^r.*B!PPl!iSSllll|)ii| lllllillll>l7illl,lllillllllUllÜbMÍfíil ^ i ' '
Nro 4§. A" FELS. R. T S A S Z A R N A K ÉS A. K I R Á L Y I A K
K E G Y E L M E S E N G E D E L M Í B Ő L .
Ktilt Becsben Júniusnak xj.dik napján 1794* efztendőbem
Lengyel Or/zág.
*• ^ e ^ S
r
a k a ' j ó i á u okossággal, nemtsak a'' fer-d o t t nem ' i g a s s a ' g g a < > hanem a'még világoso-a ? a t y - m z e ' é k n e f c bolts törvlnyeiveí is ellenkezik tétnj J ^ i vétkeikét á' magzatokban is meg bí'ín-tsafc L S l V a ' t az o l l y magzatokban, a' kik még 4ö|cSa " y ° r ' t á s s a l , sem réfzesúltek fzüléiknek át-kék ' " a ° - A ' Warsóviai mostani kórmány-
"éftaik* 1 0 1 1 n a r o m Lengyel mágnásoknak marab u m I í ' S e m gyalázatosakká nem tették, seni
" J e J ' 7 más büntetéssel ;neoi illették — Kút-Z
ciuskó Generál igen Szépen válafzölt azon levélre , a' mellyben néki tudtára adattatott a' IVar-sóviai revoíutiónak fo lyamat tya , és ízerenssis ki menetele. Nemtsak jóvá hagyta és ditsirte tse-lekedeteket , nemtsak áli.sndóságra serkentette, hanem tellyes segedelemmel biztatta okét , egyszersmind ollyatén, rendeiésíket tett, meilyek elegendők és alkalmatosak lehessenek a' hazájokat fenyegető komor fellegeknek el cfziajtatásokra.— Eggy ollyatén commissiőt is pararitsoít fel állíttatni , melly a' magazinumokncik bé töltetesekre, és arra is ,v igyázzon, hogy sem a' kenyér, sem más eleségek felettébb va ló árron ne árúitassanak a' piatzoksn, eggy Szóval, hogy semmi Szükséget ne Szenvedjen a' Warsóviai iakos. A z ezen végre lel állitatott commissió tsupán kereskedőkből, és mester emberekből áll . Jf. fogságra vettetett Lengyel fő nemeseknekxSzáma ismét Szaporodott Skarzensky Chelmi é-s Lublini püspökkel, és hertzeg Czetvir-tisky Przemisli CasteJaaussal. JVlúlt holnapnak 17-dik napján fél akaSztatott Rogozinsky Venczel, a 'Varsóviai poützia director, az OroSzokkaí való éggyütt czimborázásáért.. Az Orofz követséghez tartozó Személyek és dámák , a' kik t. i, a' Varsóviai revoíutiónak ki ütésekor ottan le tartoztattak, és most is őrizet alatt vágynak , azt itták közelebb Igelstrbm OrcSz Generálnak, hogy nem ok nélkül indultának fel a' Lengyelek , a 'k ik mindenféle hamis Szin alatt boffzontattak , háborgattattak, és sértegettettek az Orofz katonák ál tal , és azt sem haggyák he lybe , hogy ezek kegyetlenül bánnak a' Lengye l foglyokkal , holott a' Lengyelek egéfz barátsággal viseltetnek az el fogatott OroSzokkaí. Erre azt válafzolia Tge/ström, hogy a' .Lengyel revoíutiónak első napjain Orofzok által gyakoroltatott kegyetlenségek az ő h i re , 's engedelme nélkül estének meg^ hanem már most kemény büntetést rendelt azoknak, a' kik illyetén törvénytelenséget fognak mivelni. Asch úrh o z , a' maga követségének titoknokjához irt le. Telében is illyetén ki fejezásekkel él t : „A" mint
• ? . i 3
leveléből értem , igen emberségesen és rangjához illendő módon bánnak a* Lengjelek az úrral, és eb, bői is ki tettzik, hogy a' Lengyel nemzet nem haj-landó «' kegyetlenségre.
A ' Lengyel nemzet fzámára conflscáltaitak el a'minap meg öletett , és még most is lömlötzben, ülő'és gyanús Lengyeleknek örökségeik. — A ' Prullzus követ Buchhoítz úr fzabad el menetelre való levele t , (passus t ) nyervén a' Farsóviai fő kőrmány.fzéktől, onnan leg ottan el ment, Ennek ipája is Unruh Gróf, nem küiömben a' Var-sóviai fő postamester Sartorius, JVul/ers prókátor, és Bohrmoller Prágai Prépost meg fogattatván, a' több foglyok közzé dugattak. ;
], , Nagy Britannia, .
A ' rendkívül való nyavalyát rendkívül váló izetekkel'kell gyógyítani", és a* testbe esett fene-: nek meg'akadályoztatására, az ép és" égess éges. tagbóf is fzükség valamit el válafztaoi., A z Apg-J'ai sarkalatos törvények közt , mind eddig igen övezetes vo l t a' Habéas corpus acta (.mellynek fflagyarázattyát látni lehet a' M.,Kurír 45-ik darabjának 687ik lanján) ezen fundáltatott a' németnek leg főbb fzabadtsága , e' védelmezte a BriUusokat a5 fzabad akarat fzerént vaíü fogságul és tö rvé D ybe idéztetéstől, ez adott néktek hatalmat tulajdon ügyeiknek vagy magok,, vagy_ m ások által Való védelmeztetésére. A mostani yefzedelmes kornyüíállások közt ezt a torvényt l s, el akarja a' mínisterium töröltetni, s ezáltal •leit' venn az Anglia Orfzágban történhető vefze, e lemnek. , Múlt holnapnak a** napján tartatot Parlamentalis ülésben fzámos; ésfontos'fokkal *<g mutatta azt Lord Grenville Statu T « oknok, * < % fzükség legyen ezen régi és * « ^ s ^ [ ' \ % n e k fel függetztetése. Meg » « S » « t a » a óf] * ««inap rendeltetett titkos C 0 " " ' " ^ n J k
^ e i b ö l , hogy a' Londonban, és másutt is tam Mx k lúboklak , avagy társaságoknak leg
2 a
t z é l lyá ' l e t t légyen az -Angl ia i constittitiönafc is rontása, a' királyi méltóságnak le tapodtatása, a' Parlamentomok tekéntetének meg erőtienitése, sőt semmivé való té tele; meg mutatta, hogy ezen gooofz fel tételeknek végbe viteléré, a' jelen való háborút válafztották ; meg mutatta, hogy a' Párisi Jakobinusokkal éggyet értettenek, és levelez-tenes ; meg mutatta , hogy a' Frantzia constitu-tiót.akarták légyen az Orfzágba bé vinni, és hogy sok ezer nyomtatványokat ofzögattának légyen" ki a' Pain Tamás emberiség jussairól irott munkájából ; meg mutatta , hogy azon. törvénytelen társaságok nemtsak örvendettének á' X V I Lajos, királynak erőfzakos halálán, hanem hogy Paris-ba küldött biztosaik által több hasonló tettekre' ízerentsét kívántának a' Fr. Nemzeti Gyüllésnek; még mutatta, hogy ennek Elöülője azt válafzol-ta a' biztosoknak, hogy mind ü , mind a' több tagok örvendeni fognak, a'"midőn hallandják N . Britannia hasonló állapattyának hírét ; meg mu«. tattá, hogy azon társaságok, Barrerét, Rolandot' és St. Andrét magok kebelekbe fel vet ték; hogy egymás közt a' Frantzia egyenlőséget jelentő polgári nevezettel éltének ; hogy éggyetleh eggy. város sem volna N a g y Britanniában , mellyben hasonló , és a' Londoni'í'ő társaságtól függő társaságok ne találtatnának. Sőt végre azt is tulajdon jegyzéseikből bizonyította meg , hogy a 'Par-lamentom reformátiójának fzine által akarták légyen gonofz fel tételeiket ezközleni , -'s végreha j tani. — L o r d Statihópe azt állatta; hogy Ö leg kissebb törvénytelenséget sem lát azon társaságoknak tselekedeteikben. — Lord Laaderdale és Landsdown vele eggy értelemben vo l t ak , söt az
^utolsóbb arra intetté' Pith" ministert, hogy ójja magát, a' kegyetlenségtől , ne hogy el kesered-, vén á' népnek í z i v e , vérbe mártogassa keze i t , ha',- úgymond ű., buzdúlásbaü vagyon a' nemzet , sem a* minister , sem más'.le nem fogja azt tsen-desiténi ; hogyha pedig még tsendességben vag y o n , fzükségteíen és vefzedélmes dolog kemény tfzközökkel élni ellene. Hanem a' Parlamentoni-
lak nagyobb refze helybe hagyta a* minísteríum-Bak tel fetelet, és azt javaslotta, hogy ezen go-nofz özönnek tovább való áradását minden úton módon akadályoztatni kellene. Lord Thurlov azzal a t gondolattal v o l t , hogy a' fíabeas corpus tör-venyuek el töröltetése által el nem töröltetik a' Brittusoknak ízemélybeli fiabadtsagbk , és méltó volna, hogy azok , a' kik azzal viíTza élnek és al-kalmatossagot Szolgáltatnak az eddig való consti-tutiónak le rontására, példásan meg büntettetnének. L o r d Abingdon is helybe hagyta Grenville fel tételét , kivált a' jelen való háborúban: Ez a' háború, ágymond, az eredendő bűn ellen, azaz , a a , i / é g i és meg esküdt ellenségünk a'Frantziák ellen indíttatott háború, az egéfz emberi nemzeti e k , sőt a' terméfzetnek , és istennek ellensége ellen indíttatott háború. Ez az én okom; noha többet is elő hordhatnék, de mire valók a* több ^ o k , ha eggy is elegendő. Leeds hertzeg azt mondotta, hogy ha most fel nem föggefztetik a' Üabeas eorpus acta, nem sokára semmi fel fúg~ gefztésre való törvénye nem lefzen N. Britanniának. Végtére az Örfzág Kancelláriosa is fel fzól-lalt, és eggy rövid , de fontos befzédében megkutatta az t , hogy a' minap el töröltetett Hyber-niai Conventió mindenekben hasonló volt a' Fr.
GyÜIIéshez, és valamint ennek, úgy amannak is e löö lö je , tagjai, polgárai , fzakafzai, avagy committei s. a. t. voltának. Voksra menvén a* d ° l o g , sokkal többen találtattak a' felső Parla mentőm tagjai között, a' kik a' Habeas corpus acta-fel függefztésében meg éggyeztenek, mint nem. •
Elegendő oka lett légyen é az Angliai minis-teriumnak és Parlamentumoknak a' Habeas. cotpuj-actának eggy ideig való fel fiiggefztetésére avagy nem , könnyen meg itilhetik Erd. Olvasóim azon levé lbő l , mellyé*az úgy nevezettcorrespondens, avagy levelező titkos Társaság a' nemze hez bo-tsát l t t , 's az által akarta a' Fr.. const.tutiot Bn-tanniába bé vinni. Imé iU vagyon az a leve* maga valóságában:
Polgárok!
„ J e l e n vagyon az a' criticua Szempillantás, mellyben a' Brittusok vagy a' ízabadtsághoz val ó igaz jussaikat tökélletességre hajtsák , vagy jninden ellent állás nélkül azon vas lántzok alá vessék magokat, mellyeket régtől fogva kovátsol n é k i e k a ' minister. Hogyha velünk egyetemben, békességes efzközökkel fognak munkálódni, la-pafztalni fogják munkásságoknak hafznos gyümöl-tseir, Netn Szükség néktek mondanunk,'hogy noha halhatatlan és vefzedelmes factiók találtatnak, .mellyek a' nemzetnek jussait és' Szabadtságait lábaikkal tapodják ; mindazáltal nem máskéntj Sza-kafzhattyák félbe gyüiláseinket, hanem egyedül a' Parlamentom által ki kéfzittetendö Bili á l tá l , mellyet nékünk meg kelletik előznünk, hogy any-nyival is inkább fzorossabb legyen éggyességünk-jiek kötele, és a' külömb külömbféle társaságoknak gondolkozásának módja és fel tételei az egéfz nemzet által meg éggyeztessenek addig, mi^ még hatalmunk és módunk vagyon a' nép barattyai munkálkodásoknak vezérlésére. Nem vagyunk a' Szabadtságra méltók és alkalmatosak, hogyha magunkat fenyegetödzések, üldöztetések, és törvénytelen birói hatalom által engedjük el nyomat-tatni. Hanem nem kell a' dologgal sokáig késni. Immár Hassusok és Austriakusok is vágynak köztünk, és hogyha Szelidtséggel viseléndük magunk a t , könnyen vér özönnel borithathatnak el bennünket ezek a' fegyveres barbarusok. — NoSza azért más Britanniai conventiót rendellyünk. —-E g g y olly közép helyről gondolkozunk, a' melly az egéfz Szigetre nézve leg alkalmatosabb lefzen, de a' mellyről mind addig nem Szóllunk, vala-meddig"-a' velünk levelező társaságoknak vála-fzaikat nem yejéndük. Minél előbb válaSzollya-tok minékünk, még minekeíötte ezen holnapnak So dika el érkezne , hogy előre tudhassuk, meg éggyeztek é velünk avagy nem, és mennyi biztosokat akartok hozzánk küídeni, Polgári indulat-
7<Z7
tal maradunk a' Londoni levelező társaságnak tagjai s. a. t. „ .
Igaz dolog az , és a' leg nagyobb törvénytudók sem tagadhattyák , hogy az Orfzágbao támadandó zenebonák, és öfzve esküvések közt, nemtsak fzabad, hanem eggyfzersmind fziikséges is legyen a' Habeás corpusdctát mind addig fel fúggefzteni , va'ameddig a' vefzedelemnek vége nintsen , és noha énnél gyökeresebb czikkelye nintsen az Angliai constitutiónak: mindazonáltal
?ges tsendességnek és bátorsága aozm. A ' múlt fzázadoan történt Angliai nagy revoiutiótól fogva ( t. i. első Károlynak meg öleU telese után) kiientzer.fűggefztetett fet,a' kétséges ki menetelő környülállások közt ez a', híres Ha-f('as corpus ácta.
Török Birodalom.
Múlt Aprilisnek végén hat Frantzia biztosok L"'tf.zte^ Konstantzinápolyba, de nem úgy mint közönséges fzemélyek, hanem négyen Ingenieö-roknek, ketteje pedig kereskedőknek adták ki magokat. Oda lett érkezésektől fogva fzüntelen azon iparkodnak, .hogy a' Fr. N . Gyüllén réfzére hajt-hassák a' Divánt és a' Csáfzárt, a' minthogy ki ofztogatott gazdag mammonjaik által sok barátokat is találtának a' Török ministerek közt. — A ' Meisejfíndi, (Supremus ImperiiTiircici Canceh l a r i u s ) , a' kitől igen sok függ a' Törők birodalomban, nem ía'ttaf.ik tÖkéíletes baráttsággal irán- • tok lenni. Minap audientiára akarván hozzája ínenni Tinville új Fr. ágens, maga eleibe nem bo-tsátotta, hanem tsak a'Dragomannal, az az, tol-máttsal keltett nékie beízélní, ki által arany hegye-* « t tgirt a' fényes Portának, hogyha a' Frantzia nemzet mellett fegyvert fogand; igirt pénzt, ín-geniöröket , épitÖ mestereket, mind a íwrazon, mind a* vizén lévő Török seregeknek ti/ztekeí,
ágyúitat, eggy f z ó v a l , minden hadakozásra ki-vánrató efzközöket. M é g is mindazáltal, a' miqt a' környülállások még eddig mutattyák, nem köny-pyen fog a' fényes Porta hatalmas fzomfzédjai-val üstökbe kapni.- '
^ , Qlafz Orfzág,
"Flar.entzidból iratik,í hogy Korsika fzigeté-Bek fő városa Bástia fel adta légyen magát, az ostromló Brittusoknak. Meg lehet ; de mivel már tÖbbfzör is támadott illyen hir , 's azortíban hamisnak lenni találtatott, mi addig ennek hitelt nem adunk,- valameddig offciaiis jelentés nem fog hozzánk érkezni. — Olafz Orfzágból , nevezetesen á?. Pedempnti hertzegségböl az a' hit jutott hozzánk, hogy nem régiben ottan is nagy {lómplót fedeztetett fel az uralkodó fejedelem ellen. — Nápoly városában minap eggy Ama-ti nevü Messinai lakos a' Cá r mi ne nevü templomban misét fzolgáltató papnak kezéből ki ragadván az oltári fzentséget, és a' nép felé fordulván, ekként kiáltott: Szábadtság .'• fzabadtságb Ellenben a* nép f?l buzdulván, kezéből ki ragadta a' fzentséget, 's igy fzóllott : Vallás! király! 's kévésben múlt, hogy fzéllyel nem tépte ezt a' meg bolondult fzeotségtelen embert.
Sardiniának jelen való környüláliásairól következendő jegyzéseket olvasunk eggy közönséges levélben. Énnek a' fzigetnek lakosi nem tűr-1
hetven tovább a' vice királynak és a' ministerefc-nek, a' kik mindnyájan Pedemantziumbói valók vol tának, kegyetlenségét, és bofzfzontatásait, egynéhány izbeh esedező levelet adtának bé a* királynak, mellyekben azt sürgették, hogy ha-zájókfiai emeltessenek a' közönséges hivatalokra. Minémü ki menetele legyen ezen vefzedélmes kör-nyülállásnak, a ' j ö v e n d ő idő fogja meg muta>. ni ( / ) •
( / ) Sárdiniá a' leg nagyobb fzig.et a? közép.
Svécia.
t B . Armfeldre nézve , a' k i t . i. Fő oka volta* királyi familia vefzedelmére öfzve eskiittek com-piótnak egy Frantzia nyelven kéfzitetettdeclarátiqt küldött a' Nápoly i udvarhoz a' Svéciai király, nvillyben álmélkodással emlékezik, hogy nemtsak kézbe nem adta a' fellyebb említett bűnöst, de ínég tsak meg sem halgatta a* Svéciai ágens kérését; sőt a' mi több, ollybá tartván őtet, mint valami hegyi tolvajt, meg fogattatván, kérdőre vonatta. Végtére ezzel fejezi bé levelét a' Své-fiai k i rá ly , hogy téllyes reménységgel legyen a.2 iránt, hogy törvényes deplamatiójának heiyt fog a' Nápo ly i király adni, kiváítképen olíy időnek Czikkelyében , mellyben ennek az igazságnak, q' ki az árúlót védelmezi, maga is félhet attól, hogy idővel annak áldozattydvd lefzen, ha valaha, most. fzemd előtt kellene forogni, és a' Svéciai udvar törvényes kívánságának minden tétovázás nélkül helyt adni, ,
• ; Frqntzia Orfzág,
Kevésbe múlt, hogy a' Frantzia nemzetnek mostani bálvány istene Rohertspierre, úgy nem jára eggy fzép hajadonnal, mint járt vóit ennef?-flötte efztendővel Marat Corday Sarlottaval. — Közelebb múlt holnapnak 24 dik napján eggy He-*aud Cecilia nevű hajadon, eggy papirossal Ke-
tengerben,' hbfzfzasága 43, fzélessége 20 , ke-rülete pedig 100 mélyföld. Bora, olaja, czit-roma, narantsa, barma, sója, külőinbkü-, •ómb féle érczei bövséggel vágynak, hanem a'
sok ingoványos föld miatt egésségtelen. En ^fkeldtte, egefz 1708-dik efztendeig mindenkor a Spanyol monarchidhnz tartozott, ekkor védett el az Anglusok által, 's adattatott 111 í W ? ! y Spanyolkirálynak IJóaeítestvér őttsé-
reskedö kalmárnak leánya Robertspiere fzálIásS--ra menvén , inasa áltál magát jelentette , azt ad» ván okául, hogy néki igen fontos oka volna a* ve le való magános befzédre. Az t vévén válafzú!, hosy Robertspiere oda haza nem volna , felettébb boffzonkodni láttatott, melly által magát gyanússá tévén meg fogattatott. A ' nyorr/ozóknak azt fe lehe , hogy ő kéfz utolsó tsepp vérét fel áldozn i , tsak hogy királya lehessen Frantzia Orfzágnak , rneily jodúláttyát több ízben is jelentette A' bírák előtt. - JSIemtsák e z , hanem többek is találtattak eggy időtől fogva ol lyanok, a? kik Roberts-piernek fzemeit bé akarták nyomni; meiiyhez képest nemtsak fzállásán, hanem az úttzán, és a' gyűllésben is testörzöket rendelt nékie a' Nemzeti Gyiiüés. —• , • Akármennyi , 's akárminé-rhü rendeléseket tegyenek Paris vár.osának elő-járói és mostani fó kórmányozója Henri ót, de még sem fordithattyák el a' marha húsnak fzükségét. A' minap közönségessé tétetett parancsolat fzerént, minden öt nap eggy fél font húst kellene egy egy embernek kapni, azomban nyóltz nap alatt sem kap eggy harapást. ,— Mennél tovább tart a' közó"nséges jóra ügyelő Commissió, annál inkább kissebbedik a' polgári Előjáróknak tékénteték és méltóságok, úgy annyira, hogy már
,js hasonlók a' mező városbeli: elöjárókhoz.
A ' Frantzia N . Gyüllés múlt Májusban következendő végzéseket hozott: i . H o g y minden oTztályban jegyeztessenek fel 400 ö reg , fzegény, beteges , erőt len, 's magok élelmére tehetetlen föld mívesek , kiknek efztendőnként íőo livra fog
nek, e's ennek halála után V I Káro ly ne'v alatt • uralkodó Ró/tt. Csáfzárnak>, a' ki azt 1719-dik-. ben a' Sabaudiai hertzegnek, királyi titulus-
scjí éggyüti, Nápoly ás Sicilia Örfzágokárt által adta, mellynek bírásában azóitától fogva fzüntelen meg maradtak a' Sabaudiai her-
7 3 '
- ^igazgattatni. ^ $ S S efztendönként 100 ezer Imát á(t oe ou «' királyi kints-tárba.
alamisnáúl adattatni, még pedig minden fél efztendöben előre. E ' végre 7,544000 livra rendeltetett ki. 2. A* meg élemedett beteges, és falukon éib beteges és öreg mester embereknek hámokra 2,400,000 adattatott. 3. Minden ofztáiy-ban 350 Öreg, erÖÜen, tehetetlen és fzegény aíz-fzonyok , anyák , és özvegyek fognak fel jegyeztetni , 's efztendönként 60 livra segítséget kapni a'nemzet küílzájából. Hasonló segítséget fognak a' házi fzegénj'ek nyerni, azok t. i. a' kik elégtelenek ugyan élteknek táplálására^, de azért még ,sem mennek ki alamisna kérésre. Ennek felette minden ol'zi.álvnak anya városában eggy orvos doctor, a' városon kívül pedig két seborvos fog rendeltetni, és amaz 500, ezek pedig eggy eggy 35° üvra fizetést venni , 's azért minden azon ol'ztályban lévő fzegény beteget ingyen orvosla-' ni. Hogyha valameilyik ofztályban igen sok betegek találtatnak, más ofztálybeli orvosok is kötelesek lefznek amazoknak segítségekre lenni. —< Az orvosnak rendelésére minden fzegény beteg, lek ingyen fog gyógyító fzer adattatni , 's e fe l le t t táplálására minden fzemélynek napjában 1 0 sols, a ' gyermeknek pedig 6 sols rendeltetni.,
_ Soha sem volt a' közönséges jóra ügyelá Cor, kit
lf> m é g i s * még"eddig semmi'változás nemitor-*fnt taglai közt , hanem most Hogyan « o k , * , k 'k voltak mingyárt elejénten. Ennékfektte ol 7 "agy tekéntettel és méltósággal b . rmar most i o g y a' N . Gyüllés is egyebet nem végez, s nem
határoz meg,, hanem tsak azt , a' mi az á l t a l éle* j i b e tétetik. Nem is j ó vóína a' Fr. respublicá-r a nézve , hogyha ez a' Commissió, melly a ' N . Gyüllésnek minden titkát .tudja , minden külső, és belső rendeléseket tefzen,' valameíly változást fzenvedne; hanem nem kevesen úgy gondolkoznak a* fe lő l , hogy végtére úgy jár vélek a' Fr. nemze t , mint jártak múlt fzázban a' Brittusok Cronwéllel.
A ' Párisi ofztályoknak társaságai eggymás Után mind el ofzoloak, még a' Cordelliereseknek társasága i s , a' melly ennekelötte hasonló tekintetben vol t a* Jacobinusokkal a' nemzet előtt .— A ' Jacobinusok pedig még eddig semmi hajótörés t nem fzenvedtek. Ezek a' N . G y ű l é s s e l , e' pedig a' közönséges Jóra ügyelő Cornmissióval fzoros éggyességben élnek, és igy hárman éggyet
' t e f znek , és valameddig ezek pggymás üstökébe sem kapnak, addig mindenkor védelmező angyal a i Iefznek eggymásnak.
Az-éfzaki Fr. ármádiánál lévő nemzeti biztos illyetén jelentést tétetett Bqrrere által a' N , Gyüllésnek: El végezvén magunk közt az ellenségnek o l d a l á b a tsapni, és más seregekkel való éggyességétöl el zárni , fzükségesnek itiltük a* Sambre vizén által menni. Végbe is vittük négy, különös colonnékban, mellyek a* nevezett fo lyó vizén lett által menetelek után ismét öfzve kap-tsolták magokat. A z ellenünk jött ellenséget vifzfza vertük, kergettük, tanyáit és redutáit el vettük, rhellyeket vifzfza akarván tőlünk nyerni , jyiájusnak 21-dikén ismét reánk támadtak. Ka-vallériájok által akartak bennünket el nyomni ,
. m i n d a' két réfz keménnyen viselte magát , mérges v o l t a' támadás, mérges az ellentállás. A " m i lovasságunk h4romfzor vágott bé az ellenség lovasai közzé , eggy könynyű fzeru regementét egéfzlen öfzve aprított, és a' töllünk az elölt való nap el nyert két ágyút v i f l z a vette. Pyéfzünk.-
-•— 73$
tói 300 ember hullott el és esett Sebbe, A Z ellenség közül pedig nyól tz , vagy kilentz í'záz ember.
A ' Mosel v ize mellett táborozó Fr. ármádia-tói 'ezeket irta a* kormányozóvezér Májusnak 21 dikén : Minden ellantállás nélkül bé jöttünk Ariónba; az ott vóí t maroknyi ellenség bé nerri mert bennünket várni ; avantgárdánk Heverling alatt töltötte el az éjjelt, holnap Auüerbe fog' menni, és ha nagy ellsntállásra nem talál, to-' vább is. Magam is vélek fogok menni, után-nunk jö az ármádia. Arlonban Haitty Generál ofztállyát fogom hagyni, . melly tar fzekereinket fedezze, és azokat , a' kik vagy Luxenburgból,;
v agy Tricrböl jöhetnének ellenünk, megtartóztassa. Boliö Austriai Generál meg támadván Mar-chant Generált Bvuilloni táborában, viflza nyomta seregeinket, bé ment Bouillonba, V két egéfz oap lövette a* kastélyt. — A ' körül belől fekvő; tartomáuyok fegyvert fogván, az Ausfriakusök eHen mentenek, mellyet halván Boliö Generál,
..éjjel viflza vonta magát, a' mi seregeink pedig e l foglalták előbbi tábor helyeket.
A ' Rysselben lévő nemzeti biztosok, ezt ir-ták Májusnak 24 dikén a' N.- Gyüllésnek : Meg ^ inük , hogy semmi pihenést nem fogunk-ellen-, •egeinknek engedni, bé i s tellyesitettük fzavunkat. T ;gnap előt t , nap fel keleté előtt minden o daU r ° ! m í g támadtuk Őket. - 15 óra f cig tartott a •'fta, mind két réfz le irhatatlan mérgességgel és a'katatossággal viaskodott egymás ellen Hogy-{5 vefzteséfünkról lehet ellenségünk vefztesegérs
fovetkezés/tsinálni, igen ^ g ^ . ^ H f X Í i^l Vitézeink tsúfolták' a Mf> b « k vo l tak el vefzni, mint sem allé.helyeikbőlM m ozdúlni . , Barrer, azt álHtOtta < ^ g S *V a' Londoni ministenum által b J f ™ ™ ? , Öl é b e r e k akarták Robertspieft és Collom meg
734
n i , és mivel semmit v^gre, nem hajthat seregei á l ta l , titkos gyilkossága- által akar bqldogúlni. Tanátsára azt végze t té , 's á 'Frantzia ármádiák-nak meg is parántsoltatta a' N . Gyül lés , hogy éggyetlen eggy Brittuspak és Hannoveránusnak se adjanak pardont, hanem mihelyt kezekbe akadnak , mingyárt p l lyék meg. A* közönséges Jóra ügyelő Commissiónak végzése fzerént hozzá fogott a*, revoluüonalis fzék a* tömSötzökben ülőknek nyomozásokhoz, kiknek Száma., maga-' ban Parisban hét ezernél többre megyén , melly miatt .nagy'Szorongattatások közzé estének a ' foglyoknak rokonaik. —- A ' Párisi hóhér azt javas-lo t ta , hogy mivel sok időben telne öt 's hat ezer fejet a* gvillotinének el mettzeni, jpbb lefzqn őket rakásra fűzni, 's ágyú, golyóbisok, által agyon lövettetni., Külömben is minden, nap izzad a' sok munka miatt. — fvíájusnak 28 dikán 28 Személyt küldött a' más világra ,, ezek közt volt ama híres Avignoni gyilkos Jourdán is , a' ki méfzáros-ságból Genéráíisságra evezvén , előbbi mesterségét a' méfzárlást'derekasan gyakorlottá.
Hadi Történetek.
\ EggyBrüjfzelben, Júniusnak 2-ik napján költ levélből ezeket olvassuk: A z Ardennesi conyen-tiónális ármádiának fő kórmányozója Charbon-nier Generál, nem gondolván a' Sambre v ize mellett rajta történt vefzedelemmel, minekutánna friss truppok és ártilléria mentenek volna hozzája a' fzomfzéd garnisonokból, az a z , katona kvártél y o k b ó l , három colonnéban ismét által ment a' nevezett fo lyó v i z é n , elégtelenek lévén a' Szövetséges fejedelmeknek seregei, által menetelének meg akadályoztatására. És igy már most három nagy táborban fekfzik a' mi földünkön, az első Gosselies alatt; a' második Gosseíies és Charleroi köz t ; a' harmadik ennek a' városnak által ellenében a' JSamuri Grófságban. A ' mint a' kör-
nyÜláliásokból éfzre lehet venni, Charleroinakos-" troroához alw ' ' ' ' ' ' ' " ' vég ba, téséhez. Réfzünkröl eggy jő . corpus Binchet' éö Motutf fedezi , ne hogy .Toúrnesis, alatt fekvő nagy árinádiánkhoz hátúi 'ferkezfressené'k; eggy. másik ^corpus IS'ivelle alatt táborozik ,• melly fekvése által nemtsak ' a' nevezett várost magát, hanem cgé/z Brabantziát is oltalmazza; ennekfelette eggy hollandus seregekbői álló tartalék corpus Rriijfzeltúl nem mefzfzé tanyázik, 's vigyáz az ellenségnek mozdulásaira. Fels. Urunk ' izeméllyesen menvéh a' Sambre, vízé mellett táborozó seregeinek fzemléléséte, azoknak kormányát által adta. B. Alvinczi.hadi Tármesternek, és a' mint rerncr.yiük, nem sókára el űzi onnan az ellenséget. Flandriában, meg változtatta Gr. > Ckrfait hadi Tártnester eddig való fekvését, és Toumaj '$ Ypres közt- telepedett le. ,—'., A ' Franciák minden úton módon azon iparkodnak, hogy tovább is, meg maradhassanak Flandriában. —• Courtray cs Menin külsó varosait le rontották , 's annyi erősségeket kéfzítettek , hogy azokban, sok ideig védelmezhetik magokat. Luzenburg* n<Hi i s napyobb réízét. el ..foglalták, Boliő Geae-
Kamuitól nem meffze fekfzik a' kormányára ázatott Austriai seregekkei.
. Júniusnak 4 dik napján'VMvBrajfzdi levélből W ezeket olvassuk: FelS:'Fejedélmiinfe meg ve-f e d e t t a* Sambre vize mellett az ellenseggel és f ő z ö t t ; tegnap este érkezett ezen örvendetes '"nmei hozzánk eggy posta, ^rnapdig az ágy fik-nak dörgése és harangoknak zúgásai által az f í t ó v á l ó a k t d t á r a adatott. M « t h p a p n a k
a ' fö ármadiának remisei, « . . W f é l e paranoiá tokat ^££5 < t fl|.Tarmesternek, a' Sambre m e " " Í J „ a o i i Í Q ért d i á j á h o z utazott, e l s ó D a p j a a
JXivellesbe, *s mingyárt akkor meg tekintette as ott táborozó seregeknek fekvését, mellyek Báró Alvinczi hadi Tármester vezérlése alatt oda menf seregek által fzembe ötölhetöképen meg erősödték. Más nap ki indulván seregeink, az ellenség eleibe mefltek , 's egéíz éjjel fegyverben állottak. Hanem más üap maga ö Felségé vitte őket három cölonnéban a' patrióták el len, a' midőn el kezdődvén a' tsata, mind két réfzről rendkívül v a l ó álhatatossággal és méreggel folytattatott. — A ' lovasság Szablyájával i a' gyalogság pedig ba-jonettájával d o l g o z o t t , mellyet ki nem áthatván a' Frantziák, hátat vetet tek, ss a' mint lehetett futottak a' Sdmbre v ize f e l é , azon való által menetelek által kivánván magokat a' veSzedélemtől meg menteni. Utánnök eredvén az Austriai lovasság, mint a' répát úgy aprította őke t , sokakat el fogott. Illyenképen fel oldoztatván Chan léroy az ostrom a l ó l , győzödeimi pompával ment abba bé a* Fels. Csáfzár Jun. 3 dikán dél előtt i í órakor , mellyen ya ió örömöket sok vivát kiáltással jelentették ki a' lakosok. Mennyi léit légyen mind a' két réfzröl Való vefzteség, menynyi ágyút és hadi efzközöket nyertének légyerí a' győzödelmesek, még most nem túdatik, reményűik , jhogy bővebb tudósítást foguák ezen fzerentsés történetről ezután venni;
A z Ardennesi Fr. ármádiának Namiiri Grófságba lett bé ütések áital nagy Szorongattatások és félelmek közzé tététlek a' Lüttichi Püspöksége nek lakosai , mellyéktöl mindazáltal fzerenfsés-scn meg Szabaditattak Ferdinánd Würtembergi hertzegnek , és-Austriai Generál Majornak v i g y á z ó -sága és bölts rendelései á l ta l , a' ki,a ' kormánya alatt lévő seregeket úgy helyheztette, hogy azokon lehetetlen lett volna a' Frantziáknak áltat rontania
Ií. SÍ