, Finnországban, Litvániában,

Lettországban, Észtországban, a keleti szomszédos államokban,Oroszországban és az EFTA-országokban

➾ I2i-program (a lisszaboni stratégia végrehajtása), kockázatmegosztásospénzügyi mechanizmus (RSFF)

➾ Utólagos projektértékelések➾ Információs technológiák➾ Az EBB szponzorálási bizottságának elnöke

Marta GAJĘCKA, alelnök➾ Finanszírozási műveletek Lengyelországban, Csehországban,

Magyarországon, Szlovákiában, Szlovéniában és Bulgáriában➾ Transzeurópai közlekedési és energetikai hálózatok➾ Társadalmi felelősségvállalás➾ Az EBRD kormányzótanácsának póttagja

Dario SCANNAPIECO, alelnök➾ Finanszírozási műveletek Olaszországban, Görögországban, Cipruson és

Máltán, valamint a nyugat-balkáni térségben➾ Strukturált finanszírozási keret (SFF)➾ Költségvetés➾ Számvitel➾ Az EBRD kormányzótanácsának tagja

Philippe MAYSTADTA bank és az Igazgatótanács elnöke

Philippe de FONTAINE VIVE CURTAZAlelnök

Torsten GERSFELTAlelnök

Simon BROOKSAlelnök

Matthias KOLLATZ-AHNENAlelnök

Marta GAJĘCKAAlelnök

Dario SCANNAPIECOAlelnök

Eva SREJBERAlelnök

Carlos DA SILVA COSTAAlelnök

Az EBB Igazgatási BizottságaAz Igazgatási Bizottság tagjai, felelősségi köröka 2008. június 1-jei állapot szerint


Szervezeti felépítés

Titkárság és Jogi Igazgatóság

Alfonso QUEREJETATitkárságvezető és a Jogi Igazgatóság vezetője

Szervezeti kérdésekDominique de CRAYENCOURIgazgató

• Guido PRUD’HOMME• Ferdinand SASSEN

2 Igazgatási szervek, titkárság, protokollHugoWOESTMANNIgazgató

2 Nyelvi szolgálatKenneth PETERSEN

Jogi ügyletek

Közösségi ügyletek és pénzügyi műveletek; Európánkívüli finanszírozás jogi támogatása

Marc DUFRESNEJogi főigazgató-helyettes

• Jean-Philippe MINNAERTAdatvédelmi biztos

2 Pénzügyi műveletekNicola BARRTársigazgató

2 Szervezeti és személyzeti kérdésekCarlos GÓMEZ DE LA CRUZ

2 Földközi-tengeri térség (FEMIP), afrikai, karibi és csendes-óceá-ni országok (beruházási keret), Latin-Amerika és ÁzsiaReganWYLIE-OTTETársigazgató

Finanszírozás EurópábanGerhard HÜTZIgazgató

• Gian Domenico SPOTA

2 Ügyvitelpolitika, új pénzügyi termékekJoséMaría FERNÁNDEZ MARTÍN

2 Adriai-tenger, Délkelet-EurópaManfredi TONCI OTTIERITársigazgató

2 Egyesült Királyság, Írország, balti országok, Dánia, Finnország,Svédország, EFTA-országokPatrick Hugh CHAMBERLAINTársigazgató

2 Franciaország, Belgium, Hollandia, LuxemburgPierre ALBOUZE

2 Közép-Európa, Lengyelország, Oroszország, keleti szomszédosállamok…

2 Spanyolország, PortugáliaIgnacio LACORZANA

• Maria SHAW-BARRAGAN

Stratégiai Igazgatóság

Rémy JACOBFőigazgatóPénzügyi kontroller és informatikai igazgató

• Luis BOTELLA MORALESIgazgató

2 Pénzügyi ellenőrzésFrank TASSONE

2 Forrásgazdálkodás és koordinációGeneviève DEWULF

Stratégia és ügyviteli ellenőrzésJürgen MOEHRKEIgazgató

• „Módszertani reformok és folyamatszervezés”munkacsoportTheoharry GRAMMATIKOSTársigazgató

• „IFRS”munkacsoportHenricus SEERDEN

2 Gazdasági és pénzügyi tanulmányokÉric PERÉETársigazgató

2 Költségvetés, analitika és partneri kapcsolatokJanette FOSTER

2 Stratégia és folyamatokClaudio PASQUI

2 Társadalmi felelősségvállalási politikaFelismino ALCARPE

KommunikációGill TUDORIgazgató, a bank szóvivője

2 Sajtóosztály…

2 Tájékoztatás és civiltársadalmi kapcsolatokYvonne BERGHORST

Információs irodák

h Párizsi képviseleti irodaHenry MARTY-GAUQUIÉIgazgató

h Londoni képviseleti irodaAdamMcDONAUGH

h Berlini képviseleti irodaPaul Gerd LÖSER

h Római képviseleti iroda…

h Madridi képviseleti irodaMercedes SENDÍN DE CÁCERES

h Brüsszeli képviseleti irodaNicholas ANTONOVICS

Főosztály 2 Osztály h Képviseleti iroda (a 2008. június 1-jei állapot szerint)



Információs technológiaDerek BARWISEIgazgató

2 Technológia és infrastruktúra…

2 Pénzügyi és hitelezési alkalmazásokJean-Yves PIRNAY

2 Ügyviteli és kockázatkezelési alkalmazásokSimon NORCROSS

Létesítménygazdálkodás, logisztika és dokumentációPatricia TIBBELSIgazgató

• „Új székház”munkacsoportEnzo UNFER

2 LétesítménygazdálkodásEnzo UNFER (ad interim)

2 Beszerzések és adminisztratív szolgáltatásokGudrun LEITHMANN-FRÜH

2 Dokumentáció és levéltár…

Hitelezési Igazgatóság – EU-tagországok és tagjelölt országok

Thomas HACKETTIgazgató

Ügyviteli támogatásSimon BARNESÜgyviteli főkoordinátor

2 KoordinációDietmar DUMLICH

• Ann-Louise AKTIV VIMONT

2 Informatikai rendszerek és alkalmazásokThomas FAHRTMANN

2 Hitelezési támogatásBruno DENIS

JESSICAEugenio LEANZA

• Gianni CARBONARO

Az Európai Növekedési Programmal kapcsolatos eszközökThomas BARRETTFőigazgató

2 Transzeurópai hálózatokJukka LUUKKANEN

• Ale Jan GERCAMA

2 Tudásalapú gazdaság (i2i-kezdeményezés)Heinz OLBERS

2 Környezetvédelem, energetika és tanácsadói szolgáltatásokChristopher KNOWLESTársigazgató

• Andrew VINCE

Nyugat-EurópaLaurent de MAUTORTIgazgató

2 I2i-ügyletek és vállalkozásokRobert SCHOFIELD

2 ProjektfinanszírozásCheryl FISHERTársigazgató

2 Állami szektor és közművekJean-Christophe CHALINE

2 ProjektmegvalósításPeter JACOBS

Spanyolország, PortugáliaCarlos GUILLEIgazgató

2 Spanyolország – infrastruktúrafejlesztésLuca LAZZAROLI

2 Spanyolország – bankok és vállalkozásokFernando de la FUENTETársigazgató

h Madridi képviseleti irodaAngel FERRERO

2 PortugáliaMiguel MORGADO

h Lisszaboni képviseleti irodaManuel NETO PINTO

2 ProjektmegvalósításRui Artur MARTINS

Közép-EurópaJoachim LINKIgazgató

2 Németország – Infrastruktúra, energetika és fejlesztési bankokPeggy NYLUND GREENTársigazgató

2 Németország – Bankok és vállalkozásokAnita FUERSTENBERG-LUCIUS

2 Ausztria, Csehország, Magyarország, Szlovákia – Infrastruktúra ésfejlesztési bankokJean VRLA

2 Ausztria, Csehország, Magyarország, Szlovákia – Bankok ésvállalkozásokPaolo MUNINI

h Bécsi képviseleti irodaEmanuel MARAVICDirector

Adriai-tengerRomualdo MASSA BERNUCCIIgazgató

• Luigi MARCON

2 Olaszország, Málta – infrastruktúrafejlesztésAntonello RICCI

• Flavio SCHIAVO CAMPO de GREGORIO

2 Olaszország, Málta – bankok és vállalkozásokMarguerite McMAHON

2 Szlovénia, Horvátország, nyugat-balkáni térségDominique COURBIN




Délkelet-Európa

Andreas VERYKIOSFőigazgató-helyettes

2 GörögországThemistoklis KOUVARAKIS

h Athéni képviseleti irodaFotini KOUTZOUKOU

2 Bulgária, Románia, CiprusCormac MURPHY

h Bukaresti képviseleti irodaGötz VON THADDEN

2 TörökországFranz-Josef VETTER

• Hakan LUCIUSh Ankarai képviseleti iroda

...h Isztambuli képviseleti iroda

Alain TERRAILLON

Balti-tengerTilman SEIBERTIgazgató

2 LengyelországKim KREILGAARD

h Varsói képviseleti irodaMichal LUBIENIECKI

2 Balti államok, Dánia, Finnország, Svédország, EFTA-országokMichael O’HALLORAN

h Helsinki képviseleti irodaJaani PIETIKAINEN

Hitelezési Igazgatóság –EU-tagországokon és tagjelöltországokon kívüli területek

Jean-Louis BIANCARELLIFőigazgató

•Matthias ZÖLLNERVezetői tanácsadás éghajlatváltozással kapcsolatos ügyekben

2 Fejlődésgazdaságtani tanácsadó szolgálatDaniel OTTOLENGHIFejlődéselméleti közgazdászTársigazgató

• Bernard ZILLER

Európával szomszédos államok és partnerországokClaudio CORTESEIgazgató

• Alain NADEAU

2 Maghreb-országokBernard GORDON

h Rabati képviseleti irodaRené PEREZ

h Tuniszi képviseleti irodaDiederick ZAMBON

2 Közel-KeletJavier GUTIÉRREZ DEGENÈVE

h Kairói képviseleti irodaJane MACPHERSON

2 Kelet-Európa, dél-kaukázusi térség és OroszországConstantin SYNADINO

• Umberto DEL PANTA

2 Speciális ügyletekJean-Christophe LALOUX

Afrikai, karibi és csendes-óceáni térség – beruházási keretMartin CURWENIgazgató

2 Nyugat-Afrika és a Száhel-övezetGustaaf HEIM

h Dakari képviseleti irodaJack REVERSADE

2 Közép- és Kelet-AfrikaFlavia PALANZATársigazgató

h Nairobi képviseleti irodaCarmelo COCUZZA

2 Dél-afrikai régió és az Indiai-óceán térségeSerge-Arno KLÜMPER

• Angela JENNIh Tshwanei (pretoriai) képviseleti iroda

DavidWHITE

2 Karibi és csendes-óceáni térségDavid CRUSH

h Fort-de-france-i képviseleti irodaAnthonyWHITEHOUSE

h Sydney-i képviseleti irodaJean-Philippe DE JONG

2 Forrásgazdálkodás és üzletfejlesztésTassilo HENDUSTársigazgató

2 Portfoliókezelés, stratégiaCatherine COLLIN

Latin-Amerika és ÁzsiaFrancisco de PAULA COELHOIgazgató

2 Latin-AmerikaAlberto BARRAGAN

2 ÁzsiaPhilippe SZYMCZAK

Ügyletmonitoring, adósságkezelés

Klaus TRÖMELIgazgató

2 Ügyfélmonitoring és teljesítéselemzésStefano BOTTANI

2 Adósságrendezés, pótlólagos finanszírozás, átcsoportosításVolkmar BRUHN-LÉON




Pénzügyi Igazgatóság

Bertrand de MAZIÈRESFőigazgató

2 Koordináció és pénzügypolitikaÉric LAMARCQ

TőkepiacokBarbara BARGAGLI PETRUCCIIgazgató

2 EuróövezetCarlos FERREIRA DA SILVA

• Aldo ROMANI

2 Európa (euróövezeten kívül), AfrikaRichard TEICHMEISTER

• Thomas SCHROEDER

2 Amerika, Ázsia, csendes-óceáni térségEila KREIVI

• Sandeep DHAWAN

2 Befektetői kapcsolatok és marketingPeter MUNRO

TreasuryAnneli PESHKOFFIgazgató

2 LikviditásgazdálkodásFrancis ZEGHERS

• Timothy O’CONNELL

2 Eszköz-forrás gazdálkodásJean-Dominique POTOCKI

• Nicola SANTINI

2 PortfoliókezelésPaul ARTHUR

2 Pénzügyi és tanácsadói szolgáltatásokGuido BICHISAO

Pénzügyi tervezés és bonyolításElisabeth MATIZIgazgató

2 Hitelezési háttér- és ügyviteli támogatásRalph BAST

2 Treasury-háttértámogatásCynthia LAVALLÉ

2 Forrásbevonás-háttértámogatásAntonio VIEIRA

2 Rendszerek és folyamatszabályozásLorenzo CICCHELLI

Projektigazgatóság

Grammatiki TSINGOU-PAPADOPETROUFőigazgató

2 Fenntartható fejlődésPeter CARTERTársigazgató

• ForrásgazdálkodásBéatrice LAURY

2 MinőségirányításMaj THEANDER

2 Projektfejlesztés és végrehajtási támogatásHugh GOLDSMITH

Innovációs támogatások és versenyképesség-ösztönzésConstantin CHRISTOFIDISIgazgató

2 Termelői és ipari ágazatok (kutatás és fejlesztés)Gunnar MUENT

2 Információs és kommunikációs technológiák, e-gazdaságHarald GRUBER

2 Humántőke-fejlesztésJohn DAVIS

•Maria Luisa FERREIRA

2 Szolgáltatási szektor és kkv-k, agrogazdaság (bioüzemanyagok)Hans-Harald JAHN

• Pedro OCHOA• Rüdiger SCHMIDT• Campbell THOMSON

Közlekedés és energetikaChristopher HURSTIgazgató

• Nigel HALL

2 Közút és vasútMatthew ARNDT

2 Légi és vízi közlekedésJosé Luis ALFAROTársigazgató

• Klaus HEEGE

2 Energiatermelés és energiahálózatokFrançois TREVOUX

• Heiko GEBHARDT• JosefWELTERMANN

2 Energiahatékonyság és megújuló energiaforrásokJuan ALARIOTársigazgató

Konvergencia és környezetvédelemGuy CLAUSSEIgazgató

2 Vízgazdálkodás és környezetvédelemJosé FRADEIgazgatóhelyettes

•Michel DECKER

2 Hitelezési programokEugenia KAZAMAKI-OTTERSTEN

2 Tömegközlekedés és egyéb városi infrastruktúraMateo TURRÓ CALVETTársigazgató

•Mario AYMERICH



2 Fejlesztési programok, új kezdeményezések, szilárdhulladék-kezelésStephenWRIGHTTársigazgató

• Eberhard GSCHWINDT• Philippe GUINET

JASPERS

PatrickWALSHIgazgató

Agustin AURÍAIgazgatóhelyettes

h Bécsi irodaAxel HÖRHAGER

h Bukaresti irodaNicos YIAMBIDES

h Varsói irodaMichael MAJEWSKI

Kockázatkezelési Igazgatóság

Pierluigi GILIBERTFőigazgató

2 Koordináció és támogatásJuliette LENDARO

• Pierre TYCHON

HitelkockázatokPer JEDEFORSIgazgató

2 Vállalkozások, állami szektor, infrastruktúrafejlesztésStuart ROWLANDSTársigazgató

2 Projektfinanszírozás és strukturált finanszírozási műveletekPaolo LOMBARDO

2 Pénzintézetek és értékpapírosítási ügyletekPer de HAAS (megbízott)

Pénzügyi és működési kockázatokAlain GODARDIgazgató

2 Eszköz-forrás gazdálkodás és piacikockázat-kezelésGiancarlo SARDELLI

• Vincent THUNUS

2 Származékos értékpapírokLuis GONZÁLEZ-PACHECO

2 Működési kockázatokAntonio ROCA IGLESIAS

Általános Felügyeleti Igazgatóság

JanWillem van der KAAIJÁltalános felügyeleti igazgató

• Vizsgálati egységSiward de VRIES

2 Belső ellenőrzésCiaran HOLLYWOOD

2 MűveletelemzésAlain SÈVETársigazgató

• Gavin DUNNETT• Rainer SAERBECK•Werner SCHMIDT

Törvényességi Főellenőr– EBB-csoport

Konstantin J. ANDREOPOULOSTörvényességi főellenőr

• Francesco MANTEGAZZATörvényességi főellenőr-helyettes

Humán erőforrás

Michel GRILLIIgazgató

• Jean-Philippe BIRCKEL

2 Adminisztráció és ügyviteli rendszerek…

• Catherine ALBRECHT

2 Emberierőforrás-tervezésLuis GARRIDO

2 Belső kommunikációAlain JAVEAU

Barbara BALKEIgazgatóhelyettes

2 Életpálya-fejlődés és szervezeti kérdések…

• Ute PIEPER-SECKELMANN

2 Munkahelyi egészség, amunka és amagánélet egyensúlyaRené CHRISTENSEN

EBRD-igazgatótanácsi tagEurópai Újjáépítési és Fejlesztési Bank

Terence BROWNAz EBB-t képviselő igazgatótanácsi tag

Walter CERNOIAIgazgatótanácsi póttag


A szervezeti felépítés, az igazgatóságok és az ellenőrzési feladatokat ellátó szervezeti egységek vezetőinekéletrajza, valamint az EBB munkavállalóinak juttatásairól szóló legfrissebb információk az EBB honlapjánolvashatók: www.bei.org


Az EBA igazgatási szerveiAz EBA szervezeti felépítése,főbb tisztségviselők

További részletek az alap igazgatási szerveiről (a testületek összetétele,tagjainak életrajza, javadalmazása) és szervezetéről (az egyes szerve-zeti egységek felépítése, az igazgatók és főosztályvezetők életrajza, azalkalmazottak javadalmazása), rendszeresen frissítve, az EBA honlap-ján olvashatók:www.eif.org

Az Európai Beruházási Alapot három testületirányítja, illetve működteti:

➾ a részvényesek (az EBB, az Európai Bizott-ság és 31 pénzintézet) közgyűlése, amelyévente legalább egyszer összeül,

➾ a hét igazgatói tagból és hét póttagból állóIgazgatótanács, mely az EBA ügyleteivelkapcsolatos legfelsőbb döntéshozó szerv,valamint

➾ az EBA főigazgatója, aki az EBA irányításá-ért felel az alapokmány előírásai, valamintaz Igazgatótanács iránymutatásai és ren-delkezései szerint.

Az EBA számviteli kimutatásait a közgyűlés ál-tal kijelölt háromfős könyvvizsgáló bizottság,valamint független könyvvizsgálók ellenőrzik.

FőigazgatóRichard PELLY

Főigazgató-helyettesJean-Marie MAGNETTE

JEREMIE2 Osztályvezető ➾ Marc SCHUBLIN2 Osztályvezető-helyettes ➾ Hubert COTTOGNI2 Fontosabb tisztségviselők ➾ Alexander ANDÒ

➾ Graham COPE

Kockázatkezelés és monitoring2 Osztályvezető ➾ Thomas MEYER2 Fontosabb tisztségviselők ➾ Helmut KRAEMER-EIS

➾ Pierre-Yves MATHONET

TitkárságvezetőRobertWAGENER

Jogi ügyek2 Osztályvezető ➾ Maria LEANDER

Törvényességi ellenőrzés2 Osztályvezető ➾ Jobst NEUSS

Ügyvitel és finanszírozás2 Osztályvezető ➾ Frédérique SCHEPENS2 Fontosabb tisztségviselők ➾ Petra de BRUXELLES -

emberi erőforrásMarceline HENDRICK -számvitel

➾ Delphine MUNRO -marketingkommunikáció

➾ John PARK -információs és kommunikációstechnológiák

Befektetési igazgatóJohn A. HOLLOWAY

Kockázatitőke-műveletek2 Osztályvezetők ➾ Jean-Philippe BURCKLEN

➾ Jacques DARCY➾ Ulrich GRABENWARTER

2 Osztályvezető-helyettesek ➾ Matthias UMMENHOFER➾ David WALKER

2 Fontosabb tisztségviselők ➾ Christine PANIER

Garancia- és értékpapírosítási ügyletek2 Osztályvezető ➾ Alessandro TAPPI2 Osztályvezető-helyettes ➾ Christa KARIS2 Fontosabb tisztségviselők ➾ Per-Erik ERIKSSON

➾ Gunnar MAI

2008. április 25-i állapot:


Az EBB-csoport támogatására jogosult beruházások

Bármely beruházás az Európai Unióban abban az esetben részesülhet az EBB-csoport finanszí-rozásában, ha hozzájárul valamelyik uniós célkitűzés megvalósításához az alábbiak közül:➾ a gazdasági és szociális kohézió erősítése: a kedvezőtlen helyzetű térségek gazdasági fel-

emelkedését ösztönző beruházások ösztönzése valamennyi gazdasági ágazatban,➾ a tudásalapú és innovatív társadalom fejlődését szolgáló beruházások előmozdítása;➾ a humántőke-felhalmozás kulcsfontosságú összetevőiként megjelenő egészségügyi és ok-

tatási infrastruktúra, illetve szolgáltatási színvonal javítása,➾ a közösségi érdekeket szolgáló közlekedési, szállítási, hírközlési és energetikai célú infra-

strukturális hálózatok fejlesztése,➾ a környezeti értékek megőrzése, valamint az életminőség javítása,➾ az energiaellátás biztonságának növelése a belső erőforrások (ideértve a megújuló ener-

giaforrások) hatékony felhasználása és az importforrások bővítése révén.

Az EBB-csoport a kis- és középvállalkozások fejlődéséhez a működésüket meghatározó gazda-sági környezet fejlesztésével igyekszik hozzájárulni:➾ az EBB közép- és hosszú lejáratú hitelkereteivel,➾ az EBA kockázatitőke-műveleteivel, valamint➾ az EBA kkv-s követelésekre vállalt garanciái révén.

A tagjelölt országokban és a partnerországokban a bank részt vesz az Európai Unió fejlesztésiés együttműködési politikáinak megvalósításában. A bank jelen van:➾ a tagjelölt és a várhatóan tagjelöltként fellépő délkelet-európai országokban, ahol a bank

a Stabilitási Egyezmény célkitűzéseinek megvalósítását segíti hiteleivel, melyek az alapinf-rastruktúrák újjáépítésén túl és egyéb regionális projektek mellett a magánszektor fejlő-déséhez is hozzájárulnak,

➾ a nem tagország földközi-tengeri államokban, ahol közreműködik az euro-mediterránpartnerség keretében kitűzött célok teljesítésében, a várhatóan 2010-re megvalósuló sza-badkereskedelmi térségre történő felkészülés jegyében,

➾ az afrikai, karibi és csendes-óceáni (akcs-) országokban, Dél-Afrikában és az ún. tengeren-túli országokban és területeken, ahol a bank a közműhálózatok fejlesztését és a helyi ma-gánszektor fejlődését támogatja,

➾ Ázsiában és Latin-Amerikában, ahol az Unió és az érintett országok számára egyaránt fon-tos beruházásokat támogat.


Az EBB-csoport címei

Képviseleti irodák:

AusztriaMattiellistraße 2-4A-1040Wien3 (+43-1) 505 36 765 (+43-1) 505 36 74

BelgiumRue de la loi 227 / Wetstraat 227B-1040 Bruxelles / Brussel3 (+32-2) 235 00 705 (+32-2) 230 58 27

Egyesült Királyság2 Royal Exchange BuildingsLondon EC3V 3LF3 (+44) 20 73 75 96 605 (+44) 20 73 75 96 99

FinnországFabianinkatu 34PL 517 FI-00101 Helsinki3 (+358) 106 18 08 305 (+358) 92 78 52 29

Franciaország21, rue des PyramidesF-75001 Paris3 (+33-1) 55 04 74 555 (+33-1) 42 61 63 02

Görögország1, Herodou Attikou & Vas. Sofias AveGR-106 74 Athens3 (+30-210) 68 24 5175 (+30-210) 68 24 520

LengyelországPlac Piłsudskiego 1PL-00-078Warszawa3 (+48-22) 310 05 005 (+48-22) 310 05 01

NémetországLennéstraße 11D-10785 Berlin3 (+49-30) 59 00 47 905 (+49-30) 59 00 47 99

OlaszországVia Sardegna 38I-00187 Roma3 (+39) 06 47 19 15 (+39) 06 42 87 34 38

PortugáliaAvenida da Liberdade, 190-4° AP-1250-147 Lisboa3 (+351) 213 42 89 895 (+351) 213 47 04 87

RomániaStr. Jules Michelet 18-20R-010463 Bucureti, Sector 13 (+40-21) 208 64 005 (+40-21) 317 90 90

SpanyolországCalle JoséOrtega y Gasset, 29, 5°E-28006 Madrid3 (+34) 914 31 13 405 (+34) 914 31 13 83

Európai Beruházási Bankwww.eib.org -U [email protected]

100, boulevard Konrad Adenauer 3 (+352) 43 79 1L-2950 Luxembourg 5 (+352) 43 79 77 04


A bank képviseleti irodáinak legfrissebb listája, illetve a kirendeltségek pontos címe az EBB honlapján tekinthetőmeg.

Csendes-óceáni térségLevel 32, ABN AMRO Tower88 Phillip StreetSydney NSW 2000 Australia3 (+61-2) 82 11 05 365 (+61-2) 82 11 05 38

Dél-Afrika5 Greenpark Estates27 George Storrar DriveGroenkloof0181 Tshwane (Pretoria)3 (+27-12) 425 04 605 (+27-12) 425 04 70

Egyiptom6, Boulos Hanna StreetDokki, 12311 Giza3 (+20-2) 33 36 65 835 (+20-2) 33 36 65 84

Karib-térség1, Boulevard du Général de GaulleF-97200 Fort-de-France3 (+596) 596 74 73 105 (+596) 596 56 18 33

KenyaAfrica Re Centre, 5th floorHospital Road, PO Box 40193KE-00100 Nairobi3 (+254-20) 273 52 605 (+254-20) 271 32 78

MarokkóRiad Business CenterAile sud, Immeuble S3, 4e étageBoulevard Er-RiadRabat3 (+212) 37 56 54 605 (+212) 37 56 53 93

Szenegál3, rue du Docteur RouxBP 6935, Dakar-Plateau3 (+221) 338 89 43 005 (+221) 338 42 97 12

Tunézia70, avenue Mohamed VTN-1002 Tunis3 (+216) 71 28 02 225 (+216) 71 28 09 98

Európai Beruházási Alapwww.eif.org -U [email protected]

43, avenue J.F. Kennedy 3 (+352) 42 66 88 1L-2968 Luxembourg 5 (+352) 42 66 88 200


Köszönet illeti az alábbi személyeket és intézményeket, amiért a jelentésben illusztrációkként szereplő képeket az EBB rendelkezésérebocsátották:Jp Laudanski, Vinci construction Grands Projets (EIB Building).A jelentésben található többi kép és illusztráció az EBB grafikai műhelyéből származik.

A kiadvány Luxemburgban, az Imprimerie Central s.a. nyomdájában készült, növényi olaj alapú tintával „AcondaVerd Silk” papírra nyom-tatva. A Forest Stewardship Council (FSC) szabályai szerint minősített papír összetétele: 60%-ban új rostanyag (minimum 30%-ban fele-lősenműködtetett erdőgazdaságokból származó faanyagokból), 30%-ban újrahasznosított festékmentesített papírhulladék és 10%-banpapírgyári selejt.

A kiadvány CD melléklete az EBB éves jelentésének három kötetét, a bank társadalmi fele-lősségvállalásról szóló 2007. évi beszámolóját, valamint a 2007-ben megjelent jelentősebbbanki kiadványokat és dokumentumokat tartalmazza különböző nyelveken.

Az éves jelentés a bank honlapján, awww.eib.org/report címen is hozzáférhető.

EIB-Gruppe EIB Group Groupe BEI

2007

Europä i sche Inves t i t ionsbank-Gruppe • European Inves tment Bank Group • Groupe Banque européenne d ’inves t i s sement

1. Tätigkeits- und Corporate Responsibility-Bericht

Activity and Corporate Responsibility Report

Rapport d’activité et rapport sur la responsabilité d’entreprise

2. Finanzbericht

Financial Report

Rapport financier

3. Statistischer Bericht

Statistical Report

Rapport statistique

Éves

Jelentés

2007

I.kö

tet

© EBB – 06/2008 – HU QH-AD-08-001-HU-C ISSN 1830-3072


Éves Jelentés 2007 • I. kötet Éves Jelentés 2007

Tevékenységi jelentés és beszámoló atársadalmi felelősségvállalásról

I. kötet


Éves jelentés 2007 - tevékenységi jelentés és beszámoló a … · 2016. 5. 19. · amely...

Documents