az élőhelyvédelmi - european commissionec.europa.eu/environment/nature/info/pubs/docs/... ·...

??????????

Azélőhelyvédelmi

irányelv20 éves a biológiai sokféleség védelme Európában

Európai BizottságKörnyezetvédelmi Főigazgatóság

Szerző: Kerstin Sundseth, Ecosystems LTD, Brüsszel.Bizottsági koordinátor: Susanne Wegefelt, Európai Bizottság, Natura 2000 B.3. egység, B-1049 BrüsszelGrafi ka: NatureBureau, United Kingdom. www.naturebureau.co.uk

A Natura 2000-ről bővebb tájékoztatást a következőő címen talál: http://ec.europa.eu/environment/nature

A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatoskérdéseire segít Önnek választ találni.

Ingyenesen hívható telefonszám (*):00 800 6 7 8 9 10 11

(*) Egyes mobiltelefon-szolgáltatók nem engednek hozzáférést a 00 800-as telefonszámokhoz vagy kiszámlázzák ezeket a hívásokat.

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu).

Katalógusadatok a kiadvány végén találhatók.

ISBN 978-92-79-23759-1 doi:10.2779/21132

© Európai Unió, 2012Sokszorosítás a forrás megjelölésével engedélyezett.A fényképek szerzői jogvédelem alatt állnak, és kizárólag a fotográfusok előzetes engedélyével használhatók fel.

Printed in BelgiumÚjrafeldolgozott papírra nyomtatva, amely elnyerte az EU grafi kai célra szánt papírnak járó öökocímkéjét (http://ec.europa.eu/ecolabel).Címlapfotó: Alentejo, Portugália, ©Shutterstock

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2012

3

TARTALOMJEGYZÉK

31 …a kihalás küszöbére került veszélyeztetett fajok menekülnek meg – A folyami gyöngykagyló – Az abruzzói zerge – A rákosi vipera – Az ibériai sas – A lápi tarkalepke megmentése Dániában – Medvék Romániában

37 …véget ért az élővilágban gazdag értékes élőhelyek öles léptekkel haladó lerombolása – A Duna helyreállítása Ausztriában – A Kur-földnyelv homokdűnéinek megóvása – A fajokban gazdag lombhullató erdők helyreállítása Svédországban

– A láprétek új életre keltése Hollandiában – A dombos lengyel lápvidékek helyreállítása – A neptunfűágyak megtisztítása az idegen fajoktól Franciaországban

43 …a Natura 2000 új lehetőségeket kínál a szabadidős programok és a turizmus terén – Vidéki turizmus Lettországban – a Natura 2000 támogatásával

– A görögországi Prespa-tó – Vadászok a jó ügy érdekében a franciaországi Limousin Natura 2000 területein

47 …az új fejlesztéseknek óvniuk kell a Natura 2000 területek épségét – Alternatív nyomvonal a Via Baltica számára – A Beinn an Tuirc szélerőműpark Skóciában – Stratégiai területfejlesztés a Cseh Köztársaságban

51 …az Unióban az elmúlt 20 évben nőtt a természetvédelemre jutó fi nanszírozás – Fenntartható földhasználati modell a szlovéniai Goričkóban – LIFE projekt a bukdosó vészmadár megmentésére Máltán – Együttműködő helyi önkormányzatok Luxemburgban

4 A Natura 2000 területek térképe

5 Előszó

7 Bevezetés

11 …az európai uniós természetvédelmi területek kiterjedése több mint megháromszorozódott – A tengervédelem javítása az Egyesült Királyságban – Szlovénia területének immár több mint egyharmada a Natura 2000 hálózat része

– Ciprus gazdag természeti örökségének megóvása

15 …gyarapodtak az Unió biológiai sokféleségével kapcsolatos ismereteink, ami célzottabb és eredményesebb természetvédelmi fellépéseket tesz lehetővé – Spanyolországban elkészült a Natura 2000 programban érintett fajok és élőhelyek országos nyilvántartása

– Adatgyűjtés a Natura 2000 területek kezeléséhez Bulgáriában

– A tengeri madarak védelme Portugáliában

19 …a Natura 2000 területek kezelésében a helyi érdekeltek is tevékeny szerephez jutnak – A Natura 2000 területek kezelése Franciaországban – A Natura 2000 a fi nn magánerdőkben – Köz- és magánszféra közötti partnerség a Natura 2000 keretében Belgiumban

23 …az uniós tagállamok összehangolják Európa gazdag természeti örökségének védelméért végzett munkájukat – Az észak-európai lápvidékek megóvása – Páneurópai összefogás a kis lilikért – Balti országok a vöröshasú unka védelmében

27 …a régóta bevált területgazdálkodási gyakorlatok fenntartása a természet és az emberek javát szolgálja – Írország: gazdálkodás a természetvédelem szolgálatában – A part menti gazdálkodási gyakorlatok felelevenítése Észtországban

– Az alpesi legelők megóvása Szlovákiában

4 2 0 é v e s a z é l ő h e l y v é d e l m i i r á n y e l v

Az EU biogeográfi ai régiói, 2011

Natura 2000 területek (a madár-védelmi és az élőhelyvédelmi irányelv értelmében)

Az EU biogeográfi ai régiói

Az alpesi térség

Az atlanti térség

A fekete-tengeri térség

Az északi térség

A kontinentális térség

A makronéziai térség

A földközi-tengeri térség

A pannóniai térség

A sztyeppes térség

Az EU-n kívüli biogeográfi ai régiók

Az anatóliai térség

Az északi-sarkvidéki térség

Az adatgyűjtés határán kívüli területek

A Natura 2000 hálózat

5

ElőszóHúsz évvel ezelőtt Európának azzal kellett szembesülnie, hogy biológiai sokfélesége nagy veszélyben van. A vadvilág riasztó ütemben hanyatlott, és a gyorsan változó földhasználat, a szennyezés, az átgondolatlan fejlesztések és a városi területek vidék kárára megvalósuló folyamatos terjeszkedése miatt számos értékes élőhely pusztult el.

Látván az európai polgárok egyre növekvő aggályait, az uniós kormányok 1992 májusában egy ambiciózus válaszlépést fogadtak el egyhangúlag: ez volt az élőhelyvédelmi irányelv, amelynek célja az Unió legveszélyeztetettebb fajainak és élőhelyeinek védelme volt. Az élőhelyvédelmi irányelv – a madárvédelmi irányelvvel karöltve – ma is az uniós természetvédelmi politika gerince, és az Unió védett területeit tömörítő hatalmas Natura 2000 hálózat sarokköve.

Ma, két évtizeddel később, az elfogadás 20. évfordulójának előestéjén ideje számba venni az eddig elért eredményeket. Az európaiak méltán lehetnek büszkék arra, hogy védett területeikből egy olyan összehangolt hálózatot sikerült létrehozni, amely méretét tekintve világviszonylatban is páratlan. Köszönhetően annak, hogy az irányelv a biodiverzitás legértékesebb elemei rohamos pusztulásának megállítása felé is jelentős lépéseket tett, néhány faj és élőhely ma már a gyógyulás jeleit mutatja. Megóvásukkal kapcsolatos ismereteink jelentősen gyarapodtak, ami célzottabb és eredményesebb fenntartó intézkedéseket tesz lehetővé. Ebben gyakran nyújt segítséget az Unió környezetvédelmi fi nanszírozási eszköze, a LIFE, amelyet az élőhelyvédelmi irányelvvel egy időben hoztak létre, és amely szintén idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját.

Az irányelv másik eredménye, hogy sokakat sikerült összefognia a közös ügy, azaz Európa gazdag természeti örökségének megbecsülése és megmentése, valamint megmaradt, még egészséges ökoszisztémáink megóvása érdekében. Integráltabb és fenntartható megközelítést alakított ki a földhasználat és földgazdálkodás, illetve a területfejlesztés terén, és új idegenforgalmi, szabadidős és foglalkoztatási lehetőségeket teremtett.

Azonban hosszú még az út addig, amíg sikerül elérni az irányelvekben meghatározott végső célkitűzést, ami Unió-szerte az élőhelyek és fajok „kedvező védettségi helyzetének” helyreállítása és fenntartása, és végső soron a természet megóvása. Ezt a célt az élőhelyvédelmi irányelvben felsorolt fajok és élőhelyek eddig mindössze 17%-ának esetében sikerült megvalósítani.

A biológiai sokféleséggel kapcsolatos, idén elfogadott és 2020-ig teljesítendő uniós stratégia szintén új lendületet ad az e területen megvalósuló fellépéseknek. Az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi irányelv teljes körű és eredményes végrehajtásának felgyorsítása érdekében a stratégia a fajok és élőhelyek vonatkozásában ambiciózus, időhöz kötött és számszerűsített célt ír elő, amellyel Európa természetvilágát elindította a hosszú távú fenntarthatóság útján.

A természetnek a mi segítségünkre van szüksége a talpra álláshoz, de ökoszisztéma-szolgáltatásaival busásan meghálálja gondoskodásunkat. Őrizzük hát meg a lendületet és törekedjünk arra, hogy a következő húsz évben még az elmúlt két évtizedben elértnél is jelentősebb előrelépést tudjunk megtenni.

Janez Potočnik európai biztos


Mogyorós pele

7

Bevezetés27 ország egyedülálló partnerségeAz élőhelyvédelmi irányelv minden idők legambiciózusabb kezdeményezése Európa biológiai sokféleségének megőrzése érdekében. Elfogadására húsz évvel ezelőtt került sor, miután az európaiak többsége a kontinens természetes élőhelyeinek és vadvilágának folyamatos hanyatlása és rohamos pusztulása miatt megkongatta a vészharangokat.

A jogi aktus – a madárvédelmi irányelvvel együtt – az Unió mind a 27 tagállamában megszabja a természetvédelem irányvonalait, és lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy politikai vagy közigazgatási határoktól függetlenül egyazon cél érdekében és ugyanazon jogi szabályozás keretében vállvetve munkálkodjanak legveszélyeztetettebb fajaink és élőhelyeink védelméért.

Az ilyen, határokon átnyúló együttműködés kulcsfontosságú ahhoz, hogy a biológiai sokféleség hanyatlásának sikerrel tudjunk megálljt parancsolni Európában. A vadvilág a természet törvényeit követi, és nem vesz tudomást az országhatárokról. Ezért egy ország hiába próbál megvédeni egy bizonyos fajt: ha a többi állam másként gondolkodik, erőfeszítései szükségszerűen kudarcra vannak ítélve.

Most azonban az Unió két természetvédelmi irányelvének köszönhetően minden tagállamnak hasonló intézkedéseket kell tennie az irányelvek mellékleteiben felsorolt – és az adott ország területén megtalálható – fajok és élőhelyek megóvása érdekében. Így biztosítható, hogy azokat természetes

élőhelyeiken Unió-szerte megfelelően védjék és kezeljék.

A tempó pedig lenyűgöző: az élőhelyvédelmi irányelv elfogadásakor az Uniónak mindössze 12 tagállama volt – számuk azóta 27-re nőtt. Így nemcsak az uniós jogszabályokat hajtják végre a korábbinál jóval nagyobb területen, de a gazdag és sokszínű európai természeti örökségnek is nagyobb része élvez védelmet, a mai és a jövőbeni nemzedékek legnagyobb örömére.

Natura 2000 – egyfelől a védett területek világviszonylatban is páratlan koordinált hálózata…Az élőhelyvédelmi irányelv több mint ezer, európai jelentőséggel bíró fajnak és mintegy 230 értékes élőhelytípusnak nyújt védelmet.

A jogszabály sok más múltbeli természetvédelmi kezdeményezéssel ellentétben nem csupán néhány ikonikus állatra (főként ritka emlősökre és madarakra) összpontosít, hanem fellépéseinek hatóköre jóval több, hasonlóan veszélyeztetett, ám talán kevésbé ismert állatra és növényre is kiterjed. Most először egyes ritka élőhelytípusok – például homokdűnék, lápvidékek és ártéri erdők – is saját jogukon élvezhetnek védelmet.

Az irányelv egyik kulcseleme egy védett területeket tömörítő, európai szintű ökológiai hálózat – a Natura 2000 hálózat – létrehozása, amelynek segítségével e fajokat és élőhelyeket természetes elterjedési területükön lehet védelemben részesíteni. Sokévi kemény munka után

a hálózat immár majdnem teljes. A mai napig több mint 26 000 Natura 2000 területet jelöltek ki – a védett területekből a világon sehol máshol nem épült ki ekkora összehangolt hálózat.

Méretéből adódóan a Natura 2000 nemcsak Európa legritkább élővilágának megmaradásához járul hozzá, hanem biztos menedéket nyújt számtalan más állat, növény és egészséges ökoszisztéma számára is, amelyek bár gyakoribbak, de természeti örökségünknek ugyanolyan fontos részét jelentik.

A Natura 2000 hálózat így messze túlmutat az európai biológiai sokféleség védelmén: számos értékes ökoszisztéma-szolgáltatással – friss vízzel, szénmegkötéssel, az árvizek, a lavinák és a tengerpart eróziója elleni védelemmel, beporzó rovarokkal stb. – is meghálálja a gondoskodást, és kitűnő lehetőségeket biztosít a turizmusra és a kikapcsolódásra.

A Natura 2000 hálózat által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások együttes értéke a becslések szerint eléri a 200–300 milliárd eurót. Ez a hálózat igazgatásával járó tényleges költségek sokszorosa.


Séta Madeira babérerdeiben

Európai tavi denevér

Harangvirágos erdő Belgiumban

…másfelől emberek közötti partnerségA Natura 2000 hálózat megalkotása már önmagában is nagy eredmény az európai természetvédelem számára. Ez azonban csak a kezdet. Miután kijelölték a Natura 2000 hálózathoz tartozó területeiket, a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges természetvédelmi intézkedéseket azért, hogy e területek újra jó állapotba kerüljenek, és ezt az állapotot meg is őrizzék.

Ebben a tekintetben fontos megjegyezni, hogy az élőhelyvédelmi irányelv többre törekszik annál az önmagában sem elhanyagolható célnál, hogy megállítsa a fajok és élőhelyek további hanyatlását. Célkitűzése még ennél is ambiciózusabb: e fajokat és élőhelyeket az összes természetes elterjedési területükön, egész Európában újra kedvező védettségi helyzetbe kívánja hozni.

Ennek érdekében az irányelv olyan korszerű, rugalmas és befogadó jellegű élőhelyvédelmi megközelítést vezet be, amely a folyamat kormányrúdját az emberek kezébe adja. A koncepció szem előtt tartja, hogy az ember a természet része, és ez a viszony partnerségi alapon működik a legjobban.

A Natura 2000 sikerében mindenkinek megvan a maga szerepe, legyen szó hatóságról, magán-földtulajdonosról vagy földhasználóról, területtervezőről, természetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezetről, tudományos szakértőről, helyi közösségről vagy az egyszeri emberekről.

A partnerségek kialakításának és az emberek összefogásának gyakorlati haszna is van: a Natura 2000 területek nagy része már aktív használatban van, és a szélesebb értelemben vett vidék szerves része. Sok közülük éppen eddigi művelési módja miatt értékes a természet számára, ezért gondoskodni kell arról, hogy

e tevékenységek a jövőben is változatlan formában folytatódjanak.

Az élőhelyvédelmi irányelv így a fenntartható fejlődés és az integrált gazdálkodás elvének végrehajtásához is hozzájárul. Nem az a célja, hogy a Natura 2000 területekről minden társadalmi-gazdasági tevékenységet kizárjon, csak azt kívánja biztosítani, hogy e tevékenységek során óvják és segítsék az ott honos értékes fajokat és az élőhelyeket, és megőrizzék a természetes ökoszisztémák általános egészségét.

Az élőhelyvédelmi irányelv a cselekvési keretet is kijelöli és meghatározza az elérendő átfogó célokat, de a tagállamokra hagyja annak eldöntését, hogy – a helyi érdekeltekkel együttműködve – hogyan tudják legjobban kezelni Natura 2000 területeiket. A helyi igazgatási kérdésekre elsősorban helyi szinten kell megoldást találni, ugyanakkor együttesen kell törekedni a közös cél megvalósítására: Európa gazdag és sokszínű élővilágának megőrzésére az eljövendő nemzedékek számára.

Kihívásra készenKét évtizednyi megfeszített munka után nyilvánvaló, hogy az élőhelyvédelmi irányelvnek köszönhetően Európa biológiai sokféleségének megőrzése terén nagy előrelépés történt. E jelentős fejlemények ellenére azonban még sok a tennivaló, amíg az összes ritka és veszélyeztetett faj és élőhely kedvező védettségi helyzetét az egész Unióban sikerül visszaállítani.

Ehhez nemcsak a természetvédők részéről van szükség közös erőfeszítésre, hanem mindenkitől, akinek kapcsolatban áll a Natura 2000 hálózattal, mert csak így lehet fenntartható, mindamellett mindenki számára elfogadható megoldásokat találni. Az élőhelyvédelmi irányelv fennállása újabb húszéves időszakának küszöbén ne felejtsük el: amikor a Natura 2000 hálózatba ruházunk be, saját jövőnk zálogát tesszük le.

9

Az élőhelyvédelmi irányelvnek köszönhetően…

az európai uniós természetvédelmi területek kiterjedése több mint megháromszorozódott;

gyarapodtak az Unió biológiai sokféleségével kapcsolatos ismereteink, ami célzottabb és eredményesebb fellépéseket tesz

lehetővé a természet védelmében;

a helyi érdekeltek tevékeny szerepet vállalnak a Natura területek kezelésében;

az uniós országok összehangolják Európa gazdag természeti örökségének védelméért végzett munkájukat;

a régóta bevált területgazdálkodási gyakorlatok fenntartása a természet és az emberek javát szolgálja;

a kihalás küszöbére került veszélyeztetett fajok menekülnek meg;

véget ért az élővilágban gazdag, értékes élőhelyek öles léptekkel haladó lerombolása;

a Natura új lehetőségeket kínál a szabadidős programok és a turizmus terén;

az új fejlesztéseknek óvniuk kell a Natura területek épségét;

az Unióban az elmúlt évben nőtt a természetvédelemre jutó fi nanszírozás.

11

…az európai uniós természetvédelmi területek

kiterjedése több mint megháromszorozódott

Az élőhelyvédelmi irányelvnek köszönhetően az Unió létrehozta védett területeinek összehangolt hálózatát, amely méretét

tekintve világviszonylatban is egyedülálló. A Natura hálózat több mint területből áll, amelyeket azért jelöltek ki erre

a célra, hogy biztosítsák legveszélyeztetettebb fajaink és értékes élőhelyeink fennmaradását. E területek kiterjedése korántsem elhanyagolható: együttes méretük akkora, mint Németország,

Lengyelország és Csehország területe együttvéve.

Európában nem új gondolat a gazdag élővilágú helyek védelme: már a . század elejéről is tudunk törvényileg

védett természetvédelmi területekről. Azonban csak az uniós élőhelyvédelmi irányelv elfogadásával és a Natura hálózat

létrejöttével kezdődött meg az ilyen területek olyan léptékű kijelölése, amely már tényleges szerepet játszhatott abban, hogy véget vethessünk az európai biológiai sokféleség csökkenésének.

Az irányelv elfogadása óta összesen több mint háromszorosára nőtt a természetvédelmi rendeltetésű területek kiterjedése

az Európai Unióban. Ma már az Unió területének közel -a és a környező tengerek jelentős része is a Natura

hálózathoz tartozik.


A tengervédelem javítása az Egyesült KirályságbanNagy-Britannia partvidéke és a környező tengerek tengeri élővilága rendkívül gazdag, és számos tevékenység – például a halászat, az ipar és a rekreációs ágazat – számára értékes erőforrást jelent. Ennek ellenére a sérülékeny tengeri környezet megóvása érdekében viszonylag kevés intézkedés történt a múltban.

Az élőhelyvédelmi irányelv elfogadása azonban az Egyesült Királyságban és Európa más vidékein is óriási változást hozott a tengeri környezet megőrzése terén. Az országokat először kötelezték arra, hogy tegyenek lépéseket a környező tengerekben és a szárazföldön élő fajok sokféleségének megóvása érdekében, és hogy megfelelő intézkedések útján tevőlegesen lépjenek fel a veszélyeztetett tengeri fajok (mint a palackorrú delfi n, az álcserepes teknős vagy a sarki csér) és az értékes vízi élőhelyek (például a hidegvízi korallzátonyok, a neptunfűágyak és a víz alatti tengeri barlangok) megőrzéséért.

Nagy-Britanniában a tengerekről szóló széles körű felmérésekkel igyekeztek minél többet megtudni e rejtélyes víz alatti világ állapotáról és arról, hogy melyek a megóvandó területek. Ennek eredményeképpen a Natura 2000 hálózat az Egyesült Királyságban több mint száz (Belgium nagyságú) tengeri területtel bővült – az élőhelyvédelmi irányelv hatálybalépése előtt mindössze három ilyen volt az országban. Most e területek kezelése során azok megfontolt hasznosítása mellett gazdag tengeri élőviláguk megóvására is törekszenek.

.

Vidál-tó (Páring-hegység,

Románia)

.

Tengeri rózsák, Csatorna-

szigetek (Egyesült Királyság)

.

Júliai-Alpok (Szlovénia)

Ciprusi tulipán

13

Szlovénia területének immár több mint egyharmada a Natura 2000 hálózat része

Szlovénia mindig is lélegzetelállítóan változatos tájképéről volt híres. Az Alpok ormaitól alig pár száz kilométeres utazással máris a keleti országrész végtelen síkságain, titokzatos déli karsztvidéken vagy a földközi-tengeri térség valamelyik hangulatos csücskében találhatjuk magunkat.

E változatos tájak az ősi hagyományokra visszatekintő fenntartható gazdálkodási és erdészeti gyakorlatok mellett rendkívüli biológiai sokféleségnek is otthont adtak. Miután Szlovénia felismerte a természeti örökségében rejlő óriási társadalmi és gazdasági értéket, területének több mint 35%-át bevonta a Natura 2000 hálózatba, így az egész Európai Unióban jelenleg itt a legnagyobb a hálózathoz tartozó területek aránya.

Ciprus gazdag természeti örökségének megóvása

Ciprusról hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az ország nem más, mint egy egybefüggő napos-homokos tengerparti üdülőhely. Kevesen tudják, hogy a kiépített tengerpart mögött a természet szerelmeseit is valódi paradicsom várja. A szigeten elképesztő gazdagságban burjánoznak a ritka növények, amelyek közül több csak itt található meg a világon. De a sziget azért is fontos, mert évről évre vándormadarak százezreinek pihenőhelye is egyben.

Az Európai Unióhoz csatlakozó többi országhoz hasonlóan az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi irányelveket a csatlakozás napjától Ciprusnak is végre kell hajtania. Ezért az ország szárazföldi területének több mint 28%-át, valamint tengeri területének további 132 km2-ét bevonta a Natura 2000 hálózatba.

15

…gyarapodtak az Unió biológiai sokféleségével kapcsolatos

ismereteink, ami célzottabb és eredményesebb természetvédelmi

fellépéseket tesz lehetővé

Az Európa biológiai sokféleségével kapcsolatos adatgyűjtés – az itt honos növények, állatok és ökoszisztémák változatossága miatt –

összetett feladat; mindamellett minden későbbi, természetvédelemmel kapcsolatos munkának elkerülhetetlen előfeltétele. Az uniós

természetvédelmi jogszabályok elfogadása előtt a tagállamok által végzett adatgyűjtés nem feltétlenül volt módszeres és

összehasonlítható, és elsősorban néhány kiemelt fajra – főként emlősökre és madarakra – összpontosult.

Az élőhelyvédelmi irányelv és a kapcsolódó madárvédelmi irányelv azonban az Unió egész területén új stratégiai megközelítést

vezet be a biológiai sokféleség megőrzésében. Ez azt jelenti, hogy a tagállamnak immár vállvetve kell törekednie Európa legértékesebb élővilágának és élőhelyeinek megőrzésére. Az irányelvek az intézkedések hatókörét is kibővítették oly módon, hogy azok ne csak néhány ikonikus

fajra, de egy sor más, ugyanúgy veszélyeztetett növényre és állatra (többek között kétéltűekre, hüllőkre, pillangókra és édesvízi halakra)

is kiterjedjenek. Sőt: újdonságként immár , gazdag élővilágú élőhelytípus is a saját jogán védelmet élvez.

Ennek az összehangolt fellépésnek köszönhetően jelentősen gazdagodtak az e kiválasztott fajok és élőhelyek eloszlásával, veszélyeztetettségével és a védettségi helyzetével kapcsolatos

ismereteink. Mindez pedig Európa-szerte célzottabb, összehangoltabb és eredményesebb természetvédelmi fellépéseket tesz lehetővé.


Spanyolországban elkészült a Natura 2000 programban érintett fajok és élőhelyek országos nyilvántartásaAz élőhelyvédelmi irányelv elfogadása után a spanyol természetvédelmi hatóságok úgy döntöttek, hogy az irányelvben felsorolt és az ország területén megtalálható összes fajról és élőhelytípusról módszeres országos felmérést készítenek.

A felmérés több mint kétszáz kutatót és mintegy harminc spanyol intézményt mozgósított, akik négy éven át összesen közel ötmillió eurós költségvetéssel készítették el a nyilvántartást; a kiadások 75%-át az EU LIFE programja állta. E fajok és élőhelytípusok mindegyikéről széles körű terepfelméréseket végeztek, országos eloszlásukat pedig részletes digitális térképeken ábrázolták. Ezek alapján a Natura 2000 program céljára mintegy 1450 területet jelöltek ki; ezek az ország teljes területének immár több mint negyedét lefedik.

E szerteágazó terepmunkának köszönhetően Spanyolország jelentősen gyarapította a területén megtalálható ritka és veszélyeztetett fajokkal és élőhelyekkel kapcsolatos tudását. Ez amellett, hogy célzottabbá és eredményesebbé teszi a természetvédelmi munkát, referenciaértékű is, hiszen a következő években ehhez képest lehet majd kimutatni a fajok és élőhelyek védettségi helyzetében bekövetkező javulást vagy romlást.

.

Dehesa de Abajo

(Spanyolország)

.

Ibériai hiúz

.

Vitosa-hegység (Bulgária)

Küszvágó csér

17

Adatgyűjtés a Natura 2000 területek kezeléséhez Bulgáriában

Miután Bulgária 332 területet (az ország területének több mint egyharmada) jelölt ki a Natura 2000 hálózat számára, most azon dolgozik, hogy e területek kezelése az ott található fajokra és élőhelyekre nézve is jótékony hatással legyen. Ehhez a különböző területeken követendő ökológiai és természetvédelmi szükségletek részletesebb elemzésére van szükség.

A bolgár kormány – uniós fi nanszírozás mellett – mintegy 400 szakértőt és önkéntest vont be az élőhelyvédelmi irányelvben felsorolt 87 élőhelytípussal és 119 fajjal kapcsolatos helyszíni adatgyűjtésbe. Mintegy negyven madárfaj vonulási útvonalának feltérképezéséről jelenleg is több tanulmány készül. Az összegyűjtött információk alapján minden egyes Natura 2000 területre részletes kezelési terv készül, amelyek végrehajtásában a helyi érdekeltek véleménye is fontos szerepet játszik.

A tengeri madarak védelme Portugáliában

Európa nyílt vízi madárfajai többnyire messze a nyílt tengeren élnek, csak költeni jönnek a szárazföldre. Életükről nagyon keveset tudunk, pedig a hosszú távú fennmaradáshoz minden információra szükség van. Az EU LIFE programjának támogatásával egy sor – többek között a levegőből és hajókról végzett – átfogó felmérés készült a Portugáliát övező tengerekről.

Ezáltal jelentősen gyarapodtak e rejtőzködő tengeri madarakkal kapcsolatos ismereteink, és lehetővé vált azoknak a tengeri területeknek a kijelölése, amelyeknek e madárfajok hosszú távú fennmaradásához védelemre van szükségük. Az innovatív felmérési technológiákat és módszertanokat már más országokban – például Spanyolországban és Máltán – is alkalmazzák, hogy az Unió más területein élő ritka és veszélyeztetett tengeri madarak is hathatósabb védelmet élvezhessenek.

19

…a Natura 2000 területek kezelésében a helyi érdekeltek is

tevékeny szerephez jutnak

A Natura hálózat sokféle és változatos területekből áll. Vannak köztük egészen kicsik, alig egy hektárosak, míg mások hatalmas kiterjedésűek, akár több száz négyzetkilométeresek is lehetnek. Van, amelyik a város szívében található és van, amelyik „a világ

végén”, például hegyek ormán terül el. A legtöbb Natura terület azonban bárki számára könnyen elérhető, hiszen a lakóhelyünkül

szolgáló vidék része.

Nyilvánvaló, hogy a hálózathoz tartozó területek rendkívüli sokszínűsége miatt azok kezeléséről nem lehet egyféle, egyformán alkalmazandó szabályt meghatározni. Az élőhelyvédelmi irányelv

ezért korszerűbb, rugalmas és befogadó megközelítést választott az élőhelyek megóvására, olyat, amely felismeri, hogy a területek kezelése

a különböző érdekcsoportok (hatóságok, magán-földtulajdonosok, területtervezők, természetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati

szervezetek, tudományos szakértők és helyi közösségek) közötti partnerségek formájában valósulhat meg a legjobban.

Az élőhelyvédelmi irányelv a cselekvési keretet is kijelöli, és meghatározza az elérendő átfogó célokat, de a tagállamokra hagyja

annak eldöntését, hogy – a helyi érdekeltekkel együttműködve – hogyan tudják legjobban kezelni Natura területeiket. A helyi

igazgatási kérdésekre elsősorban helyi szinten kell megoldást találni, ugyanakkor együttesen kell törekedni a közös cél megvalósítására: Európa gazdag és sokszínű élővilágának megőrzésére az eljövendő

nemzedékek számára.

19


A Natura 2000 területek kezelése FranciaországbanFranciaország 1700 Natura 2000 területének eredményes kezelése érdekében a kormány az egyes területek kezelési tervét a helyi földtulajdonosokkal és földhasználókkal együttműködve és velük egyetértésben alakítja ki. A terveket egy helyi irányítóbizottság dolgozza ki, a kidolgozásban a helyi önkormányzatok, a földtulajdonosok és földhasználók, a vidékfejlesztési hivatalok képviselői, ágazati szervezetek, természetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezetek és ökológiai szakértők mellett bárki részt vehet, akinek érdeke fűződik a Natura 2000 területekhez.

A bizottsági üléseken a felek megvitathatják, hogyan lehet a terület védelmével kapcsolatos célkitűzéseket úgy elérni, hogy az a térségben jelen lévő társadalmi-gazdasági tevékenységeknek és érdekeknek leginkább megfeleljen. Ha konszenzus születik, a kezelési tervet az állam hivatalosan jóváhagyja. A helyi földtulajdonosokat és földhasználókat ezután arra bátorítják, hogy a kezelési terv végrehajtásának támogatására kössenek különféle kezelési szerződéseket a helyi önkormányzatokkal.

Ez a Natura 2000 integrált megközelítésére törekvő, szélesebb vidékfejlesztési kontextusba helyezett folyamat nagy sikernek bizonyult, és számos földtulajdonos és földhasználó támogatását elnyerte. A mai napig több mint 1100 Natura 2000 szerződést írtak alá, és a hálózathoz tartozó földterületek jelentős részét uniós fi nanszírozású agrár-környezetvédelmi programok támogatásával kezelik.

.

Pásztorok (Parc National

des Ecrins, Franciaország)

.

Szőlőszüret

.

Hasábfa a fi nn erdőkből

Wijvenheide, Belgium

21

Köz- és magánszféra közötti partnerség a Natura 2000 keretében Belgiumban

A LIFE uniós alap segítségével helyi érdekeltek és magán-földtulajdonosok egy csoportja hozzálátott Belgium egyik legkiterjedtebb Natura 2000 tóvidékének helyreállításához. Ez a terület nemcsak az akvakultúra és a szabadidős tevékenységek szempontjából fontos, hanem az európai levelibéka és a bölömbika utolsó menedéke is Belgiumban.

A projektet a földtulajdonosok irányítják – a helyi közösségekkel, a hatóságokkal és a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezetekkel együttműködésben. A projekt során különös fi gyelmet fordítanak az ökológia, az oktatás és a gazdaság közötti szinergiák előmozdítására. Ez a kiegyensúlyozott és könnyen átültethető megközelítés évekre előre megalapozza a tóvidék hosszú távú kezelését, és remélhetőleg más földtulajdonosokat is arra ösztönöz majd, hogy vegyék kezükbe „saját” Natura 2000 területeik irányítását.

A Natura 2000 a fi nn magánerdőkben

Finnország középső része jelentős szerepet játszik az ország faiparában. A legtöbb erdő itt magánkézben van. Mivel általános az aggály azzal kapcsolatban, hogy egy Natura 2000 terület kijelölése jelentősen korlátozza a tevékenységeket, a helyi természetvédelmi hatóság úgy határozott, hogy egy kísérleti területen minden tulajdonosnak felajánlja, hogy elkészíti erdője kezelési tervét.

E tervek elkészítése során megvizsgálják az erdőben rejlő gazdasági potenciált, és az azzal kapcsolatos természetvédelmi követelményeket. Így a tulajdonosok nemcsak tisztába jönnek azzal, hogy mit jelent pontosan számukra a Natura 2000, de javaslatokat is kapnak arra nézve, hogyan nyerhetnek fenntartható módon jövedelmet erdőikből. A program igen népszerűnek bizonyult: a kezdeményezés nélkül kevesen ruháztak volna be ilyen erdőgazdálkodási tervekbe.

23

…az uniós tagállamok összehangolják Európa gazdag

természeti örökségének védelméért végzett munkájukat

Az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi irányelv minden bizonnyal a valaha született legambiciózusabb és legnagyobb szabású

kezdeményezés, amelynek célja, hogy az Európai Unión belül található természetes elterjedési területükön megőrizzük Európa veszélyeztetett

fajait és élőhelyeit. Az irányelvek lehetővé teszik, hogy az Unió tagállama vállvetve, politikai és közigazgatási határoktól függetlenül,

egyazon erős jogi szabályozás keretében dolgozhasson e közös cél eléréséért.

Mivel a vadvilág nem vesz tudomást az országhatárokról, ez az együttműködés kulcsfontosságú, hiszen ennek hiányában az egyik ország intézkedéseinek hatását a másik állam tétlenkedése hamar

kiolthatná. Az uniós természetvédelmi jogszabályok értelmében azonban minden tagállam köteles intézkedéseket tenni a két

irányelvben felsorolt, területén megtalálható fajok és élőhelyek védelme érdekében.

A fellépéseikhez biztosított közös keretnek köszönhetően a tagállamok megoszthatják egymással információikat, és határokon keresztül

is együttműködhetnek a természetvédelmi intézkedések gyakorlati megvalósítása során. Együttműködésüknek köszönhetően az

„egységben az erő” elve mentén kialakított tagállami együttműködés jóval nagyobb hatást tud kifejteni Európa gazdag természeti

örökségének megóvásában.


Az észak-európai lápvidékek megóvásaA sík lápvidékek valaha hatalmas területeket foglaltak el Északnyugat-Európában, ahol fontos szerepet játszottak a vidéki gazdaságban: a helybelieknek fűtőanyagot, a háziállatoknak pedig legelőt és almot biztosítottak. Ez a kevés beavatkozást igénylő élőhelytípus ideális körülményeket teremtett számos vadon élő növénynek és állatnak, amelyek túlélése egy idő után ettől az élőhelytől függött. Az 1950-es évek óta azonban az értékes lápvidékek területe nem kevesebb mint 80–90%-kal csökkent.

A sík lápvidékek ma már az élőhelyvédelmi irányelv védelme alatt állnak, és a megmaradt területek közül sok a Natura 2000 hálózat része lett. Az Unió által nyújtott védelem arra is késztette azokat az országokat, amelyek területén ezek az értékes élőhelyek fekszenek, hogy aktívan megosszák egymással a lápvidékek állapotával, veszélyeztetettségével és a megóvásuk, illetve helyreállításuk érdekében alkalmazott kezelési technikákkal kapcsolatos információkat.

Az INTERREG uniós program keretében fi nanszírozott HEATH projekt a Franciaország, Hollandia és az Egyesült Királyság közötti, határokon átnyúló együttműködés kiváló példája. A projekt segítségével a három országban nemcsak több mint 4000 hektár lápvidéket sikerült helyreállítani, de egy olyan új kezelési modell és eszköztár is létrejött, amely egész Északnyugat-Európában alkalmazható lesz a lápvidékek kezelésében.

22. oldal

Tőzegláp

24. oldal

Lápvidék

25. oldal

Kis lilik

Vöröshasú unka

25

Páneurópai összefogás a kis lilikért

A világszerte veszélyeztetett kis lilik az észak-európai tundrákon fészkel, és a feltevések szerint telente az Unió melegebb déli vidékeire költözik. Sajnos vonulási útvonaláról nagyon keveset tudunk, ami hátráltatja a faj védelmében tett erőfeszítéseket.

A LIFE uniós alap támogatásával öt európai ország (Finnország, Norvégia, Észtország, Magyarország és Görögország) természetvédelmi szakértői közös fajfenntartási programot indítottak útjára. A projektnek köszönhetően ma már sokkal többet tudunk a faj migrációs mintáiról, ami lehetővé tette, hogy intézkedéseket tegyenek a madarak több fontos észak-görögországi és magyarországi pihenő- és telelőhelye kezelésének javítására.

Balti országok a vöröshasú unka védelmében

A vöröshasú unkák valaha gyakori lakói voltak a Balti-tenger környéki mezőgazdasági területeknek, de számuk a közelmúltban az intenzív gazdálkodás térnyerése és a földterületek rendezése miatt jelentősen megcsappant. A faj immár az élőhelyvédelmi irányelv védelme alatt áll, és a fajt az egész balti régióban egy LIFE projekt keretében német, dán, svéd és lett természetvédelmi szakértők együttműködése útján próbálják helyreállítani.

Az együttműködés máris meghozta az első gyümölcseit: a projekthelyszíneken a vöröshasúunka-populáció több mint kétszeresére nőtt, a projekt során kiépített stabil tudományos hálózat pedig még sok más fajfenntartási projekt útját kövezheti ki a balti régióban és azon túl.

27

…a régóta bevált területgazdálkodási gyakorlatok

fenntartása a természet és az emberek javát szolgálja

Az Európai Unióban a különféle nemzetiségek, kultúrák, nyelvek és hagyományok viszonylag kis területen egyedülállóan gazdag

sokszínűségben képviseltetik magukat. Ez a tájképben is mindenütt tükröződik. Az emberek évszázadokon át a helyi körülményekkel harmóniában művelték földjeiket. E nagy múltra visszatekintő

gyakorlatok pedig nagymértékben gazdagították Európa változatos élővilágát.

Sajnos e hagyományos tevékenységek közül egyre több a múlt homályába vész, ahogy a gazdálkodók és más földhasználók, engedve

a nyomásnak, áttérnek az intenzív földművelésre, vagy földjeiket kivonják a művelésből és más célokra használják fel. Azok, akik pedig ezt nem tudják megtenni, gyakran teljesen kiszorulnak a termelésből, fel kell adniuk földjeiket, és más munka után kell nézniük. A probléma különösen Európa peremterületein ölt egyre fenyegetőbb mértéket.

Mivel a Natura hálózat sok területét még ma is természetbarát módon, belterjesen művelik, e tevékenységek fennmaradását

biztosítani kell: ez nemcsak a természet, de a vidéki közösség javát is szolgálja, amelynek tagjai megélhetésüket éppen e tevékenységekből

biztosítják. Az élőhelyvédelmi irányelv ilyen módon természeti és sokszínű kulturális örökségünk fennmaradásához is segítséget nyújt.


Írország: gazdálkodás a természetvédelem szolgálatábanA nyugat-atlanti partok mentén fekvő Burren Írország egyik leghíresebb tájképe, egyben Európa egyik legszebb karsztvidéke. A több mint 600 km2-es területen sokféle, vadvilágban gazdag, az irányelv védelmét élvező élőhelyet találni, többek között karrmezőket (nagy kiterjedésű mészkőpadokat), orchideamezőket és időszakos tavakat (ezek helyi neve turlough).

A mezőgazdaság errefelé nemzedékek óta a mindennapok szerves része. A Golf-áramlat melegítő hatásának és a mészkő hőmegtartó képességének köszönhetően a talaj itt szinte sosem fagy meg, ezért a szarvasmarhát egész télen lehet legeltetni. A legelés miatt pedig a fű és a bozót nem nő magasra, ami sajátos és gazdag növényvilág kialakulásához vezetett. Az elmúlt években azonban a gazdálkodás és a természet közötti kényes egyensúly durván felborult, amikor a gazdálkodókat arra kötelezték, hogy hagyják el a területet és jövedelmüket máshol próbálják meg kiegészíteni.

A kedvezőtlen tendencia megfordításához a LIFE uniós alap támogatásával Írországban egy új agrár-környezetvédelmi programot dolgoztak ki, amelynek keretében a Burren térségben újra bevezetik a természetbarát gazdálkodási gyakorlatokat. Ezáltal nemcsak a térség gazdag élővilága állítható helyre, hanem a helyi mezőgazdasági tevékenység is fenntarthatóbbá válik, és méltó elismerést nyer a gazdálkodók létfontosságú szerepe abban, hogy ez az egyedülálló táj még sokáig fennmaradjon a természet és az emberiség javára.

.

Szénabetakarítás

.

Gímpáfrány a karrmezőn (Burren)

.

Tengerparti réten legelőő

szarvasmarha (Észtország)

Legelőő birkák (Szlovákia)

29

A part menti gazdálkodási gyakorlatok felelevenítése Észtországban

A Balti-tenger partvidékén létezik egy különös rétfajta, amely kizárólag itt található meg. A több évszázados belterjes legeltetésnek és kaszálásnak köszönhetően e réteken rendkívül gazdag élővilág alakult ki, és vándormadarak százezreinek nyújt létfontosságú menedéket. A szocialista termelőszövetkezeti rendszer összeomlása után azonban sok gazdálkodó kénytelen volt sorsára hagyni a földjét.

Miután a terület csatlakozott a Natura 2000 hálózathoz, új agrár-környezetvédelmi programot vezettek be, amely támogatja a földjeiket élővilágbarát, hagyományos módon művelő gazdálkodókat. A program igen sikeres lett: máris több mint ötszáz gazda jelezte részvételi szándékát.

Az alpesi legelők megóvása Szlovákiában

A Szlovákiában, a Kárpátok szívében fekvő Kis-Fátra régió nagyrészt az alpesi mezőkön és legelőkön eddig folytatott gazdálkodási módszereknek köszönheti gazdag élővilágát. A juhok legeltetését már a 15. század óta gyakorolják ezen a vidéken, és ez a tevékenység az idők során a vidéki élet szerves részévé vált. A modern mezőgazdasági termelés még nem talált utat ezekbe az elszigetelt hegységekbe, ahol a földművelés és állattenyésztés a mai napig családi gazdaságokban folyik.

Felismerve az – immár a Natura 2000 hálózathoz tartozó – alpesi legelők és rétek társadalmi, kulturális és természeti értékét, a térségben új agrár-környezetvédelmi programot vezettek be, amely kiegészítő támogatást nyújt a helyi gazdálkodóknak ahhoz, hogy továbbra is a biológiai sokféleséget fenntartó és a helyi gazdaságot támogató módon művelhessék földjeiket.

31

…a kihalás küszöbére került veszélyeztetett fajok menekülnek

meg

Az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi irányelv jóval többet tűzött ki maga elé, mint pusztán azt, hogy megmentse a fajokat a kihalástól.

A két irányelv célja a ritka és veszélyeztetett fajok kedvező védettségi helyzetének helyreállítása és hosszú távú jövőjének biztosítása

Unió-szerte.

Ez nem kis feladat: teljesítéséhez nemcsak a Natura területeken, hanem a szélesebb értelemben vett vidéken is természetvédelmi

intézkedésekre van szükség. A természetvédelmi irányelvek azon túl, hogy a tagállamokat a Natura hálózathoz tartozó területek védelmére és fenntartására kötelezik, a védett területeken kívül

élő fajok tekintetében is szigorú védelmi rendszerről rendelkeznek, megelőzve azok szükségtelen pusztítását és kizsákmányolását.

Ezeknek az erőteljes páneurópai intézkedéseknek a hatása már ma is érezhető: az Unió természetvédelmi jogszabályainak köszönhetően

több évtizednyi folyamatos hanyatlás után számos ritka és veszélyeztetett faj végre elindult a gyógyulás útján.


.

Cincér

.

Folyó gyöngykagylókkal

.

Abruzzói zerge

Rákosi vipera, Magyarország

A folyami gyöngykagylóA folyami gyöngykagyló az egyik leghosszabb életű gerinctelen állat: egyes példányok akár száz évig is élhetnek. Régebben ezeket a kagylókat értékes gyöngyük miatt intenzíven halászták, ma azonban a fajra leselkedő legnagyobb veszélyt élőhelyének elvesztése és leromlása, valamint a vízszennyezés jelenti. Míg Észak- és Nyugat-Európa egyes részein a populáció még viszonylag egészséges, addig Közép-Európában egyedszáma nem kevesebb mint 95%-kal csökkent.

Az élőhelyvédelmi irányelvnek köszönhetően azonban ma már tilos a gyöngyhalászat, és azok a tiszta és gyors vizű folyók és patakok, ahol ezek a kagylók még előfordulnak, a Natura 2000 hálózat részeként védelmet élveznek. A LIFE uniós alap támogatásával egy sor élőhely-helyreállítási projektet is elindítottak Európa különböző részein, hogy a faj kedvezőbb védettségi helyzetbe kerüljön.

Az egyik ilyen projekt helyszíne a németországi Bajorország és Szászország, valamint a Cseh Köztársaság határvidéke. Az itteni folyókban élnek a közép-európai gyöngykagylóállomány legnagyobb populációi, bár élőhelyük állaga itt is jelentősen leromlott. A LIFE projekt keretében egy sor intézkedést tettek az e vidéken található folyók állapotának helyreállítására. A jelek szerint a munka eredményes volt: tíz évvel a projekt kezdete után újra fi atal gyöngykagylókat találtak a folyókban. A populáció 30 év óta először növekedésnek indult.

33

Az abruzzói zerge

Az abruzzói zerge valaha szabadon kóborolt a közép-olaszországi Appenninek magashegységeiben. A túlzott vadászat és élőhelyének elvesztése miatt azonban ez a tájjellegű populáció szó szerint a kihalás szélére került: a legválságosabb pillanatban már csak 20 egyed élt a vadonban.

A természetvédelmi hatóságok ezért úgy döntöttek, hogy a Natura 2000 program keretében megóvják az abruzzói térségben még meglévő vagy lehetséges élőhelyeket, és a LIFE uniós alap fi nanszírozásával nagyléptékű helyreállítási programot indítottak el a faj fennmaradásáért. Az akciót nagyszabású felvilágosító kampány kísérte, és szigorították a vadászat és a turizmus ellenőrzését is. A program indulása óta a populáció több mint ezer példányra nőtt – amire már egy évszázada nem volt példa.

A rákosi vipera

A Magyarországon honos rákosi vipera egyike Európa legveszélyeztetettebb hüllőinek. A tanulmányok szerint a faj populációja – amely jelenleg 500 egyedet számlál – az egész világon csupán három elszigetelt területen él Magyarországon és Romániában. Immár mindhárom terület a Natura 2000 hálózat védelmét élvezi.

A faj elterjedési területének bővítését elősegítendő mindkét országban jelentős fajfenntartási projekteket kezdeményeztek a LIFE uniós alap támogatásával: természetes élőhelyeik helyreállítása után a fogságban született egyedeket visszavitték e térségekbe, hogy a vadon élő állomány megerősödhessen. Bár azóta még csak kevés idő telt el, az egyedszám máris stabil ütemben nő, ami jó előjel a jövőre nézve.


Az ibériai sasAz ibériai sas korábban az Unió egyik legveszélyeztetettebb madárfaja volt, de a kettős védelmi programnak – a madárvédelmi irányelv értelmében biztosított szigorú jogszabályi védelem és a fő fészkelőterületek bekapcsolása a Natura 2000 hálózatba –, illetve a LIFE uniós alapból nyújtott stratégiai fi nanszírozásnak köszönhetően az elmúlt 15 évben a populáció egyedszáma a hatszorosára nőtt. 1995-re mindössze 50 szaporodóképes pár maradt; ezzel szemben ma 300 pár költ az Ibériai-félszigeten.

Az ibériai sas fennmaradása érdekében a LIFE 1992 óta egy háromfázisú cselekvési programot fi nanszíroz, amelynek keretében Kasztília és León, Kasztília–La Mancha, Extremadura, Andalúzia és Madrid régiójában egyidejűleg több önálló, de egymáshoz mégis kapcsolódó projektre kerül sor. A LIFE összesen több mint 10 millió eurót ruházott be a faj fenntartásába.

Mivel az ibériai sas legjobb állapotban lévő élőhelyeinek nagy része magánterületen fekszik, a magán-földtulajdonosok fajfenntartási projektbe való bevonására különös hangsúlyt fektettek. E célból számos magánterület tekintetében kezelési tervet dolgoztak ki és hajtottak végre. E földtulajdonosokkal való szoros együttműködésnek köszönhetően legtöbbjük már önállóan végzi a faj fennmaradásáért végzett munkát.

.

Ibériai sas

.

Lápi tarkalepke

Barnamedve (Románia)

35

A lápi tarkalepke megmentése Dániában

A lápi tarkalepke valaha mindennapos látvány volt Dániában, ma azonban már csak kevés helyen találkozhatunk vele országszerte. Miután a megmaradt hat terület a Natura 2000 keretében védelmet kapott, a LIFE uniós alap támogatásával sürgős természetvédelmi intézkedésekre került sor, mielőtt a faj végérvényesen kihalt volna.

Ugyan még korai lenne messzemenő következtetéseket levonni, de a tanulmányok szerint az élőhely-helyreállítási munkák első hatásai máris láthatók: a populáció stabilizálódott, és a lárvahálók száma a projekt kezdete óta megduplázódott, ráadásul négy új alpopulációt is felfedeztek. A faj jövője azonban még távolról sincs biztosítva: további fajfenntartási munkára lesz szükség ahhoz, hogy a lápi tarkalepke populációja terjeszkedni kezdjen, és kevésbé legyen kiszolgáltatva a váratlan eseményeknek, például aszályoknak vagy árvizeknek.

Medvék Romániában

Az Unió teljes barnamedve-állományának mintegy fele Romániában él. Az országban – különösen a Kárpátokban – még mindig nagy területeket borítanak be az érintetlen, vad erdőségek, ahol ezek az emlősök viszonylag biztonságban élhetnek, távol az emberektől. A medveállomány azonban az illegális fakitermelés, a szabályozatlan vadászat, és az átgondolatlan fejlesztések miatt még itt is folyamatosan csökken.

Mióta Románia csatlakozott az Európai Unióhoz, ezeket a tevékenységeket az élőhelyvédelmi irányelv követelményeinek megfelelően szigorúan szabályoznia kell, és országszerte óvnia kell a legfontosabb szaporodó- és telelőhelyeket. Románia ezért a barnamedve élőhelyei közül több mint 60 területet jelölt ki a Natura 2000 hálózat részévé, hogy biztosítsa a faj hosszú távú fennmaradását.

37

…véget ért az élővilágban gazdag értékes élőhelyek öles léptekkel

haladó lerombolása

Húsz évvel ezelőtt az európai tájképből aggasztó ütemben tűntek el újabb és újabb természetes élőhelyek. Az -as évek közepére

Európa mocsárvidékeinek felét, homokdűnéinek és lápvidékeinek pedig közel háromnegyedét vesztette el a különféle földhasználati

alternatívák, az infrastrukturális fejlesztések, a környezetszennyezés és a városok terjeszkedése miatt.

Az élőhelyvédelmi irányelv azonban sikeresen gátat vetett ennek a folyamatos és öles léptekkel haladó rombolásnak. Az irányelv

a természetvédelmi jogszabályok között elsőként ismerte el annak fontosságát, hogy a természetes és féltermészetes élőhelytípusokat

saját jogukon is védeni kell, nemcsak azért, mert létfontosságú menedéket jelentenek a vadvilágnak, hanem azért is, mert számos

értékes ökoszisztéma-szolgáltatást – például tiszta vizet, a virágokat beporzó méheket és árvízvédelmet – biztosítanak a társadalomnak.

Az élőhelyvédelmi irányelv védelme alá tartozó összesen mintegy ritka és veszélyeztetett élőhelytípus jól illusztrálja Európa

gazdag és változatos tájképét. Az északi dagadólápoktól a virágos déli bozótosokig, a szélfútta nyugati part menti sziklafalaktól

a végeláthatatlan keleti füves pusztaságokig az élőhelyek gazdag változatossága az egész Európai Unióban fi gyelemreméltó.


A Duna helyreállítása AusztriábanA Duna Európa leghosszabb folyója. A Fekete-erdőben feltörő, szerényen megbújó forrásától nem kevesebb mint tíz országon folyik keresztül, míg eléri a Fekete-tenger partjait. A Duna a világ 200 legértékesebb ökorégiójának egyike: rendkívül gazdag ritka élőhelyekben és fajokban, amelyek között sok őshonos is van, például a dunai lazac vagy a narancsszínű kéneslepke.

A Duna emellett a hajózás, a halászat, a szabadidős ágazat és az ipar számára is rendkívül fontos: az osztrák szakasz mintegy 80%-át szabályozták valamilyen mértékben. Ennek ellenére jó néhány természetes élőhelynek sikerült fennmaradnia, ezért a folyó 350 km-es ausztriai szakaszának több mint fele Natura 2000 területen folyik át.

Különféle folyó-helyreállítási technikák sikeres tesztelése után az osztrák kormány a Duna teljes ausztriai szakaszán 14 millió eurós projektet indított az értékes élőhelyek és fajok védettségi helyzetének javítására. Ez a stratégiai megközelítés nemcsak Ausztria számára jó hír, hanem más országoknak is kitűnő példát mutat arra, hogy a folyó területükre eső szakaszain hasonló kezdeményezéseket indítsanak útjára.

.

Virágos rét

.

Mocsári teknős a Dunán

.

A Kur-földnyelv (Litvánia)

Erdő-helyreállítás (Söderösen)

39

A Kur-földnyelv homokdűnéinek megóvása

A Kur-földnyelv egy hosszú és keskeny földsáv, amely 50 km hosszú választóvonalként húzódik Litvánia déli partvidéke és a nyílt tenger között. Ezen a földnyelven találhatók Európa legnagyobb és legösszetettebb vándordűnéi, azonban – hasonlóan más európai vándordűnékhez – ezeket az egyedülálló élőhelyeket az emberi tevékenységek, többek között az erdőtelepítés, az útépítés és az idegenforgalom jelentősen károsították.

A földnyelv és az azt övező part menti lagúna nagy része ma már a Natura 2000 hálózat tagja, és komoly munka kezdődött annak érdekében, hogy egyes sérült dűnés élőhelyek visszanyerjék régi fényüket, az idegenforgalom hatásának mérséklése érdekében pedig a turistákat elterelik a legérzékenyebb területekről.

A fajokban gazdag lombhullató erdők helyreállítása Svédországban

Söderåsenben található Észak-Európa legnagyobb összefüggő lombhullató erdősége. Manapság igen ritka az ilyen dinamikus, természetes módon fejlődő lombhullató erdő, és ami még megmaradt, az is rendszerint igen rossz állapotban van. Skandinávia déli részén azonban a sok öreg fának és korhadó faanyagnak köszönhetően ez az erdőtípus ma is a fajokban egyik leggazdagabb élőhely.

Sajnos azonban immár Söderåsenben sem optimális a természetes erdők állapota. Ezért –kezdetben a LIFE uniós alap támogatásával – nagy lélegzetű munka vette kezdetét azzal a céllal, hogy az egzotikus ültetvényeket és más nemkívánatos fákat eltávolítsák, és az eredeti faállománynak teret engedjenek a regenerálódásra és – idővel – a terjeszkedésre.


A láprétek új életre keltése HollandiábanNoha az ilperveldi síklápvidék csak hat kilométerre fekszik Amszterdam központi pályaudvarától, ha erre járunk, az felér egy valóságos időutazással. Ameddig csak a szem ellát, végtelen, sík, ezernyi csatornával szabdalt mocsár tárul a szemünk elé. Néha egy-egy gazda bárkán viszi teheneit a legelőre, vagy elrepül felettünk egy madárraj – de ezen túl semmi más, csak a béke és nyugalom.

Ez azonban nem volt mindig így. A területet eredetileg szénatermesztésre és legeltetésre használták, idővel azonban a gazdálkodásnak vége szakadt, és a réteket benőtte a káka. A területen az 1980-as években városi szemétlerakó telep is működött, és ez a területet régebben benépesítő sok ezer réti madarat teljesen kiszorította.

A terület ma már a Natura 2000 védelmét élvezi, és nagyléptékű helyreállítási munkálatok kezdődtek meg a káka eltávolítása és a mocsári rétek és a környező csatornák állapotának helyreállítása érdekében. Ismét bevezették a gazdálkodási tevékenységeket (például a legeltetést), hogy a vizes rétek állapota megfelelő legyen az azóta visszatért ritka mocsári madárfajok számára. A terület ma már a madármegfi gyelőknek, a természet szerelmeseinek és az iskolai kirándulócsoportoknak is kedvelt helye lett.

.

Síkláp (Hollandia)

.

Dombos lápvidék

(Lengyelország)

Neptunfűágyak

a Földközi-tengerben

41

A dombos lengyel lápvidékek helyreállítása

A dimbes-dombos lápvidékek valaha Lengyelország balti-tengeri régiójának arculatához tartoztak, de az évszázadok során nagy területeket csapoltak le mezőgazdasági célokra, illetve ástak fel tőzegkitermelés céljára. Becslések szerint ma már csak mintegy 80 lápdomb maradt a régióban. Mára ezek mindegyike – kiemelt természetvédelmi értékükre tekintettel – csatlakozott a Natura 2000 hálózathoz.

Röviddel azután, hogy Lengyelország csatlakozott az Európai Unióhoz, a LIFE alap támogatásával 23 területen jelentős rekonstrukciós projekt vette kezdetét azok természetes hidrológiai viszonyainak helyreállítása és az erőszakos idegen fafajták kiirtása érdekében. A projekt nyomán nemzeti cselekvési terv kidolgozására is sor került a lengyelországi dombos lápvidékek megóvására, amely remélhetőleg további helyreállítási munkálatok előtt nyitja majd meg az utat az értékes, de ma még rendkívül sérülékeny élőhelyek védelmére.

A neptunfűágyak megtisztítása az idegen fajoktól Franciaországban

A tengeristenről elnevezett neptunfű (latin nevén Posidonia oceanica) nélkülözhetetlen menedékhelyet nyújt a tengeri élővilág apraja-nagyjának, az apró tengeri lényektől a hatalmas teknősökig és delfi nekig. Sajnos az emberi tevékenységek miatt a neptunfűágyak nagy területeken pusztultak ki, ezért fennmaradásukról ma már az élőhelyvédelmi irányelv gondoskodik.

A legutóbbi veszély egy Caulerpa taxifolia nevű invazív idegenhonos algafaj képében jelentkezett, amely egy akváriumból jutott a tengerbe, és egyre inkább kiszorítja a neptunfűágyakat. A francia szakemberek most azon dolgoznak, hogy ezt a fajt eltüntessék a Natura 2000 területekről. Saját tapasztalataik alapján egy azonosítási és eliminációs útmutatót is kidolgoztak, amely más országok számára is hasznos lehet a faj a Földközi-tenger vizeiből való kiirtásához, mielőtt az túlságosan elterjedne.

43

…a Natura 2000 új lehetőségeket kínál a szabadidős programok és

a turizmus terén

Az emberek sokféle okból keresik a természet közelségét. Vannak, akik pihenni szeretnének a festői vidék nyugalmában, mások új tájakat

fedeznének fel; megint mások a természetben űzhető tevékenységek – például az úszás, a kirándulás, a biciklizés, a horgászat vagy a vadászat

– szerelmesei. Bármilyen céllal keressék is fel, a Natura egyedülálló lehetőséget nyújt a területeire látogatóknak arra, hogy

felfedezzék és élvezzék Európa gazdag természeti örökségét.

Mivel a Natura területek a természet és a biológiai sokféleség szempontjából legérdekesebb vidékeket ölelik fel, rendszerint

mágnesként vonzzák a látogatókat, ami segít a helyi gazdaság diverzifi kálásában és ösztönzi a beruházások beáramlását.

A Natura területek a becslések szerint évente mintegy ,–, milliárd látogatói napot könyvelhetnek el, és – milliárd euró

értékben nyújtanak szabadidős szolgáltatásokat.

E szabadidős szolgáltatások mindaddig összeegyeztethetők az élőhelyvédelmi irányelv rendelkezéseivel, amíg nem fejtenek ki

kedvezőtlen hatást a fajokra és élőhelyekre. Ennek kulcsa gyakran a körültekintő tervezés, a fi gyelemfelhívás és a területek helyes

kezelésére vonatkozó elvek alkalmazása, amelyekkel biztosítható, hogy a szolgáltatások nehogy végül elpusztítsák a természetet, amely

lényegüket adja.


Vidéki turizmus Lettországban – a Natura 2000 támogatásávalÉrintetlen homokos tengerpartjaival, sűrű természetes erdeivel, végtelen dombos lápvidékeivel és zabolázatlanul kanyargó folyóival Lettország a természetszerető turista számára vonzó célpontok igazi kincsestára. A hely azok számára is ideális, akik kíváncsiak olyan növények, madarak, emlősök és egyéb fajok százaira, amelyek az Unióban máshol már igen ritkák, vagy akár kihaltak.

A vidéki turizmussal foglalkozó lettországi szövetség – kiaknázandó ezt az értékes természeti adottságot – az ország legvonzóbb Natura 2000 területeire személyre szabott, természetbarát körutakat és kirándulásokat szervez. A szövetség munkatársai minden útvonalat előre letesztelnek, és a helyi természetvédelmi szakemberek tanácsát is kikérik annak érdekében, hogy az élmények az odalátogatók számára kellemesek, a természet szempontjából pedig fenntarthatók legyenek.

A körutak egyben a területekhez közeli vidéki szálláshelyekre csalogatják az embereket, ami a helyi gazdaságot is segíti. Mivel a vidéki idegenforgalmi szolgáltatók jelentős része egyben a Natura 2000 területeken földbirtokkal rendelkező gazdálkodó vagy erdész is, az a lehetőség, hogy a Natura 2000 program keretében szálláshelyeikre látogatókat vonzhatnak és jövedelem-kiegészítésre tehetnek szert, segít abban is, hogy megértsék, elfogadják és támogassák ezt a fontos kezdeményezést.

.

ökoturizmus

.

Papucskosbor

.

Borzas gödények, Prespa-tó

(Görögország)

Vadászok a Natura 2000

területeken

45

A görögországi Prespa-tó

A Balkán-félsziget távoli csücskében található Prespa-tó valójában két édesvizű tó Görögország, Albánia és Macedónia (Volt Jugoszláv Köztársaság) határán. A magas hegyek ölelésében található kristálytiszta vizű tavak élővilága rendkívül gazdag: számos ritka és tájjellegű faj él itt, köztük a borzas gödény, amelynek az egész világon itt van a legnagyobb fészkelő kolóniája.

A tavak – noha még ma is elég nehezen megközelíthetők – rendkívül gazdag élőviláguk miatt kiérdemelt nemzetközi hírnevüknek köszönhetően egyre több természetkedvelőt vonzanak. Itt azonban nagy szállodákat hiába keresnénk. Az idegenforgalom kis családi és vidéki vállalkozásokra épül, ami élénkíti a helyi gazdaságot. E vállalkozások immár saját védjeggyel (Prespa-Park-Products) forgalmazzák termékeiket, hogy ne csak a látogatók, hanem mások is megvásárolhassák azokat.

Vadászok a jó ügy érdekében a franciaországi Limousin Natura 2000 területein

A franciaországi Limousin régió szívében fekvő Murat- és Moustiers-tó híres gazdag madárvilágáról és elsőrangú vízimadár-vadászhely. A terület bevonását a Natura 2000 hálózatba az Haute-Vienne régió vadászszövetsége támogatta, és azóta is tevékeny szerepet vállal az értékes térség jó kezelésének biztosításában.

A szövetség – mélyreható helyismeretére támaszkodva és más helyi érdekeltekkel együttműködve – kidolgozta a Natura 2000 terület kezelési tervét, amelyet most a francia kormánnyal kötött Natura 2000 szerződés keretében hajt végre. A feladatok között szerepel a tavak körüli rendszeres karbantartási munkák elvégzése, madármegfi gyelési felmérések készítése, valamint a területen megjelenő invazív idegen fajok (például a nutria) kitelepítése.

47

…az új fejlesztéseknek óvniuk kell a Natura 2000 területek épségét

A Natura területeken ugyan nem tiltják az új fejlesztéseket, de azokat úgy kell végrehajtani, hogy védjék a terület és az ottani fajok és élőhelyek épségét. Ennek biztosítására az élőhelyvédelmi irányelv a Natura területekre és azok környékére vonatkozó tervek és projektek vonatkozásában különleges jóváhagyási mechanizmust

vezetett be.

Ennek értelmében mindazon új fejlesztések esetében, amelyek várhatóan jelentős kedvezőtlen hatást gyakorolnának az adott

Natura területre, hatásvizsgálatot kell végezni az ott megtalálható, uniós védelmet élvező fajokkal és élőhelyekkel

kapcsolatos esetleges vonzatok tanulmányozására. Ha a hatásvizsgálat szerint ez a hatás várhatóan jelentős lesz, akkor a veszélyek elkerülése érdekében a projektet el kell utasítani, illetve alternatív megoldásokat

kell keresni, vagy enyhítési intézkedéseket kell tenni.

Kivételes esetekben és alternatív megoldások hiányában az irányelv csakis abban az esetben engedi meg természetkárosító tevékenységek

végzését a Natura területeken, ha azok kiemelkedően fontos közösségi érdeket képviselnek. Ebben az esetben azonban kiegyenlítő

intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a Natura hálózat átfogó koherenciája ne sérüljön.


Alternatív nyomvonal a Via Baltica számáraA „Via Baltica” néven ismert, Észtországon, Lettországon és Litvánián át haladó páneurópai közlekedési folyosó Helsinkit köti össze Varsóval. A gyorsforgalmi útvonal egyik szakasza – Augustów városának elkerülő útja – a tervek szerint egy Natura 2000 terület őserdeit és érintetlen mocsaras rétjeit szelte volna át. 2006-ban lengyel nem kormányzati szervezetek szövetsége azonban panaszt intézett a Bizottsághoz, amelyben kifejtette, hogy a projekt kapcsán végzett hatásvizsgálat szerinte nem felelt meg az uniós természetvédelmi jogszabályok követelményeinek.

A Bizottság osztotta a szervezetek aggályait, és jogsértési eljárást indított Lengyelország ellen. Felkérte továbbá az Európai Bíróságot arra, hogy az elkerülő szakaszon állítsa le az építkezést mindaddig, amíg nem sikerül egy olyan kielégítő megoldást találni, amely megfelelően fi gyelembe veszi az élőhelyvédelmi irányelv rendelkezéseit.

A lengyel kormány ezután új hatásvizsgálatot rendelt el, és a Natura 2000 területet elkerülő egyéb nyomvonal kijelölésének lehetőségét is megvizsgálta. Az új hatásvizsgálat következtetései szerint a hatás jelentős lett volna, ezért az alternatív nyomvonalra esett a választás. Végül sikerült az autópályát úgy megtervezni, hogy egyetlen Natura 2000 területet sem kellett tönkretenni miatta. Az élőhelyvédelmi irányelv sikeresen biztosította, hogy a szükséges infrastrukturális fejlesztések természeti örökségünk védelmét szem előtt tartva valósuljanak meg.

.

A Brenner autópálya

(Ausztria)

.

Köözép fakopáncs egy

lengyel erdőben

.

Szélerőműpark

xxx

49

A Beinn an Tuirc szélerőműpark Skóciában

Amikor egy tervezett skóciai szélerőműpark területén felfedeztek egy szirtisas-párt, a fejlesztők az építkezés leállítása helyett olyan körültekintő megoldás keresésébe kezdtek, amellyel a lehető legkisebbre szorítható a fejlesztés hatása. A mélyreható hatásvizsgálatnak köszönhetően sikerült olyan megoldást találni, amely szem előtt tartja a sasok szükségleteit, és nem csökkenti a szélerőműpark élettartamát.

A turbinák tervezett helyét úgy módosították, hogy azok a sasok központi élőhelyén kívül essenek, és távolabb a szélkerekektől alternatív élőhelyet létesítettek számukra, amihez 5 km2-en kiirtották a nem őshonos fenyőültetvényeket. Az új élőhelyek ráadásul új vadászterületet is biztosítottak a madarak számára. Az eredmény: 2008-ban a saspár már két szirtisas-fi ókát nevelt.

Stratégiai területfejlesztés a Cseh Köztársaságban

Az élőhelyvédelmi irányelv értelmében a Natura 2000 területre esetlegesen hatást gyakorló tervek és projektek esetében hatásvizsgálatot kell végezni. Az e stratégiai szinten végzett értékelés az egyik legeredményesebb módja annak, hogy már a tervezési szakaszban gondoskodni lehessen a Natura 2000 területeket érintő hatások elkerüléséről.

Az élőhelyvédelmi irányelvben előírt hatásvizsgálat elvégzésének köszönhetően egy csehországi vidéki településnek sikerült úgy módosítania területfejlesztési tervét, hogy azok ne ütközzenek a Natura 2000 területek védelmébe. A hatásvizsgálatok szerint az egyik projekt kedvezőtlen hatást gyakorolt volna egy Natura 2000 területre, ezért a projektet máshova helyezték át, így a területfejlesztési terv fennmaradó projektjei közül egyik esetében sem lesz már szükség hatásvizsgálatra. Ezzel pedig idő és pénz takarítható meg.

51

…az Unióban az elmúlt 20 évben nőtt a természetvédelemre jutó

fi nanszírozás

Az élőhelyvédelmi irányelv célkitűzéseit nem lehet pusztán jogszabályi védőintézkedések útján elérni. A Natura hálózathoz

tartozó területek kezelésének és helyreállításának támogatásához jelentős pénzügyi forrásokra is szükség van. Uniós szintű

kezdeményezésként a Natura így a tagállamok és az Európai Unió közötti felelősségmegosztás és a szolidaritás elvére épül. Ennek

elismeréseként az Unió gondoskodott arról, hogy különféle uniós szakpolitikai eszközökön – például az uniós vidékfejlesztési programon

és vidékfejlesztési alapokon – keresztül jelentős pénzeszközök álljanak a tagállamok rendelkezésére a Natura program

fi nanszírozásához.

A LIFE uniós pénzügyi eszköz különösen nagy lendületet adott a hálózat megvalósításához. Amint azt az e kiadványban bemutatott példák közül is több illusztrálja, az élőhelyvédelmi irányelvvel egyidejűleg létrehozott alap Unió-szerte több mint , milliárd euróval járult hozzá kétszáznál is több Natura terület kezeléséhez és

helyreállításához.

Noha a Natura hálózat sikeres kezelése jelentős költségeket emészt fel, még mindig költséghatékony megoldás, ha fi gyelembe vesszük mindazt, amit nyerünk vele. A természet magától értetődő

értékén túl a Natura számos értékes ökoszisztéma-szolgáltatást és társadalmi-gazdasági hasznot is biztosít számunkra, amelyek

becsült pénzbeni értéke messze meghaladja a szükséges beruházások költségeit. Amikor a Natura hálózatba ruházunk be, saját jövőnk

zálogát tesszük le.


.

Folyó-helyreállítás

Svédországban

.

A Goričko régió ma is a vidrák

kedvelt élőhelye

.

Egyenetlen sziklafal (Málta)

Kaszálás hagyományos

módszerrel (Luxemburg)

Fenntartható földhasználati modell a szlovéniai GoričkóbanA Natura 2000 hálózathoz tartozó Őrség, Goričko és a Muravidék területei több mint 420 km2-es összefüggő, nagy biodiverzitási értékű ökológiai tájat alkotnak Magyarország és Szlovénia határán. Miután kiderült, hogy közös kezelési megközelítésre van szükség, a Natura 2000 területek kezelése érdekében az egész területet érintő projektet indítottak útjára azzal a céllal, hogy a régióban rejlő természeti, gazdasági és társadalmi potenciálra támaszkodva egy fenntartható földhasználati modellt dolgozzanak ki.

E – részben az Európai Regionális Fejlesztési Alap fi nanszírozásával megvalósult – projekt keretében egy sor tevékenység útján igyekeznek elérni ezt a célt. Feltérképezik az uniós védelmet élvező élőhelyeket és fajokat, és gépeket vásárolnak a leromlott állapotú füves területek helyreállításához (amelyek közül néhány a projekt keretében gazdát is cserél).

A helyi gazdálkodókkal közösen kidolgozzák a természetbarát mezőgazdaság kritériumait, és új mezőgazdasági és turisztikai termékeket fejlesztenek ki, amelyeket a helyi termékek népszerűsítését elősegítő helyi védjeggyel támogatnak. Egy sor fi gyelemfelhívó és idegenforgalmi brosúrát is kiadnak, hogy növeljék a vidék minőségi természetbarát üdülőhelyként szerzett hírnevét.

53

LIFE projekt a bukdosó vészmadár megmentésére Máltán

A bukdosó vészmadár megmentéséért indított, és a LIFE uniós alapból fi nanszírozott projekt minden idők egyik legnagyobb fajfenntartási projektje Máltán. A madárfaj legnagyobb, Rdum tal-Madonna-i kolóniájára összpontosító projektnek sikerült feljavítania a 400–600 fészkelő pár fészekrakási körülményeit és kirepülési arányát.

A tengeren is tettek intézkedéseket. Új nyomonkövetési módszerekkel azonosították a faj számára fontos területeket, és azokat védetté nyilvánították. A projekt segítségére siető fegyveres erők visszaszorították az illegális vadászatot, a halászokat pedig arra bátorították, hogy alkalmazzanak olyan új halászati módszereket, amelyekkel elkerülhető, hogy hálóikba véletlenül a madarak is beleakadjanak. A LIFE projektnek köszönhetően a máltaiak ma már jóval szebb színben látják a vészmadár jövőjét.

Együttműködő helyi önkormányzatok Luxemburgban

Luxemburgban a közelmúltban 3 millió eurós LIFE projektet indítottak tíz Natura 2000 terület megóvására és helyreállítására. A projekt keretében számos hagyományos természetvédelmi intézkedésre kerül sor, az élőhely-helyreállítási munkáktól a földvásárlásig, az érdekeltekkel folytatott párbeszédtől a fi gyelemfelkeltő kampányokig.

A projektnek van azonban egy különleges eleme is: az intézkedések végrehajtását egy helyi önkormányzatokból álló partnerség segíti. A helyi önkormányzatok nemcsak véleményt nyilvánítanak, hanem – a helyi közösségekkel konzultálva – a saját kezükbe veszik a Natura 2000 területek helyes kezelését. Ezáltal az is biztosítható, hogy a Natura 2000 területek ügye a helyi érdekek és szakpolitikai megfontolások megkerülhetetlen része legyen.


Fotók29. oldal, fentről: LIFE00 NAT / EE / 007093; Shutterstock30. oldal: Lubomir Hlasek32. oldal: Willem Kolvoort / naturepl.com33. oldal, fentről: Gino Damiani; LIFE07_NAT_H_00032234. oldal: Juan Carlos Munoz / naturepl.com35. oldal, fentről: Jim Asher; Inaki Relanzon / naturepl.com36. oldal: Peter Creed38. oldal: Wild Wonders of Europe / Smit / naturepl.com39. oldal, fentről: Shutterstock; LIFE02 NAT / S / 00848340. oldal: Paul van Gaalen / KINA41. oldal, fentről: Pawel Powlaczyk; J. Hamelin / UNEP42. oldal: LIFE02 NAT / GR / 00849444. oldal: Niall Benvie / naturepl.com45. oldal, fentről: LIFE02 NAT / GR / 008494; Yves Lecocq / FACE47. oldal: Shutterstock48. oldal: Grzegorz Lesniewski / naturepl.com49. oldal, fentről: Shutterstock; Shutterstock50. oldal: LIFE08 NAT / S / 00026652. oldal: David Tipling / Naturepl.com53. oldal, fentről: Flickr; LIFE07 NAT / L / 000542

Borító: Shutterstock5. oldal: Európai Bizottság6. oldal: J. Hlasek8. oldal: Shutterstock; Rollin Verlinde / www.vildaphoto.net ;Shutterstock10. oldal: Shutterstock12. oldal: Sue Daly / naturepl.com13. oldal, fentről: Wild Wonders of Europe / Zupanc / naturepl.com; Wild Wonders of Europe / Lilja / naturepl.com14. oldal: Jose B. Ruiz / naturepl.com16. oldal: Jose B. Ruiz / naturepl.com17. oldal, fentről: LIFE08 NAT/BG/000281; LIFE04 NAT/P/00021318. oldal: Pierre Zeni / Still Pictures20. oldal: Shutterstock21. oldal, fentről: Shutterstock; F. van Bauwel22. oldal: Zdanek Patzelt24. oldal: Guy Edwardes / naturepl.com25. oldal, fentről: Markus Varesvuo / naturepl.com; LIFE04 NAT / DE / 00002826. oldal: Nick Upton / naturepl.com28. oldal: Adrian Davies / naturepl.com

55

Európai Bizottság

Az élőhelyvédelmi irányelv – 20 éves a biológiai sokféleség védelme Európában Luxemburg: Az Európai Unió Kiadóhivatala

2012 – 56 oldal – 24 × 24 cm

ISBN 978-92-79-23759-1

doi:10.2779/21132

56 2 0 é v e s a z é l ő h e l y v é d e l m i i r á n y e l vKH

-31-12-629-HU

-C

ISBN 978-92-79-23759-1

az élőhelyvédelmi - european commissionec.europa.eu/environment/nature/info/pubs/docs/... ·...

Documents